A nyári szünet végével sokan úgy hiszik, a diákmunkák időszaka is kifut, ám ma már messze nem úgy működik a piac, mint egy évtizede. Egyértelműen az látszik, hogy a cégek egész évben keresik a fiatalokat, a diákok pedig nem feltétlenül csak néhány hétre akarnak elhelyezkedni. A Profession.hu friss adatai szerint a nyári időszakot megelőző hetekben közel azonos számú diákmunkás-álláshirdetés jelent meg az oldalon, mint az év első hónapjaiban.
Tüzes Imre, a cég kereskedelmi igazgatója a Népszavának elmondta: egyre több munkáltató tekint egész éves erőforrásként a fiatalokra, akik így akár későbbi teljes állásuk első lépcsőfokaként is számolhatnak a diákmunkával. A Covidot követően, 2021 óta még inkább megnövekedett a vállalatok érdeklődése a diákmunka iránt. Ez azzal magyarázható, hogy ha a munkaerőpiac feszítettebbé válik, a cégek is nyitnak a toborzás terén, és igyekeznek szélesebb palettáról munkaerőt találni.
Kevesebben dolgoznak, de továbbra is feszes a magyar munkaerőpiacEzt a változást a Prodiák Iskolaszövetkezet tapasztalata is alátámasztja. Tóth Rozália, a szervezet elnöke elmondta:
a vállalatok egyre kevésbé egyszerűen „diákot” keresnek, hanem olyan fiatal munkatársat, akit később is megtartanának.
A folyamat egyik fordulópontja szerinte 2015 körül következett be, amikor a munkaerőhiány miatt a cégek már az irodai és junior pozíciókra is nehezebben találtak embert. A diákok ekkor egyre több adminisztratív, ügyfélszolgálati és szakmai feladatot kaptak, és a gyakornoki foglalkoztatás is felértékelődött.
A Profession.hu korábbi adatai ugyancsak azt mutatták, hogy a szezonális jelleg fokozatosan háttérbe szorul: 2025 első három hónapjában januárban 43, februárban 16, márciusban pedig 34 százalékkal több diákmunkát hirdettek meg, mint az előző év azonos hónapjaiban.
A pénz továbbra is az egyik legfontosabb kérdés
A fiatalok számára ugyanakkor továbbra is a fizetés az egyik legfontosabb szempont. Ebben a tekintetben is változott a piac: a Profession.hu idei első féléves adatai szerint a diákmunkát kínáló hirdetések több mint 85 százalékában már konkrét bérinformáció is szerepelt, miközben az összes álláshirdetésnek csak körülbelül a negyedében tüntettek fel fizetési adatot. A meghirdetett diákmunkák átlagos órabére bruttó 2180 forint volt, ami 4,6 százalékos emelkedés az előző évhez képest.
A legnagyobb diákmunkás-kategóriában, a vendéglátásban, hotel- és idegenforgalomban átlagosan 1928 forintos, míg az adminisztratív, asszisztensi és irodai munkakörökben 2223 forintos órabért kínáltak.
A 25 év alattiak számára az szja-kedvezmény feltételeinek teljesülése esetén ezek az összegek nettóban is ugyanennyit jelentenek. A Prodiák ennél valamivel magasabb, 2200–2800 forintos átlagos órabérrel számol, a jobban fizető informatikai és mérnöki gyakornoki pozíciókban pedig a 3000-4000 forintos óradíj sem ritka.
Óvatos a munkaerőpiac, a szezonális diákmunkák iránti kereslet azonban felpörgöttA fizetés mellett azonban egyre több más szempont is számít. A Profession.hu Z generációt vizsgáló kutatása szerint a fiatalok számára a bér, a munkavégzés helye és a munkaidő a legfontosabb döntési tényezők, de
az idősebb korosztályokhoz képest nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyi közösségnek, a légkörnek és a home office lehetőségének is. Ez különösen azért fontos, mert sokuk számára a diákmunka az első találkozás a munka világával.
A Prodiák tapasztalatai szerint a fiatalok ma már a pontos és megbízható kifizetést, a rugalmas, órarendhez igazítható beosztást és a hosszabb távú gyakornoki munkáknál az otthoni munkavégzés lehetőségét is mérlegelik. Másfél évtizede ezek még jellemzően nem szerepeltek a diákmunkát keresők szempontjai között.
A vendéglátástól az informatikáig
A kínálat közben szintén szélesebbé vált. A Profession.hu idei adatai alapján továbbra is a vendéglátásban jelenik meg a legtöbb, diákmunkát kínáló hirdetés, az év első felében az összes diákállás közel ötöde kapcsolódott ehhez a területhez. Ezt követte 13 százalékkal az adminisztráció és dokumentumkezelés. A leggyakoribb munkák között host- és hosteszfeladatok, felszolgálói, pincéri és pultosi állások, bolti eladói és pénztárosi munkák, valamint adminisztrációs, logisztikai és adatrögzítési feladatok szerepeltek.
A Prodiák ide vágóan annyit jegyez meg: a fizikai munkák mellett egyre több az irodai, szakmai és gyakornoki pozíció, miközben az e-kereskedelem és a logisztika felfutása az év második felében is keresletet generál. A karácsonyi szezonra készülő kereskedelem és az online rendelések feldolgozása például már nem csak a nyári hónapokban kínál munkát.
A változásnak demográfiai oka is van. A Prodiák szerint évente mintegy 50 ezerrel kevesebben lépnek be a magyar munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba mennek, ezért a fiatalok felértékelődnek a vállalatok számára.
A diákmunka így a cégek oldaláról nem pusztán rugalmas kapacitás, hanem egyre inkább utánpótlási lehetőség. A fiatalok számára pedig a munka mellett megszerzett tapasztalat lehet a legfontosabb hozadék.
Egy önéletrajzban feltüntetett diákmunkásmúlt azt is jelezheti a későbbi munkáltatónak, hogy a jelentkező már ismeri a munkahelyi környezetet, tud felelősséget vállalni, és rendelkezik alapvető munkahelyi tapasztalattal. A cél tehát sok esetben már nem az, hogy a diák csak a nyári szünetben keressen némi pénzt, hanem hogy közben megtegye az első lépéseket a későbbi karrierje felé.
