Az első fél évben 2542 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága, így az június végén elérte a 63 082 milliárd forintot – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. havi jelentésében. A teljes államadósság – amely tartalmazza a kormányzati körön kívül lévő cégek, önkormányzatok adósságát is – ennél nagyságrendileg, 4500 milliárd forinttal lehet több – a pontos adatot ebben a hónapban közli az MNB.
Az év eleje óta látott 2542 milliárd forintos adósságnövekedés két egymással ellentétes hatás eredője: az első fél évben nem állt meg az élet, a nagy államháztartási hiány finanszírozásához és a lejáró hitelek, kötvények megújításához az ÁKK folyamatosan növelte az adósságot. A nettó forintkibocsátás 2900 milliárd forint volt – ezt jellemzően államkötvények és rövidebb futamidejű kincstárjegyek értékesítésével valósította meg az adósságkezelő. Ezenfelül 1189 milliárd forint értékben vettek fel devizaadósságot az első fél évben – ami értelemszerűen szintén növelte a központi költségvetés adósságát.
Azonban az első hat hónapban a forint mintegy 7 százalékos felértékelődésének köszönhetően a devizaadósság forintban nyilvántartott értéke 1535,9 milliárddal csökkent, amire korábban soha nem volt példa.
Nem fordult elő az sem, hogy néhány hónapon belül a hazai deviza olyan gyorsan felértékelődjön, mint ahogy az történt a Tisza Párt kétharmados áprilisi választása után.
Ötéves csúcsra ugrott az államadósságÁtvilágították az Orbán-kormány költségvetését, a Tisza hatalomra kerülése nélkül 8,3 százalék lenne a nagyrészt rossz politikai döntések okozta hiányMás szóval, ha nincs a politikai fordulat, az államadósság is jóval nagyobb lenne. Más kérdés, hogy ezt az átértékelődési nyereséget közvetlenül és azonnal nem tudja realizálni a költségvetés, hiszen erre csak a devizaadósság lejártakor kerülhet sor. Míg tavaly ilyenkor 1 milliárd eurónyi adósság visszafizetéséhez még 400 milliárd forintra volt szüksége az ÁKK-nak és a költségvetésnek, ez, ha az idén történik, akkor csak 360 milliárdos forrást igényelne. Vagyis az egyelőre csak a könyvekben jelentkező árfolyamnyereséget fokozatosan, a kötvény lejártával tudja az állam realizálni.
Eddig tartottak a jó hírek, ugyanis a devizaadósság kedvező irányú átértékelődése ellenére a teljes adósság növekedett.
A piacok elsősorban a GDP-arányos adósságmutatót nézik, ezen a területen azonban sok jó hír nem várható az idén. Az MNB adatai szerint az első fél év végére a magyar állam maastrichti adóssága a GDP 77,9 százalékára nőtt a december végi 74,6 százalékról. A növekedés extrán gyors ütemű, amit egyrészt a választási költségvetés osztogatásához szükséges pénz hiánya generált, másrészt az ÁKK korábbi vezetése igyekezett az év elején – még a választások előtt – bespájzolni, hogy a második fél évben is biztosított legyen az államadósság, a költségvetés kiadásainak a finanszírozása.
Az ÁKK korábbi vezetésének a döntése felelős volt, hisz feladatuk a zökkenőmentes ügymenet. Az más kérdés, hogy április 12-én olyan eredmény született a parlamenti választásokon, amely megnyitotta az uniós források előtt a szabad utat – ezzel javítva a magyar állam (főként deviza-) finanszírozási lehetőségeit, és a várható gazdaságpolitikai változások miatt is kedvező volt a piaci fogadtatás, ami a forinthozamok jelentős csökkenésében érhető tetten.
Mindezzel együtt a magyar költségvetés hiánya az idén rendkívül nagy lesz, a Pénzügyminisztérium számításai szerint ha nem avatkoznak be a költségvetési folyamatokba, akkor az elérheti a GDP 7,3 százalékát.
A kormány idei hiánycélját az augusztus végi pótköltségvetési törvény keretében ismerteti, ám nem várható, hogy az idén 6,5 százaléknál alacsonyabb legyen – vagyis szükség lesz az adósságnövelésre. A GDP-arányos hiány értelemszerűen úgy is csökkenthető, hogy a gazdasági növekedés beindul, hiszen ha magasabb a nominális GDP, akár arányosan csökken az adósságmutató. Az első fél évben a magyar gazdaság 1,7 százalékkal bővült a KSH előzetes adatai szerint – az elemzői várakozások szerint az idén talán elérheti a 2 százalékot, 2027–28-ban pedig az évi 3 százalékot. Így a GDP-növekedésből várható adósságcsökkenés az idén még nem jelentősen, de a következő években fokozatosan érezteti hatását.
Az MNB előrejelzése szerint a következő években érdemben nem csökken a GDP-arányos államadósságunk.
A prognózisuk szerint 2026 végére 74,6 százalékon lesz a mutató – ez gyakorlatilag megegyezik a tavalyi záróértékkel. 2027-ben és 2028-ban minimális mérséklődés várható, 2028 végére is 74,4 százalékos adósságot várnak, ami rendkívül messze van az euróbevezetés 60 százalékos maastrichti kritériumától. Igaz, ezen feltétel teljesítése nélkül is lehet egy országnak eurója, ha legalább csökken az adóssága, de a következő két évben még ez sem várható.
