Az év első hat hónapjában az építőipari termelés volumene 0,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A mostani adat így továbbra sem mutat olyan egyértelmű és tartós élénkülést, amely alapján azt lehetne mondani, hogy az ágazat érdemben magára talált volna.
Meglepetést okozott ugyanakkor az építményfőcsoportok teljesítményének alakulása. Az épületek építése 5,5 százalékkal visszaesett, miközben az egyéb építmények építése 5,6 százalékkal bővült.
Az utóbbi azért különösen figyelemre méltó, mert az egyéb építmények között jelentős súlyt képviselnek az olyan állami megrendelések, mint az út- és vasútépítések, amelyek esetében a kormányváltáshoz kapcsolódó bizonytalanság miatt inkább a megrendelések lassulása lenne várható.
A növekedés hátterében a KSH szerint az út- és vasútépítés alágazat 49,6 százalékos bővülése állt, ami 33 százalékponttal járult hozzá az egyéb építmények teljesítményének emelkedéséhez. Ez arra utal, hogy a már folyamatban lévő nagy infrastruktúra-beruházások egyelőre jelentős támaszt adnak az ágazatnak, még akkor is, ha az új megrendelések alakulása már jóval kedvezőtlenebb képet mutat.
Az épületek építésének visszaesése mögött ezzel szemben több tényező is állhat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az iráni háború újabb bizonytalanságot jelent a vállalatok számára, a megváltozott világgazdasági környezetben pedig a cégek ismét átgondolhatják beruházásaikat. A kormányváltás szintén kivárásra ösztönözheti a vállalatokat, különösen a támogatásfüggő beruházások esetében.
Az uniós források várható megérkezése ugyanakkor éppen ellenkező irányú hatást válthat ki. Regős szerint a támogatások újraindulása felpörgetheti a beruházási kedvet, ugyanakkor addig, amíg nem világos, milyen források és milyen feltételekkel lesznek elérhetők, a vállalatok egy része kivárhat a beruházásaival.
Az építőipar helyzetét tovább nehezíti, hogy a költségek továbbra is gyorsan emelkednek. Az ágazat termelői árai a második negyedévben 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, negyedéves összevetésben pedig 1,9 százalékkal nőttek.
Ez különösen jelentős annak fényében, hogy az éves infláció ugyanezen időszakban mindössze 1,9 százalék volt. Az építőipari árak tehát továbbra is jóval gyorsabban emelkednek az általános árszínvonalnál, ami visszafoghatja az új beruházásokat.
A következő hónapok sem ígérnek egyelőre egyértelmű fordulatot. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya mindössze 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, vagyis a rendelésállomány alapján nincs összeomlás, de erőteljes növekedés sem rajzolódik ki. Az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 1,5 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 0,1 százalékkal nőtt.
Az új szerződések alakulása viszont már kifejezetten gyenge képet mutat: júniusban azok volumene 41,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére kötött új szerződések 16,8, az egyéb építményekre vonatkozók pedig 58,6 százalékkal estek vissza.
Regős Gábor szerint a következő időszak teljesítményét elsősorban az iráni háború alakulása és az energiaárak sorsa befolyásolhatja, miközben az uniós források várható beérkezése érdemi lökést adhat az ágazatnak.
Egyelőre azonban a júniusi adatok alapján továbbra sem látszik, hogy az építőipar tartós növekedési pályára állt volna. Az első fél év teljesítménye csökkent, júniusban havi alapon újabb jelentős visszaesés történt, az új szerződések pedig meredeken zuhantak. Az ágazat sorsát így a következő időszakban elsősorban az állami és uniós források, valamint a beruházási döntéseket övező bizonytalanság alakulása határozhatja meg.
