Kínai tudósok elképzelése szerint az űrhajósok robotokkal együtt dolgoznának a Holdon, és a közös munkától azt remélik, hogy sikeresebbek lehetnek a holdfelszínen található „erőforrások felkutatásában”. Elsőbbséget élveznének – legalábbis az első kutatófázisban – a kerekes felépítésű, majd a humanoid robotok – jelent meg a Chinese Space Science and Technology (Kínai Űrkutatás és Műszaki Tudományok) című folyóiratban.
Az egyik elképzelés szerint a bázison három űrhajós dolgozna, akik a holdfelszínt kutatnák, miközben két robotkutya kísérné őket. A robotok kőzetmintákat gyűjtenének és kémiai elemzéseket végeznének, emellett a napi járőrözés is az ő feladatuk lenne, miközben monitoroznák a környezeti viszonyokat. Az űrhajósok munkáját még pluszban azzal segítenék, hogy takarítanak utánuk.
A hírt a Kínai Űrtechnológiai Akadémia is megerősítette annak kiemelésével, hogy „Kína az emberi űrrepülés határait a Föld körüli pályáról a Holdra terjeszti ki”.
A modellt rendkívülinek nevezik, amely az ember és a robot, azaz a két fél erősségeit maximalizálja. Egymás képességeit kölcsönösen kiaknázva tudnak létrehozni a Holdon egy űrkutató állomást, az ILRS-t (International Lunar Research Station).
A tanulmány szerint a Hold mostoha körülményei miatt – például az alacsony gravitáció, az intenzív sugárzás és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások – nem tudnák hozni a remélt és várt eredményt akkor, ha kizárólag az emberekre vagy csak a robotokra építenék ezt a küldetést.
Mivel a Hold mintegy 380 ezer kilométerre van a Földtől, a rádiójelek oda-vissza nagyjából 2,5 másodperc alatt teszik meg ezt a távolságot. A késleltetett időérzékelés teszi szükségessé az emberi jelenlétet: a robotoknak szükségük van a közvetlen emberi, a kézi irányításra. Olyankor is, amikor például azok valami korábban ismeretlen dologgal találkoznak, és nem tudják azonnal értelmezni a helyzetet vagy a jelenséget, tárgyat. A robotok tehát egyelőre a fizikai megterhelést igénylő feladatokat végeznék, míg az űrhajósokra hárulna a munkák irányítása, a feladatok megtervezése és a spontán döntéshozatal – fogalmaznak tájékoztatásukban, amit a brit Independent portál is ismertetett.
Moduláris holdbázis tervét vázolták fel, amelyben egy-egy modul akár 10 tonnás is lehet.
A tanulmány szerint ez a megközelítés lehetővé tehetné, hogy a holdbázisok hosszabb időn keresztül működjenek, és nagyobb területeket fedjenek le, mint amire kizárólag emberek vagy kizárólag robotok alkalmazásával nyílna lehetőség.
Olyan modulárisholdbázis-tervet vázolnak fel, amelyben az egyes modulok szerkezete szabvány szerint készül. Egy-egy modul átmérője körülbelül három méter, belső térfogata hozzávetőleg 16 köbméter, tömege pedig mintegy 10 tonna lehetne – avatnak be a terv részleteibe az akadémikusok. A modulokat olyan anyagokból készítenék, amelyek ellenállnak a sugárzásnak, a szélsőséges hőmérsékleteknek, illetve a holdpornak, és dokkolófolyosókon keresztül kapcsolódnának egymáshoz.
Kína Oroszországgal és nem kizárva mást sem, nemzetközi partnerekkel együttműködve (legfőképp kisebb államokkal, mint Pakisztán, Thaiföld, Dél-Afrika, Venezuela) tervezi létrehozni a Nemzetközi Holdkutató Állomást a Hold déli pólusának közelében. Forgatókönyvük szerint 2030-ig az űrhajósok meg is kezdenék munkájukat a Holdon.
