Huszonhatan mondták le a részvételt, Takaró Mihály miatt bojkottal indult a Helikon-centenárium

A száz éve alakult Erdélyi Helikon jubileumára szervezett marosvécsi írótalálkozót a meghívott kortárs szerzők bojkottja árnyékolta be. Huszonhat erdélyi magyar író döntött úgy, hogy nem vesz részt a július 17. és 19. között rendezett Helikon 100 programsorozaton, miután nyilvánossá vált, hogy a rendezvény egyik előadója Takaró Mihály irodalomtörténész lesz – írta a Transtelex.

A centenáriumi rendezvényt a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület szervezte a marosvécsi Kemény-kastélyban, azon a helyszínen, ahol 1926-ban báró Kemény János kezdeményezésére először ültek össze az Erdélyi Helikon írói. A szervezők célja az volt, hogy felidézzék a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb szellemi műhelyének örökségét, és találkozási lehetőséget teremtsenek a kortárs alkotók számára is.

A vita akkor robbant ki, amikor a részletes programból kiderült, hogy Takaró Mihály A transzilván Helikon – nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül címmel tart előadást. A meghívott írók ezt elfogadhatatlannak tartották, arra hivatkozva, hogy az irodalomtörténész korábbi nyilatkozatai és közéleti szerepvállalása ellentétes az Erdélyi Helikon szellemiségével. A tiltakozás nyomán huszonhatan mondták le részvételüket.

A szervezők ezt követően levették Takaró Mihály előadását a programból, helyére református istentisztelet került. A meghívott szerzők azonban nem változtattak döntésükön, így több olyan beszélgetés és irodalmi program is elmaradt, amelyeken ők szerepeltek volna. A Transtelexnek nyilatkozó résztvevők szerint az írótalálkozót várhatóan egy későbbi időpontban, más helyszínen pótolhatják.

Az Erdélyi Helikon a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom meghatározó közössége volt. A marosvécsi találkozók olyan alkotókat hoztak össze, mint Kós Károly, Bánffy Miklós, Tamási Áron, Áprily Lajos vagy Dsida Jenő. A mozgalom a transzilvanizmus eszméjére épült: a kisebbségi helyzetbe került erdélyi magyarság kulturális önszerveződését, valamint a politikai és felekezeti megosztottságon felülemelkedő együttműködést kívánta szolgálni.

Takaró Mihály személyét az elmúlt években több botrány is övezte. Az irodalomtörténész a Nyugatot egyetemi előadásain „jelentéktelen zsidó lapocskának”, illetve „zsidó szennylapnak” nevezte, Kertész Imréről azt mondta, hogy „nem magyar író”, Spiró Györgyről pedig úgy fogalmazott, hogy „nehezen nevezhető embernek”. Nyilatkozatai miatt a Mazsihisz, a Tett és Védelem Alapítvány, valamint több szakmai szervezet is többször tiltakozott. 2025-ben odaítélt Széchenyi-díja újabb botrányt kavart.