Elkezdődött az átvilágítás, mégis átveheti a NER-kedvenc Balásy Gyula cégeit a magyar állam

Jogi és pénzügyi átvilágítás indult Balásy Gyula vállalatainál, és kedvező eredmény esetén a cégek állami tulajdonba kerülhetnek - értesült több forrásból a G7.

Ez ellentéteben áll Magyar Péter korábbi bejelentésével, amely szerint a Tisza-kormány, illetve a magyar állam nem veszi át a társaságokat.

A folyamat június végén, július elején kezdődött, a vizsgálatra a lap információi alapján 30 napos határidőt szabtak. A jogi és pénzügyi helyzet feltárására az EY-t és a Deloitte-ot kérték fel; a két tanácsadó társaság titoktartásra hivatkozva nem adott érdemi választ a szerepével kapcsolatos kérdésekre.

Balásy Gyula május elején ajánlotta fel az államnak az érintett vállalatokat és további vagyonelemeket. A csomag az állami megrendelésekből megerősödött cégek mellett három magántőkealapban lévő befektetéseket, valamint az Euronews megvásárlásához kapcsolódó részesedést is tartalmazott. A dokumentumok ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerültek. Magyar Péter később azt közölte, hogy a kormány nem veszi át a társaságokat, és a hatóságokra bízza az ügyet. A G7 úgy tudja, a vagyonkezelő állásfoglalása ugyanakkor már akkor is azzal számolt, hogy egy esetleges átvételt átvilágításnak kell megelőznie, ezért a tranzakció hónapokig tarthat.

A felajánlott négy vállalat 2025-ben együttesen több mint 26 milliárd forint nyereséget termelt. A cégekben összesen 115 milliárd forintnyi eszköz volt, amelynek közel felét hitelekből és kölcsönökből finanszírozták, így a nettó eszközértékük 55-60 milliárd forint között lehetett. Bankszámláikon és pénztáraikban az év végén több mint 26 milliárd forint volt.

Balásy Gyula korábban úgy fogalmazott, hogy a társaságok „még a legóvatosabb becsléssel is 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek”. A G7 a 2024-es adatok alapján ezt még túlzónak tartotta, a következő évi beszámolók azonban már jelentős vagyont mutattak ki.

A cégcsoport számláit a feltételezett NER-es vagyonmenekítés miatt indult nyomozásban zárolták. A korlátozást nem szüntették meg teljesen, de a vállalatok felhasználhatják az április vége után beérkezett összegeket, így fizethetik hitelezőiket és alvállalkozóikat. Ez a G7 értesülése alapján rövid távon stabilizálta a likviditásukat.

A társaságok előtt valószínűleg akkor sem áll nagy jövő, ha végül az államhoz kerülnek. Korábbi működésük szinte kizárólag állami megrendelésekre épült, az ezeket biztosító keretszerződéseket azonban néhány hete véglegesen felbontották. A megmaradt alkalmazottakat egyelőre rendesen fizetik, de a cikk szerint arra ösztönzik őket, hogy keressenek másik állást.