halasztás;hőség;Magyar Labdarúgó Szövetség;élsport;

Aki soha nem edz melegben, az nem fog tudni melegben versenyezni, mondja a

Nem tehetnek mást a sportolók, mint alkalmazkodnak az extrém körülményekhez

Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ szakmai igazgatója szerint a fizikai és mentális felkészültség mellett több fontos tényezőre is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Úgy véli, a hőség önmagában ritkán az egyetlen oka a rosszulléteknek, sokkal inkább felnagyítja a felkészülés hiányosságait.

„Régóta tudjuk, Magyarország lassan mediterrán ország lesz, aztán majd előbb-utóbb trópusi. Tetszik, nem tetszik, ez van, alkalmazkodni kell – jelentette ki a Népszava érdeklődésére Fülöp Tibor, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a profi és az amatőr sportolók számára mennyire veszélyes a mostani 35–40 Celsius-fokban edzeni, versenyezni vagy mérkőzést játszani.

A Sportorvosi Központ szakmai igazgatója szerint a gyerekeknél, akiknek a szervezete még kevésbé képes hatékonyan szabályozni a testhőmérsékletet, érdemes kerülni a nagy meleget, egy profi sportoló viszont nem tud mást tenni, mint hozzászokni akár az extrém körülményekhez is.

„Az időjárás mint teljesítményt meghatározó faktor a környezeti tényezők csoportjából a legnagyobb hatással van a teljesítményre.

Aki nem végez hőségakklimatizációt, tehát soha nem edz melegben, az nem fog tudni melegben versenyezni sem.

Sok amatőr sportoló átáll ilyenkor arra, hogy késő este vagy hajnalban edz, mert olyankor egészen jól lehűl a levegő, a versenyeket viszont nem fogják hajnalban megtartani” – szögezte le Fülöp Tibor, aki szerint egy magas szinten edzett sportoló a változásokat is alapvetően jobban bírja.

Hozzátette: az extrém melegben a túlhevülés jelent problémát, ilyenkor nemcsak a folyadékot kellene pótolni, hanem a testet is hűteni, ami nem minden sportág esetében megoldható. Mint mondta, egy kerékpárverseny esetében szinte már természetes, hogy a versenyzők jeget tesznek a nyakukra, egy futballmérkőzés esetén viszont legfeljebb az ivószünetet lehet kihasználni a frissítésre.

Mint ismert, a Magyar Labdarúgó Szövetség a rendkívüli időjárási helyzetre és az energiaellátási nehézségekre tekintettel több NB I-es, NB II-es és NB III-as mérkőzés kezdési időpontját módosította. A találkozók legkésőbb 17.30-kor kezdődhettek, hogy azokat villanyfény használata nélkül rendezhessék meg. A 4-2-re végződő Újpest–Debrecen összecsapás második félidejében a hazaiak futballistája, Matija Ljujics megszédült, majd a földre rogyott. Ápolás után visszatért a pályára, ám később lecserélték.

Fülöp Tibor szerint nem megoldás, hogy elnapolják a sportversenyeket. Már csak azért sem, mert a futballban komoly gazdasági érdekek is szerepet játszanak, így a sportoló érdekei bizonyos szempontból háttérbe szorulnak – noha ő nem gondolja, hogy a gazdasági érdekek fontosabbak lennének, mint az egészség. A mérkőzések kezdési időpontjait viszont többnyire a célpiacokhoz és a televíziós közvetítések igényeihez igazítják, hogy minél nagyobb legyen a nézettség.

Ugyanakkor a szakember hangsúlyozta, az élsportolónak a fizikai és mentális felkészültségen túl oda kellene figyelnie a táplálkozásra is, annak tudatosnak, személyre és alkalomhoz szabottnak kell lennie.

„Bejön a képbe a dietetika is: mikor és mit eszel a mérkőzés előtt? Mit tudsz a szünetben bevinni a szervezetedbe, ami ilyen melegben fel is szívódik?

Összetett kérdésről van szó, de én nem vagyok benne biztos, hogy az összes NB I-es klubnál a hőségtől függetlenül a táplálkozási kérdések tudatosan, tervszerűen egyébként rendben vannak-e”

– magyarázta Fülöp Tibor, aki szerint a regenerációs protokoll is sok csapatnál hiányos lehet.

Felelevenítette, hogy megkérdezett egy NB I-es játékost, náluk milyen regenerációs protokoll van a szünetben, a játékos viszont csak nézett rá bambán, a kérdést sem igazán értette.

„Szoktunk vizet inni, meg néha van szőlőcukor” – felelte a futballista Fülöpnek, aki ennél jóval tudatosabb felkészülési és regenerációs módszerekre gondolt. A szakember hangsúlyozta, minél szélsőségesebbek a körülmények, annál inkább felerősödnek az apró hiányosságok és hibák, amelyek végül akár ahhoz is vezethetnek, hogy a sportoló egyik pillanatról a másikra rosszul lesz.

Honvéd–MTK és Ferencváros–Vasas mérkőzés is volt a labdarúgónak nevezett, első osztályúnak hívott NB I második fordulójában. Kispesten 2981, az Üllői úton 7981 néző főtt meg, miután az MLSZ nagy bölcsen nem volt hajlandó halasztani a Magyarországon mostanáig sosem látott forróságban.