Szeged;Szijjártó Péter;Botka László;BYD;

Szijjártó Péter felhívta Botka Lászlót, hogy elmondja, nem lesz köze a BYD magyarországi beruházásaihoz

A korábbi tárcavezető ugyanakkor jelezte, a cég legfelsőbb vezetésének tagjaként megpróbál segíteni, amennyiben a városnak kérdése, problémája vagy javaslata lesz.

Szijjártó Péter a BYD globális vezetői megbízatásának bejelentése után arról tájékoztatta Szeged polgármesterét, hogy új feladatköre nem érinti a vállalat magyarországi beruházásait.

Botka László egy vasárnap délutáni Facebook-bejegyzésében azt írta, a kinevezésről először a sajtóból értesült, majd Szijjártó Péter telefonon kereste. Botka László beszámolója szerint az egyperces beszélgetésben a volt külügyminiszter azt mondta, a cég nemzetközi kapcsolataiért felel majd, és nem lesz köze a magyarországi beruházásokhoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy a BYD legfelsőbb vezetésének tagjaként megpróbál segíteni, ha a város kérdéssel, problémával vagy javaslattal megkeresi.

A polgármester a posztban védelmébe vette a szegedi beruházást. Közlése szerint a BYD üzemében még csak az építkezés zajlik, termelés nem indult, akkumulátorgyártás és semmilyen vegyipari tevékenység nem lesz. A gyárnak a legszigorúbb uniós szabályoknak – amelyek egyben magyar jogszabályok is – kell megfelelnie. Azt is hangsúlyozta, hogy a közgyűlés 2023 szeptemberében nem a BYD-nak, hanem az államtól kapott, 300 hektáros Új Ipari Parknak adott építményadó-kedvezményt az építkezések idejére. Érvelése szerint az engedmény akkor is a terület más beruházóját illette volna meg, ha a kínai vállalat végül nem Szegedet választja.

A Szegedi Közgyűlés előzetesen kikérte az új kormány véleményét arról, veszélyezteti-e a helyi építményadó-kedvezmény megvonása a BYD nemzetgazdaságilag meghatározó magyarországi beruházásait. Botka László közölte, hogy a választ még várják. Jelezte, a szegedi gyár 1600 milliárd forintos beruházás, több ezer új munkahelyet teremt, és évente sok milliárd forint iparűzési adót hoz Szegednek, a fejlesztést pedig a város történetének legnagyobb ipari beruházásaként jellemezte.

„Magyarországnak gyógyulásra van szüksége. Ehhez pedig olyan köztársasági elnökre, aki segít ebben a folyamatban” – állapítja meg a nyílt levél, amelyet aláírt Antall György, Barabási Albert-László, Baán László, Kapu Tibor, Kulka János, Mácsai Pál, Rubik Ernő és Závada Pál is.