„Artikulálatlanul ordítottam” – Az ukrán pénzszállítók vezetője azt állítja, hogy megverték a TEK központjában

Bántalmazásról, nem minden esetben azonosítható kihallgatókról, valamint Hennagyij Ivanovics Kuznyecovnak, a pénzszállítmány vezetőjének a rosszullétéről beszéltek az ukrán aranykonvoj-ügy érintettjei.

Az érintetteket május 27. és július 10. között hallgatták meg videóhívásban a jogellenes fogvatartás gyanúja miatt indult nyomozásban, ezek kerültek a 444 birtokába. Beszámolóik szubjektív tanúvallomások, de a lap szerint a lényegi pontokon egyeznek egymással, és nem mondanak ellent az ügyben korábban megismert hatósági vallomásoknak. A csoport március 5-én egy bécsi Raiffeisen-bankfiókban vette át a kék zsákokba csomagolt pénzt és aranyat. A bécsi repülőtéren beszerezték a szállítmány vámokmányait, amelyek Kuznyecov állítása szerint a rakomány uniós mozgatásához szükséges adatokat és a záhonyi kilépési pontot is tartalmazták. A terv az volt, hogy Budapest elkerülésével közvetlenül az ukrán határhoz mennek.

Az osztrák–magyar határ átlépése után rendőrök ellenőrizték az iratokat és az útleveleket, majd továbbengedték a konvojt. Budapest után azonban egy rendőrautó egy benzinkúthoz vezette őket. Kuznyecov vallomása szerint ezután páncélozott járművek vették körbe az autókat, fegyveres, a Terrorelhárítási Központ (TEK) logóját viselő egységek jelentek meg, és a csoport tagjaira fegyvereket irányítottak.

A pénzszállítók azt mondták, hogy a földre fektették, megbilincselték őket, a szemükre fordított maszkot húztak, elvették golyóálló mellényeiket, többükről a cipőt is levették, majd átvizsgálták őket. Egyikük azt vallotta, hogy az intézkedés közben a fejére léptek, később pedig valaki a fejére térdelt. A pénzszállítók jogi képviselőjének feljelentése nyomán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás és más bűncselekmények miatt indult nyomozás. A csoport tagjait a TEK épületébe vitték, ahol külön helyiségekben kérdezték őket. Vallomásaik alapján nem minden esetben derült ki egyértelműen, melyik szerv munkatársai végezték a kihallgatást. A kérdések a szállítmányra, az útvonalra, valamint az ukránok katonai és titkosszolgálati kapcsolataira is kiterjedtek.

Kuznyecovot az Alkotmányvédelmi Hivatal is kihallgatta. A volt ukrán titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy katonai szolgálatáról, rendfokozatáról, feletteseiről és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál végzett munkájáról kérdezték. Közölte, hogy 2021 óta nyugdíjas.

Kuznyecov állítása szerint bántalmazták is. Egy ponton már nagyon szorította a bilincs, és a tolmács azt közölte vele, hogy a TEK-es szakemberek adatai szerint romlik az állapota, ezért mentőt hívnak hozzá. A férfi ekkor közölte, hogy a legnagyobb segítség az lenne, ha visszakapná a gyógyszereit. „Erre azt válaszolták, hogy akkor erőszakkal fognak cselekedni. Ekkor bejött a szobába egy pár rendőr, aki erőszakkal megpróbált engem átültetni egy tolókocsiba. Eközben megütötték a sérült lábamat térddel, és az orromat, illetve a számat is valami puha anyaggal. Ahogy ültem, a sérült lábamat oldalról térddel rúgták meg. Azt nem tudom, hogy az arcomat mivel ütötték meg, ekkor a fejem előre volt hajtva, elképzelhetőnek tartom, hogy valakinek a könyökén volt egy könyökvédő, és azzal ütött oda. Ezek nagyon pontos ütések voltak, nem véletlen mozdulatok. Körülbelül négyszer ütöttek meg az arcomon, illetve négyszer rúgták meg a lábamat. Ezek erőteljes mozdulatok voltak, ezzel próbáltak együttműködésre bírni. Ezek nekem nagy fájdalmat okoztak, és kiabáltam is. Artikulálatlanul ordítottam, nem mondtam semmit” - mondta.

Azt is mondta, hogy nem tudja, ki bántalmazta, mint ahogy azt sem, egy vagy több ember, mert nagyon sokan voltak a szobában, a többségükön pedig maszk volt. Miközben ütlegelték, valakitől egy injekciót is kapott. Azt nem tudta megmondani, hová vitték. A szállítás közben több alkalommal is elájult. Először ügyvéd és konzul nélkül visszautasított mindennemű segítséget, később pedig nem egyezett bele abba, hogy bármilyen orvosi beavatkozást végezzenek rajta, végül azonban a TEK egészségügyi szolgálatának javaslatára mentővel kórházba vitték. Hajdu János vallomása alapján a TEK őrizetében két intézményben, a Semmelweis Egyetem egyik klinikáján és az Észak-Pesti Centrumkórházban is megfordult.

Az egyik pénzszállító azt vallotta, hogy saját kihallgatása közben körülbelül egy percig tartó, fájdalmas ordítást hallott egy másik helyiség felől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezetője szintén arról értesült a kollégáitól, hogy a kihallgatások idején kiabálást lehetett hallani, de nem tudta, mi történt.

A férfi később arról beszélt, hogy Ukrajnába való visszatérése után kórházi kezelést kapott, rehabilitálták, valamint átmeneti emlékezetkiesése volt. A 444 úgy tudja, hogy amit Kuznyecov a rosszullétéről elmondott, lényegét tekintve megfelel a valóságnak; erre több, az ügyet ismerő forrás is utalást tett, miközben a következményeket nézve mindegy volt, hogy valóban nagyon rosszul lett, rájátszott az állapotára, vagy színlelt.

Az ügyben június 29-én meggyanúsították Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével. A NAV időközben visszaadta a lefoglalt pénzt az ukrán banknak, és jelezte, hogy a pénzszállítókkal szembeni nyomozást bűncselekmény hiányában tervezi megszüntetni.