A levél aláírói többek közt azt írják: „Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy miközben a társulattól forráshiányra hivatkozva vontak meg bemutatókat és előadásokat, a vezetés komoly energiát fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire. A sajtóból időközben értesültünk a fenntartó minisztérium által elrendelt vizsgálatról és a hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentésről. Ez a hivatalos lépés azt mutatja, hogy a korábban jelzett aggályaink megalapozottak lehetnek. Erre tekintettel
a továbbiakban emberileg és szakmailag egyaránt elhatárolódunk Orbán János Dénestől és nem kívánjuk, hogy szakmai tevékenységünket az ő személyével összefüggésbe hozzák.
Ugyanakkor elhatárolódunk dr. Rózsás Pétertől is. Ugyanezt várjuk el a Főigazgató úrtól, a Művészeti vezető úrtól, a Főzeneigazgató úrtól, a Balettigazgató úrtól is, valamint, hogy vállalják a felelősséget a Budapesti Operettszínház jelen helyzetéért! Várjuk a minisztérium által elrendelt hivatalos eljárás lezárását, bízva abban, hogy annak eredménye a felmerült kérdéseket teljeskörűen tisztázza, és egyértelmű, átlátható kereteket teremt a további működéshez."
Kiss-B. Atilla: Az Orbán János Déneshez köthető produkciók pluszforrásból születtekKiss-B. Attila főigazgató válaszában úgy fogalmaz: „Már korábban is jeleztem nektek, és ezt most újólag is megerősítem: Orbán János Dénes darabjaira a költségeket sikeres pályázatokkal nyertük el. Ezeknek az összegeknek a felhasználása során azonban nem volt mozgásterem, ezek a források célhoz kötöttek voltak, azok átcsoportosítására, más társulati célokra fordítására lehetőségem nem volt. Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a sajtóban hűtlen kezelés miatt tett feljelentés az Orbán János Dénes és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) között kötött szerződések nyomán született, melyek tartalmáról a Budapesti Operettszínháznak nem volt tudomása, azokra ráhatással nem bírt, s azokkal közösséget nem vállal.”
Továbbá kijelenti: „Tudomásul veszem, hogy nyílt leveletekben kifejezitek az emberi és szakmai elhatárolódásotokat egyrészt Orbán János Dénestől, másrészt dr. Rózsás Pétertől. Megértettem, hogy ezt a kettős elhatárolódást várjátok tőlem is.
Álláspontom szerint különbséget kell tegyünk Orbán János művészi teljesítménye és az operettkultúráért kifejtett tevékenysége, valamint az általa más szervezettel kötött megkérdőjelezhető szerződései között. Az előbbiek kapcsán nincs miért, viszont az esetlegesen etikátlan, joggal megütközést keltő szerződéseitől természetesen éppúgy elhatárolódom, mint Ti.”
Hozzáteszi: „Dr. Rózsás Péter ügyvezető igazgató színházban végzett munkájával kapcsolatban kifogás nem merült fel. A Budapesti Operettszínház főigazgatójaként, a munkáltatói jogok gyakorlójaként az intézményünkben végzett munkáját kell és lehet értékelnem. Az Orbán János Dénes körül elhíresült ügy miatt valóban visszatetsző, hogy ő jelenleg mind a Budapesti Operettszínháznak, mind a KMTG-nek az ügyvezetője. Dr. Rózsás Péter először a Budapesti Operettszínháznál létesített munkaviszonyt, majd ezt követően lett a KMTG ügyvezetője is, amiről én csak utóbb szereztem tudomást. Sajnálattal olvasom a nyílt levélben, hogy szerintetek a Budapesti Operettszínház vezetése elvesztette a társulat szakmai és emberi bizalmát. Ebbe a kijelentésbe én nem szeretnék beletörődni, és nem gondolom, hogy egy ilyen nehéz, embert próbáló helyzetben nekünk most egymás ellen kellene harcolnunk, már csak azért sem, mert tudom azt is, hogy a helyzetnek ez az eszkalációja nem minden munkatársunk kedve szerint való. Megértem a benneteket kavargó érzéseket, kételyeket, és kérem, hogy ezekről folytassuk a párbeszédet, megőrizve azt az egymás iránti szolidaritást, amit az eddigi, közös sikereink alakítottak ki, melynek szellemében dolgozom a Budapesti Operettszínházért és társulatáért.”
Pfeiffer Gyula, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója közleményben reagált a társulat kérésére. Mint írta, nem volt tudomása az intézmény körül kialakult botrány középpontjában álló, általa etikátlannak nevezett szerződésekről.
A Budapesti Operettszínház társulatának művészei először múlt hét szerdán írtak nyílt levelet, miután kiderült, az Orbán János Dénes által vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) pontosított adatok szerint 422 899 120 forintért vásárolta meg a szerző kilenc drámájának felhasználási jogait. A Budapesti Operettszínház is elismerte, hogy 2023 óta több mint 90 millió forintot fizetett ki Orbán János Dénesnek munka- és jogdíjként.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter még múlt héten számolt be arról, hogy még 1,3 milliárd forintot fizettek volna Orbán János Dénes műveiért, „a támogatást Hankó Balázs minisztériuma ítélte meg a KMTG-nek”. A miniszter szerint felvették a kapcsolatot az érintett állami céggel, és a teljes 1,3 milliárd forintnyi támogatást vissza tudták szerezni, és további vizsgálatokat folytatnak.
