Jelentős személyi változásokról döntött a Szentszék a legfelsőbb pénzügyi felügyeleti szervénél. A Gazdasági Tanács átalakításakor Német László belgrádi érsek is bekerült a testületbe, amelynek koordinációját továbbra is Reinhard Marx müncheni érsek látja el.
Az új tagok között Roberto Repole torinói, Jean-Paul Vesco algíri és Grzegorz Ryś krakkói főpásztor is szerepel, valamint több világi pénzügyi szakember. A kinevezés azért különösen fontos, mert a tanács közvetlen rálátással bír a Vatikán pénzügyi és vagyongazdálkodási rendszerére.
A Gazdasági Tanácsot 2014-ben Ferenc pápa hozta létre azért, hogy átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tegye a római kúria, a kapcsolódó intézmények és szentszéki hivatalok adminisztratív és pénzügyi működését. Feladata a költségvetések ellenőrzése, a vagyongazdálkodás felügyelete és a pénzügyi stratégiák jóváhagyása.
Német László beválasztása azt jelzi, hogy a vajdasági származású főpásztor befolyása tovább nő a szentszéki döntéshozatalban.
A belgrádi érsek egyházi karrierje az elmúlt években gyorsan ívelt felfelé. A verbita szerzetes korábban a nagybecskereki egyházmegye püspöke volt, 2022-ben került a Belgrádi főegyházmegye élére, Ferenc pápa pedig 2024-ben bíborossá kreálta. Nemzetközi tapasztalata, nyelvtudása és kapcsolatrendszere révén az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának alelnöki tisztségét is betöltötte. Új római megbízatása tovább erősíti helyzetét abban a közegben, ahol a közép-európai egyház jövőjéről is születnek döntések.
A kinevezés azért is jelzésértékű, mert a tanács új összetétele több, a ferenci reformokhoz közel álló egyházi vezetőt emel be a pénzügyi felügyeletbe.
Német László ebben a körben nem elszigetelt szereplő: nemzetközi püspöki kapcsolatai és a Szent Egyed közösséggel kialakított együttműködése révén régóta része annak a hálózatnak, amely a szinodalitást, az átláthatóságot és a társadalmi nyitást tekinti az egyházi megújulás alapjának.
Nyílt konfliktus a magyarországi főpapsággal
Vatikáni súlyának növekedése kifejezetten érzékeny fejlemény a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számára. Német László az elmúlt hónapokban több alkalommal szokatlanul élesen bírálta a hazai egyházi vezetést. Felrótta a püspököknek a politikai hatalomtól való túlzott függést és a kritikai távolságtartás hiányát. Álláspontja szerint az egyház anyagi biztonsága nem épülhet kizárólag állami támogatásokra, mert az ilyen kiszolgáltatottság alááshatja a lelkipásztori munka hitelességét és az evangéliumi elvek független képviseletét.
A belgrádi érsek szerint a magyar egyházi vezetők többsége hallgatott az Orbán-kormány gyűlöletkeltő politikája idejénA bírálatok a közelmúlt egyházi botrányai kapcsán is felerősödtek. A bíboros a Bese Gergő körüli ügy után azt kifogásolta, ahogyan a magyar püspöki kar az erkölcsi és szervezeti válsághelyzeteket kezeli. Szerinte hiányzik a valódi felelősségvállalás, a transzparencia és a szembenézés a hibákkal. Úgy vélte, hogy amikor egy egyházi szereplő magatartása látványosan szembemegy a keresztény morállal, a vezetés hallgatása vagy késlekedő reakciója az egész hívőközösségnek árt.
A nézeteltérések mögött az egyház jövőjéről vallott eltérő elképzelések is meghúzódnak.
Német László a Ferenc pápa által elindított szinodális reformok elkötelezett támogatója, a párbeszédre nyitott, a társadalmi perifériák felé forduló és a hatalmi összefonódásoktól távolságot tartó modellt képviseli.
Ezzel szemben a magyar püspöki kar jelentős része hagyományosabb struktúrákat követ, és szoros kapcsolatot ápolt az előző, Fidesz-féle kormányzattal. A belgrádi érsek szerint a bőkezű költségvetési források kényelmes helyzetet teremthetnek, miközben háttérbe szorulhat a társadalmi párbeszéd és a szekularizálódott rétegek megszólítása.
„Nem tussoltam el egy pedofilügyet sem” - A kalocsa-kecskeméti érsek sajnálja és szégyelli az ilyen esetek előfordulását Beer Miklós püspök a katolikus egyház nevében bocsánatot kért a közelmúlt botrányai miattRómában már nem lehet figyelmen kívül hagyni
A magyarországi paphiány és az intézményfenntartás körüli gondok szintén visszatérnek Német László kritikáiban. Korábban arra figyelmeztetett, hogy a hazai egyházszerkezet túlzottan az infrastruktúra fenntartására és az ingatlan vagyon bővítésére összpontosít, miközben a hívőközösségek létszáma folyamatosan csökken. Bírálta az iskolák és szociális intézmények olyan mértékű átvételét is, amely mögött nincs elegendő lelkipásztori és emberi kapacitás. A Gazdasági Tanácsban kapott helye azért különösen jelentős, mert
a római döntéshozók így közvetlenül hallhatják egy olyan bíboros értékelését a magyarországi állapotokról, aki nem tartozik a magyar püspöki karhoz, mégis jól ismeri a működését és a régió politikai viszonyait.
A testület a szentszéki pénzügyi rendszer egészére rálát, ezért Német László átláthatóságot sürgető álláspontja a magyar egyházi gazdálkodásról folyó római gondolkodásban is súlyt kaphat.
„Lehet, hogy a katolikus egyháznak jobban ki kellene állni a migránsokért, az LMBTQ-jogokért, az újraházasodottak jogaiért”A magyarországi egyházi vezetés eddig jórészt visszafogottan reagált a belgrádi érsek nyilvános kritikáira. Az újabb szentszéki kinevezés azonban azt mutatja, hogy Rómában továbbra is számítanak rá. Nemzeti kötődése és nemzetközi beágyazottsága révén olyan közép-európai főpásztor lett, akinek véleményét egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni. A Gazdasági Tanácsba történő beválasztása nagyobb súlyt ad azoknak a bírálatoknak is, amelyeket a magyar katolikus egyház működésével szemben megfogalmazott.
