monarchia;népszavazási kezdeményezés;Nemzeti Választási Bizottság;

Az NVB döntött, Magyarország nem lehet alkotmányos monarchia

Befutott egy királypárti népszavazási kezdeményezés.

Az államfő személye, az alkotmányozási folyamat és Magyarország pontos közjogi formája mostanában kedvelt témája a magyar közbeszédnek, ennek megfelelően be is futott egy elképzelés, mi lenne, ha hazánk visszatérne a királyság útjára. A Nemzeti Választási Bizottság azonban egyhangúlag, 9 szavazattal 0 ellenében elutasította az erről szóló népszavazási kezdeményezést.

A kérdés úgy hangzott, hogy „egy alkotmánymódosítás kapcsán egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország államformája királyság (alkotmányos monarchia) legyen?” A 24.hu szerint az NVB azonban megtagadta a kérdés hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi és alkotmányossági problémákat is felvet. Ugyanis egy erről szóló, érvényes és eredményes népszavazás az alkotmányozó hatalomra, azaz az Országgyűlésre jelen esetben azt a kötelezettséget róná, hogy az Alaptörvény B) cikk (2) bekezdését módosítva rendelkezzen hazánk kezdeményezésben megjelölt új államformájáról.

A testület továbbá arra jutott, hogy az alkotmányos monarchia bevezetéséről szóló népszavazási kérdés az Alaptörvény szerint tiltott tárgykört érintene, így népszavazásra nem bocsátható. A határozat mindemellett nem jogerős, jogorvoslatért a Kúriához lehet fordulni.

Legitimista szabályok szerint egyébként Magyarország királyának - elviekben - a Habsburg-ház fejének, Habsburg Károlynak, az utolsó magyar király, IV. Károly unokájának kellene lennie, de ő osztrák politikusként tevékenykedik, nem is él Magyarországon, ellentétben öccsével, Habsburg Györggyel. György 2021-től Magyarország párizsi, 2025-től madridi nagyköveteként működik.

Az NVB-hez befutott egy másik népszavazási kezdeményezés is, ez arról szólt, „egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés április 12-ét a Demokrácia Napjává nyilvánítsa?” A testület ezt a kérdést 8 igen és 1 nem szavazattal hitelesítette, azzal az indoklással, hogy az megfelel az Alaptörvényben, illetve a népszavazási eljárásról szóló törvényben megfogalmazott követelményeknek.

A határozat ellen 14 napon belül lehet jogorvoslatot kérni.

Bár 19 képviselő nem nyomott gombot, elsöprő többség szavazta meg az érintett családoknak, csaknem 400 ezer gyermeknek nyújtandó segítséget. Az első, ötvenezer forintos részletet augusztus 24-ig fizetik ki.