Izrael;erőszak;hadsereg;Ciszjordánia;megtorlás;etnikai tisztogatás;Zsidó telepesek;IDF;

Izraeli katona ül annak a ciszjordániai palesztin családi háznak a kerítésén, amelyet zsidó telepesek négy napja ostromzár alatt tartanak

Izraeli telepesek blokád alá vettek palesztin családokat egy ciszjordániai faluban, a hadsereg tehetetlen

Zsidó telepesek negyedik napja blokád alatt tartják három palesztin család otthonát a megszállt Ciszjordániában, elvágva a víz- és áramellátásukat is egy olyan kampányban, amely a lakosok szerint a földjük ellopására irányul. Az izraeli hadsereg képtelen véget vetni az akciónak, egy szomszédos faluban viszont a katonái palesztin házakat romboltak le.

A Náblusztól délre lévő Kuszra faluban zajló incidens, amelyhez hasonló egyre gyakrabban történik a megszállt palesztin területen, ezúttal elérte a nemzetközi média érzékenységi küszöbét, s a világhálón számos felvétel kering arról, hogyan veszik körül az egyik házat a szélsőséges telepesek. A csapdába esett lakosok elmondták, hogy az izraeli katonák nem tudták szétoszlatni a támadókat, annak ellenére, hogy beavatkoztak a nap folyamán.

Ajsa Abu Rida, az ostromzár alá került lakosok egyike, az Al Dzsazíra pánarab hírcsatornának elmondta, hogy a telepesek vasárnap vették őket körül, eltorlaszolva otthonuk minden bejáratát.

„Telepesek vesznek körül minket, de (…) nem hagyjuk el otthonunkat, bármi is történjen. Annak ellenére, hogy elzárták a vizet és az áramot, rendíthetetlenek maradunk, (…) még ha mártírhalált halunk is” – tette hozzá.

Félelemben élnek

Loai Ridi, egy amerikai–palesztin, akinek háza van a faluban, elmondta, hogy testvére, Kuszaj és 18 éves unokaöccse, Ahmed is a csapdába kerültek között van. Az Egyesült Államokbeli Toledóból az Al Dzsazírának nyilatkozva elmondta, hogy a család egy hordozható napelemes rendszerre és a télen eltartalékolt kútvizükre támaszkodik, miután a vezetékeiket elvágták. Ridi szavai szerint testvére annak ellenére, hogy csak két-három napi élelmük maradt – „nem akarja elhagyni az otthonukat. Mert akkor azt a telepesek azonnal elfoglalják”.

Ridi azt mondta, hogy az öccse vasárnapi segélyhívására kiküldött izraeli katonák alig tettek valamit, ehelyett a helyszínen letérdeltek a telepesekkel együtt imádkozni. Az erről készült felvétel azóta a közösségi médiában kering. Bár szerdán további katonák érkeztek, lebontották a telepesek sátrát és összecsaptak a csoport mintegy 50-60 tagjával, később elvonultak.

„Nem tudták elvinni a telepeseket, mert nem voltak elég határozottak velük” – mondta Ridi. Az izraeli hadsereg (IDF) később bejelentette, hogy egy tartalékos zászlóaljat vezényel a térségbe „a rend és a műveleti ellenőrzés megerősítése” és a további incidensek megelőzése érdekében.

Egy nappal korábban az IDF megerősítette, értesültek arról, hogy telepesek palesztin otthonokat és földeket foglalnak el a térségben, s közlésében ezt „illegálisnak, elítélendőnek, elfogadhatatlannak” és a lakosok mindennapi életét megzavarónak minősítette. Hozzátették, hogy fegyelmi intézkedéseket fognak tenni a helyszínen korábban lefilmezett katonáikkal szemben.

Etnikai tisztogatás

Kuszra a megszállt Ciszjordánia B övezetében található, névleg palesztin polgári közigazgatás alatt. A falut a közelmúltban számos támadás érte, többek között júliusban felgyújtották egy újonnan épült mecsetüket. A szomszédos Dzsalud faluban júliusban egy hasonló, két hétig húzódó ostrom után két palesztin család kényszerült elhagyni a földjeit és a házaikat.

Az elmúlt hónapokban fokozódott az erőszak és a földfoglalás a megszállt Ciszjordániában, a zsidó telepeseket pedig maga Benjamin Netanjahu miniszterelnök jobboldali kormánya bátorítja, amely egyben felügyeli a telepépítések gyors terjeszkedését a területen.

Több mint 500 ezer izraeli él a megszállt Ciszjordániában olyan településeken, amelyek a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülnek, körülbelül hárommillió palesztin mellett. Izrael 1967 óta tartja megszállva a területet.

A telepépítéseket nyomon követő izraeli civil szervezet, a Békét Most szerint mára 146 illegális telep található Ciszjordániában, és további 390 kisebb előőrs.

A Megtörni a Csendet (Breaking the Silence) elnevezésű izraeli jogvédő csoport az X-en azt hangoztatta, hogy míg a telepesek „naponta terrorizálják a palesztin férfiakat, nőket és gyermekeket ... sem ez, sem az etnikai tisztogatás nem lenne lehetséges a hadsereg támogatása nélkül”.

Folytatódó palesztinellenes rajtaütések

Előzőleg kedden az izraeli erők újabb megtorló akciókat hajtottak vége Ciszjordániában, legalább 23 palesztint tartóztattak le és több házat leromboltak, miközben izraeli telepesek tucatjai folytatták a palesztin falvak elleni támadásaikat.

A palesztin Wafa hírügynökség szerint a kedden letartóztatottak között két gyermek is van, egyikük fogyatékkal élő, valamint egy férfi, akit a Jordán folyó völgyében lévő Hadidijából hurcoltak el, az ott legeltetett állatai mellől. További legalább 11 másik embert tartóztattak le a Dzsenín, illetve ötöt Betlehem környékén.

A Náblusztól délnyugatra lévő Tal faluban az izraeli erők lerombolták Faruk Ramadan családi házát. A férfi egyike volt annak a négy palesztinnak, akiket július 24-én zsidó telepesekkel való összetűzés során lőttek le. Az incidensben két izraeli is meghalt. 

A hadsereg, amely 1967 óta tartja megszállva a Ciszjordániát, rendre lerombolja az izraeliek elleni halálos támadásokkal vádolt palesztinok otthonait, ennek elrettentő hatására hivatkozva, de jogvédők ezt a gyakorlatot a kollektív büntetés egyik formájának tartják, amely hajléktalanná teszi a családokat.

Az izraeli erők a Hebron térségi Anza faluban tucatnyi kereskedelmi raktárat, Jarzában egy mezőgazdasági létesítményt romboltak le buldózerrel, míg Maszafer Jattában parancsot adtak ki egy iskola, valamint több ház és mezőgazdasági építmény lebontására.

Az ENSZ adatai szerint Izrael idén havonta átlag 122 palesztin tulajdonban lévő épületet rombolt le.

A világszervezet szerint Ciszjordánia „törésponton” van

Az IDF egyre gyakoribb támadásai megfigyelők szerint részét képezik a telepes erőszak eszkalációjának az októberi parlamenti választásokra készülő Izraelben. Az ENSZ a héten Ciszjordánia „de facto annektálásának” veszélyére figyelmeztetett.

Ramiz Alakbarov, a közel-keleti békefolyamat helyettes koordinátora kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában felszólalva azt mondta, hogy Ciszjordánia „törésponton” van. Közlése szerint az izraeli erők és a telepesek idén eddig 76 palesztint, köztük 18 gyermeket öltek meg a megszállt területen, egyidejűleg mintegy 3800 palesztint – felerészben gyermekeket – űztek el lakóhelyükről.

A világszervezet 2026-ban már több mint 1430 telepes támadást dokumentált, amelyek áldozatokkal vagy anyagi károkkal jártak nagyjából 260 palesztin közösségben – mondta –, s ezek közül sokat az izraeli erők jelenlétében hajtottak végre. Alakbarov szavai szerint a telepes támadások, amelyek korábban főként a megszállt palesztin terület „C” övezetére koncentrálódtak (amely Izrael teljes polgári és biztonsági ellenőrzése alá tartozik), egyre inkább átterjednek a palesztin irányítású A és B övezetre. Az izraeli hatóságok közben több mint 12 ezer lakóegység építését hozták előre vagy hagyták jóvá Ciszjordániában, köztük 5160-ét a megszállt Kelet-Jeruzsálemben – mondta.

„Ezek összefüggő lépések, nem elszigetelt fejlemények” – mondta Alakbarov, figyelmeztetve, hogy ezek átalakítják a megszállt Ciszjordániát, gyengítik a palesztin kormányzást és előmozdítják a „de facto annektálást”.

Az erőszak mindenki szeme előtt zajlik

Mint azt a Népszava két hete megírta, egy nappal Benjamin Netanjahu miniszterelnök július végi washingtoni látogatása előtt az IDF több száz nyugalmazott tábornoka és ezredese, valamint az izraeli titkosszolgálatok volt vezetői és a diplomáciai testület egykori tagjai nyílt levélben fordultak Donald Trumphoz az elharapózott telepes erőszak ügyében. Az aláírók arra kérték az amerikai elnököt, hogy Netanjahuval való találkozóján gyakoroljon nyomást Izraelre az erőszakhullám leállítása érdekében.

„Ha nem állítják meg gyorsan és határozottan, a Ciszjordániában fokozódó erőszak lángra lobbanthatja a régiót, és súlyos következményekkel járhat mind Izraeli biztonságára, mind az Egyesült Államok regionális érdekeire nézve” – írta Matan Vilnai nyugalmazott vezérőrnagy a Parancsnokok Izrael Biztonságáért elnevezésű csoport nevében. 

Vilnai rámutatott: „Nem titok, hogy a káoszt nagyrészt jelenlegi kormányunk egyes tagjai szítják, többek közt azzal, hogy a megváltói indulattól hajtott fegyveres híveiket megvédik” mindenféle felelősségre vonástól.

Vilnai figyelmeztetett: „Amennyiben még magasabbra csap a zsidó telepesek terrorista tevékenységének hulláma és a kormány Palesztin Hatóságot fojtogató politikája, a következmények annál is katasztrofálisabbak bizonyulhatnak, mint a Hamász (2023.) október 7-i atrocitásai és azok többfrontos következményei.”

Pakson az atomerőmű a kritikus vízállás és a felmelegedett hűtővíz miatt jóval kisebb teljesítménnyel működhetett az elmúlt napokban, most lassan közelít a korábbi szintjéhez. A tartós csapadékhiány azonban továbbra is bizonytalanságot okoz, miközben Ausztriától Romániáig vízerőművek és atomerőművi blokkok teljesítménye csökkent.