Csak idén 209 pakisztáni diák jön tanulni a magyar egyetemekre, már 1636-an lehettek itt a keleti nyitás jóvoltából

Búcsúünnepséget tartott Iszlámábádban a 2026-os Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramba kiválasztott 209 pakisztáni diák számára a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán lévő ország felsőoktatási bizottsága (HEC) – derült ki a The Nation pakisztáni lap szombati híréből. Valamennyi diák vezető magyar egyetemeken tanulhat. E szerint Niaz Ahmad Akhtar, a HEC elnöke arra kérte az ösztöndíjasokat, hogy tartsák tiszteletben a magyar törvényeket, fogadják el a kulturális sokszínűséget, és tudással és tapasztalattal térjenek vissza Pakisztánba, hogy támogassák a nemzeti fejlődést. Adataik szerint a 209 helyre idén 26 ezren jelentkeztek, és a kiválasztottakkal együtt 2016 óta 1636-ra emelkedett a Magyarországon tanult vagy tanuló pakisztáni hallgatók száma. A HEC elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak és a nagykövetségnek a pakisztáni diákok felsőoktatási lehetőségeinek bővítéséért is.

A Népszava 2024 novemberében írt cikkében lerántotta a leplet, hogy milyen sokba kerül azoknak a külföldi diákoknak az oktatása, akiket az Orbán-kormány a keleti nyitás jegyében csábított Magyarországra. Az állami finanszírozásban tanuló diákokra költött pénz többszörösét, az addig eltelt tíz év alatt tízmilliárdokat áldozott azokra a fejlődő országból érkező hallgatókra, akik 2023-ban már a teljes létszám 4 százalékát tették ki a magyar egyetemeken. A kulturális különbségek néha okoznak feszültséget. A nálunk tanuló külföldi egyetemisták negyedének minden költségét a magyar állam állta.

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot még 2013-ban hozta létre az Orbán-kormány. A program a kezdetektől bevallottan külpolitikai és gazdasági célokat szolgált, hogy megalapozza a jellemzően fejlődő országokból érkező hallgatók személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz. „Potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését/megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét” – derül ki az ösztöndíjprogramot bonyolító Tempus Közalapítvány korábbi  beszámolójából.

Az Orbán-kormány a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégiájában tűzte ki célul, hogy 2023-ra 40 ezer külföldi hallgató vegyen részt a magyar felsőoktatásban. Ezt a célt sikerült is elérni, hiszen tíz év alatt összesen 43 137 külföldi hallgató tanult hazánkban, ami az összes hallgató 14 százaléka. Ebben kulcsszerepe volt a Stipendium Hungaricum programnak, és három éve annak keretében 11 666 diák tanult Magyarországon, jellemzően ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokból. Hozzávetőleg a magyar egyetemeken tanuló diákok 4 százaléka van itt ezzel az ösztöndíjprogrammal, így minden 25. hallgató olyan külföldi, akinek a tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is az állam finanszírozza, vagyis jóval többet költ rá, mint egy magyar diákra.

Cikkünkből az is kiderült, hogy a keleti nyitással párhuzamosan (amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul) 2013 után jelentősen csökkent a diákok száma a magyar felsőoktatásban, amiben nagy szerepe volt a Fidesz oktatáspolitikájának, a keretszámok, és az államilag finanszírozott helyek csökkentésének. Arra nincsenek pontos adatok, hogy a helyek feltöltése külföldi diákokkal mennyibe is került. A G7 portál 2018-as számításai szerint az utolsó elérhető adatok alapján csak 2016-ban és 2017-ben évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram. – A jellemzően kifejezetten szegény országból származó hallgatók a térítésmentes oktatás mellett havi 43 700 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, vagy további 40 ezer forint lakhatási támogatást, egészségbiztosítást kapnak – derült ki a portál akkori összeállításából.