Kálnoki Kis Attila;

Kálnoki-Kiss Attila: Sorra buknak ki ügyek

A sportállamtitkár a HVG-nek beszélt a tao-rendszer felülvizsgálatáról, az FTC-hez kapcsolódó ügyekről és a magyarországi sportrendezvények jövőjéről.

Sorra buknak ki ügyek – többek között erről is beszélt a HVG-nek adott interjúban Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár, aki szerint 16 évet nem lehet egyik pillanatról a másikra eltörölni és a közigazgatási és jogszabályi környezetet sem lehet azonnal megváltoztatni. Mint mondta, az államtitkárság nem nyomozati hatóság, ugyanakkor jelezhetik az illetékes szerveknek, ha valamire rábukkantak, ha valami nem stimmel.

Kálnoki-Kiss Attila szerint a legfontosabb lépés már megtörtént: a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség felbontotta a szerződést a Balásy Gyula fémjelezte Lounge-csoporttal.

A világbajnok öttusázó elmondta, a FTC-vel kapcsolatban két ügy van. Az egyikben már megállapodás született a klub és az államtitkárság között. Itt tetemes összegű támogatás-visszafizetés várható. A másik, a Fradivárossal kapcsolatos ügy még folyamatban, az államtitkárság munkatársai jelenleg a benyújtott elszámolás elfogadhatóságát vizsgálják.

„Ha úgy találják, hogy a források felhasználása nem a jogszabályoknak megfelelően történt, akkor ugyanúgy megtesszük a szükséges lépéseket, ahogyan az első ügyben” – szögezte le.

A tao-rendszer kapcsán úgy fogalmazott, voltak pozitív hozadékai, ugyanis jelentősen fejlődött a sportinfrastruktúra.

„Szerintem ilyen szempontból túl nagy beruházásokra – a kisebb fejlesztések mellett – nincs igény a következő négy-öt évben. Sokkal inkább az állami létesítmények fenntartása, állagmegóvása, modernizálása, hatékonyabb működtetése, kihasználtságának növelése a cél” – mondta Kálnoki-Kiss, aki szerint korai arról beszélni, a tao-rendszer megmarad-e, annak felülvizsgálata zajlik.

A sportállamtitkár elmondta, a kormányzatnak nem célja visszamondani a már elnyert világeseményeket, a 2027-es kézilabda-, az öttusa-, a kajak-kenu- és a vizes-világbajnokság költségvetésének átvizsgálása az érintett szövetségek bevonásával jelenleg is zajlik. Ugyanakkor vannak kifejezetten rossz példák, utalt például a magyarországi SuperBike- és MotoGP-futamokra. Ezekre tavaly és idén is több mint 10-10 milliárd forintot költött az állam – miközben a jegybevétel mindkét évben pár százmillió forintra rúgott.

Közel 17 milliárdot kapott az előző kormánytól az NRÜ a háromnapos Atlétikai Világdöntő megrendezésére

Idén lesz még két 500 millió forintnál nagyobb költségvetésű esemény, szeptemberben a Atlétikai Világdöntő és a cselgáncs Grand Slam-verseny. Előbbi 16,75 milliárd forintba kerül majd – írta pénteken közösségi oldalán Kele János.

A közgazdász hozzátette, a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől (NRÜ) válaszában sietett leszögezni, hogy az esemény pontos költségvetése egyelőre nem ismert, ugyanis „a végleges pénzügyi adatok az esemény lebonyolítását és elszámolását követően állnak majd rendelkezésre.”

Azt egyelőre nem tudni, hogy ki szervezi majd a Világdöntőt, mivel Balásy Gyula cégével, az esemény lebonyolítására közbeszerzési eljárásban kiválasztott Lounge Event Kft.-vel felbontották a szerződést.

Az egységáras italokért fizetendő összeg érdemben nem változott a Forma–1-es Magyar Nagydíjon, az ételek ára kismértékben emelkedett. Legolcsóbban pizzaszelettel csillapíthatják az étvágyukat, ezeket 3800 és 4100 forint közötti áron adják – miközben Budapest belvárosában ennyiért akár egy egész pizzát lehet vásárolni.