A saját maga ásta gödörbe esett bele Balázs Attila. Ha a Bayer Construct a beruházás indításakor annak rendje és módja szerint megköti a településrendezési szerződést a zuglói önkormányzattal, és megfizeti a kerületnek a Horváth Csaba polgármestersége idején ígért nettó 3 milliárd forintot, akkor most nem veszítene el 300 milliárdot. Magyar Péter kormánya részben éppen a zuglói önkormányzat elővásárlási jogára hivatkozva mondta fel az adásvételi szerződést, lévén a kontraktus értelmében ezt a zárásig törölni kellett volna az ingatlanok tulajdoni lapjáról – jegyezte meg alig titkolt örömmel Rózsa András zuglói polgármester, aki megválasztása óta próbál nem sok eredménnyel megállapodásra jutni Balázs Attila cégével.
Ha a kártalanítás összegére várnia is kell a kerületnek, az építményadót már jövő januárban kivethetik az ingatlan tulajdonosára, vagyis az állami üzlet kútba esése miatt Balázs Attila cégére. Állami tulajdonlás esetén ez nem lenne lehetséges. A módosított tervekben szereplő cirka 150 ezer négyzetméteres területtel, illetve a helyi adókról szóló zuglói rendeletben meghatározott 200 négyzetméter feletti nem lakás célú ingatlanok esetében érvényes négyzetméterenkénti 3059 forinttal számolva ez több mint 458 millióra kerekedik évente. A garázsok esetében akár 180 milliós is lehet az adó összege. Ez együtt jócskán 600 millió forint feletti összeg. Az első részlet megfizetése jövő márciusban esedékes.
Magyar Péter bejelentette, hogy leállítják a költözést, a Tisza-kormány eláll az Orbán-kormány 300 milliárd forintos zuglói irodabizniszétőlHosszú pereskedés elé néz a kormány és a kerület is – vélekedik Rózsa András, aki azért bízik abban, hogy a felek nem várják ki a végét, és peren kívüli megállapodást kötnek. Zugló mindenesetre a kormány üzlettől való visszalépésével elvesztette korábbi tárgyalási pozícióját, a Bayer Construct már aligha egyezik meg velük. Az irodakomplexum pedig bizonytalan jövőjű szellemvárossá vált. Ennek ellenére a polgármester helyesli a kormány döntését.
„Valamikor ki kell mondani, hogy elég volt, még úgy is, ha nem látszik pontosan a döntés utáni végkimenetel” – teszi hozzá a momentumos politikus, aki a Népszavának azt is elmondta, hogy tudomása szerint a vételár javát már kifizette az előző kormány a Bayer Constructnak, illetve a Bosnyák téri beruházás hivatalos projektcégének, a ZVK Development Kft.-nek.
A hátralék legfeljebb 10 milliárd forint lehet.
Balázs Attila erre bőven mondhatja azt Rózsa szerint, hogy hagyja veszni a projektcéggel együtt, a kormány és a kerület pedig pereljen, amíg jólesik. Csakhogy Balázs Attilának számos projektje fut országszerte, így erős érdeke fűződik a Tisza-kormánnyal való megállapodáshoz.
Szellemváros lett a zuglói Bayer-negyed, Magyar Péter kormánya leállította az állami cégek és hivatalok költözésétA kormány szerződésfelmondásról szóló döntéséről nem értesítették az önkormányzatot. Rózsa András szerint nem lenne jó, ha ismét a kerületiek feje felett születnének a döntések. A héten mindenesetre találkozik a kerület országgyűlési képviselőjével, Velkey Györggyel. Rózsának arra is vannak ötletei, hogy mire költsék a Bosnyák téri irodakomplexumra kifizetett és most visszakövetelt 314 milliárd forintot. Ennyi pénzből bőven meg lehetne hosszabbítani az M4-es metró vonalát Zugló felé. Nagy szükség lenne rá.
Az önkormányzat egyébként a kormánydöntést nem ismerve éppen hétfőn döntött arról, hogy milyen tartalommal küldik meg a bíróságnak a keresetlevelet az elővásárlási és egyetértési jog miatt indítandó perben. A kerület jogi álláspontja szerint az MNV által kötött eredetileg 244 milliárd forintos adásvételi szerződés érvénytelen, lévén az önkormányzat nem tudott élni sem az egyetértési, sem az elővásárlási jogával, a készülő adásvételről ugyanis elfelejtették őket értesíteni.
Az is tisztázandó, hogy mikor is került ki a szerződésből az a passzus, amely szerint az állam a foglalón túl elvileg csak akkor fizethetett volna további vételárrészleteket a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal.
Ezenfelül büntetőfeljelentést is tesznek az ügyben. Utóbbi eredményének függvényében később kártérítési pert is indítanának. Az önkormányzati perek egyébként függetlenek az állami jogügylettől. A kormány álláspontja szerint a beruházó nem teljesítette határidőre a szerződésben foglalt kötelezettségeit. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szerint a zárási feltételek közel fele nem teljesült, így a magyar állam jogszerűen elállhat a szerződéstől.
A szerződéstől való elállás következményeiről a kormány közlése szerint világosan rendelkezik a szerződés. Amennyiben az a beruházó nem teljesítése miatt következik be, akkor az állami megrendelő visszakapja a már kifizetett vételárrészleteket, valamint a foglaló kétszeresét. Ezenfelül jogosult a nettó vételármaximum 10 százalékának megfelelő meghiúsulási kötbérre, és további kártérítési igényeket is érvényesíthet. Minderre a Bayer Construct készfizető kezességet vállalt.
A Tisza-kormány szerint nem csak a már kifizetett vételárrészletek járnak vissza a nagy NER-es irodabiznisz után