Ezerrubeles pénzbírsággal sújtotta pénteken Borisz Nagyezsgyin háborúellenes politikust a Moszkvai terület egyik bírója, miután bűnösnek találta „szélsőséges” szimbólumok nyilvános megjelenítésében – számolt be az emigrációban működő Mediazona hírportál alapján az orosz ellenzéki sajtó.
Az első látásra jelentéktelen, 11 eurós bírság a Putyin-rezsim által rendszeresen alkalmazott módszer, a politikai ellehetetlenítés látványos példája.
Az ítélet ugyanis azt jelenti, hogy Nagyezsgyinnek a továbbiakban tilos aláírásokat gyűjtenie ahhoz, hogy felkerülhessen a szeptemberi 20-i dumaválasztás szavazólapjára.
Nagyezsgyint 2024-ben az elnökválasztáson való indulástól is eltiltották. Ekkor még engedték kampányolni és aláírást gyűjteni, de végül, hiába volt messze több támogatója, mint a szükséges 200 ezer, a Központi Választási Bizottság érvénytelennek minősítette az indulásához szükséges támogatói aláírások jelentős részét. Nagyezsgyin nem egy forradalmi alkat, de így is sok a Kremlnek. A 2024-es elnökválasztási kampány idején, február 16-án halt meg sarkvidéki börtönében Alekszej Navalnij. Nagyezsgyin néhány nappal később, egy nagyinterjúban elmondta:
tanult Navalnij hibájából, nem hívja utcára támogatóit, nem teszi ki őket a hatóságok megtorlásának. Azt állította, nem hisz abban, hogy a Putyin-rezsim utcai megmozdulással megdönthető, ahhoz túl mélyen gyökerezik, ő azért küzd, hogy demokratikus választással legyen leváltható.
Az elmúlt két és fél évben Nagyezsgyin nem került reflektorfénybe, mígnem be nem jelentette indulási szándékát a dumaválasztásokon. Ezt követően, a múlt hét elején külföldi ügynöknek minősítették, majd egy napra őrizetbe is vették „közigazgatási szabálysértés” miatt. A külföldi ügynök státusz eleve azt jelenti, hogy nem indulhat közhivatali tisztségért, ugyanakkor magát a kampányolást és a támogató aláírásgyűjtést konkrétan nem zárja ki. Nagyezsgyin folytatta is az aláírásgyűjtést; és bár csak saját választókörzetében, nem az egész ország területén jogosult erre, mint az elnökválasztás esetében, elmondása szerint máris több mint 100 ezer támogató aláírást kapott. A Kremlnek ez sok volt, a pénteki ezerrubeles bírsággal ennek is véget vetett – Nagyezsgyinnek a továbbiakban sem kampányolni, sem aláírást gyűjteni nincs joga és lehetősége.
A politikus bűne az, hogy még június elején megosztotta egy olyan videó linkjét, amelyben egy adott pillanatban Alekszej Navalnij fotója is feltűnik. Putyin legismertebb és legerősebb volt ellenfelének, Navalnijnak a korrupcióellenes alapítványát, az FBK-t egy moszkvai bíróság még 2021 júniusában szélsőséges szervezetnek nyilvánította és betiltotta. A hatóságok szerint a Navalnij-hálózat destabilizálni akarta a társadalmi-politikai helyzetet Oroszországban, tüntetések szervezésével szélsőséges tevékenységet folytatott, a kormány megdöntésére törekedett.
Az EU szankciókat vetett ki Alekszej Navalnij megmérgezése ügyébenA Nagyezsgyin ellen felhozott közigazgatási szabálysértésért ugyan legfeljebb 15 napos szabadságvesztés szabható ki, de mint ügyvédje az orosz ellenzéki sajtónak elmondta, a hatóságok az ország elhagyásától is eltiltották, mert újranyitottak egy régi, kamucsődügyhöz kapcsolódó végrehajtási eljárást. (Ez is egy évtizedek óta alkalmazott módszer a Kreml részéről, Navalnij ellen is kamuperek sorát indították, minden választás idején előhúztak egy újabb vádat, amely elég volt ahhoz, hogy megakadályozzák a korrupcióellenes aktivista indulását.)
A Nagyezsgyint érintő csődeljárás felélesztése vélhetőleg annak a néhány nappal korábbi interjúnak volt a következménye, amelyben a politikus arról beszélt, hogy családjával együtt fontolgatják, elhagyják-e Oroszországot az egyre növekvő hatósági nyomás miatt. Azzal érvelt, hogy szívproblémái és cukorbetegsége miatt valószínűleg meghalna, ha börtönbe kerülne.
Nagyezsgyin egészségügyi állapota valóban nem jó. Másodfokú rokkantsági besorolásban van, ami Oroszországban az egyik legsúlyosabb fokozat, cukorbeteg, kétszer volt már szívrohama.
A pénteki tárgyaláson rosszul is lett, de a bíró nem engedélyezte, hogy a mentősök a tárgyalás ideje alatt belépjenek a tárgyalóterembe, holott a vérnyomása 200/120 volt. A Mediazona beszámolója szerint az orvosi személyzet csak azt követően nyújthatott segítséget, miután a bíró az ítélethozatal előtt visszavonult a tanácskozószobába.
Kicsoda Borisz Nagyezsgyin?
Oroszország jelenleg legismertebb nyíltan háborúellenes politikusa. A 63 éves Borisz Nagyezsgyin a 2024-es elnökválasztási kampány során vált országosan ismertté békepárti programjának köszönhetően.
Nem új a politikában, csak sosem volt az élvonalban. Az 1990-es évek végén (a 2015. február 27-én, Moszkva központjában, a Kreml közvetlen közelségében, a nyílt utcán meggyilkolt) Borisz Nyemcov volt liberális miniszterelnök-helyettes tanácsadójaként dolgozott, majd Szergej Kirijenko volt miniszterelnök asszisztenseként, aki jelenleg a Kreml első helyettes vezérkari főnöke. 1999 és 2003 között az Állami Duma képviselője volt, a Jobboldali Erők Szövetsége liberális-konzervatív politikai párt színeiben. Ez a formáció 1999 és 2008 között működött, az 1990-es évek „fiatal reformer” politikusainak örökségét képviselte. A párt meghatározó alakjai és alapítói között olyan ismert politikusok szerepeltek, mint Borisz Nyemcov, Anatolij Csubajsz, Szergej Kirijenko és Jegor Gajdar. 2003-tól már nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt (erről gondoskodott a rezsim), 2008-ban hivatalosan feloszlatta magát.
Nagyezsgyin 2019-ben tűnt fel újra a politikában, amikor a Moszkvai terület tanácsosa lett. Regionális politikusi pályafutásának 2024-es elnökválasztási indulása vetett véget.
Választási pánik a Kremlben
A Kreml „megelőző” intézkedéssorozata mögött okok sora húzódik meg. Alig két hónappal a dumaválasztások előtt ugyanis az Egységes Oroszország kormányzó párt támogatottsága összeomlott, történelmi mélyponthoz közelítve 30 százalék alá zuhant, Vlagyimir Putyin elnök bizalmi indexe is megroggyant. Az elnök támogatottsága így is 60 százalék fölötti, de a csökkenési tendencia állandósulni látszik.
Ezért a Kreml semmit sem bíz a véletlenre. Nem csak Nagyezsgyint tiltotta el a választáson való indulástól, az egyetlen tényleges ellenzéki, de a dumán kívüli orosz párt, a Jabloko ellehetetlenítéséért is mindent megtesz. Mint arról a Népszava is beszámolt, a legismertebb liberális Jabloko-politikusok sorra a hatóságok célkeresztjébe kerülnek. Június végén például 7 év börtönbüntetésre ítélték a párt alelnökét, Makszim Kruglovot. A 39 éves ellenzéki politikust az orosz hadseregről szóló „hamis” információk terjesztésében találták bűnösnek.
Nem ő az egyetlen és nem az első Jabloko-politikus, aki a hatalom célkeresztjébe került.
Miután Oroszországban az ukrajnai háború kitörése után gyakorlatilag alig maradt tényleges ellenzék – ők vagy börtönben ülnek, vagy Alekszej Navalnij sorsára jutottak, vagy emigrációban élnek –, megkezdődött az ország egyetlen liberális pártja maradványainak módszeres felszámolása.
A Jabloko Oroszország legrégebbi ellenzéki pártja, a liberális formáció nem sokkal a Szovjetunió felbomlása után jelent meg az orosz politikai palettán. A putyini érában fokozatosan háttérbe szorult, elvesztette befolyásának nagy részét, folyamatos bürokratikus korlátozásokkal kell megküzdenie, amelyek megakadályozzák jelöltjeit a választásokon való indulásban. Jelenleg csak néhány regionális parlamentben van képviselője, a dumából már régen kiszorult.
Az orosz hatóságok egyelőre „csak” rutinszerű pénzbírságokkal és büntetőeljárásokkal próbálják megakadályozni a párt jelöltállítását. Tavaly nyáron házi őrizetbe vették az egyik legismertebb politikusát, Lev Sloszberget, a párt pszkovi fiókjának vezetőjét. Decemberben a bíróság pénzbírsággal sújtotta Nyikolaj Ribakov pártelnököt is, mert a közösségi médiában közzétette Alekszej Navalnij fotóját.
Számos helyi Jabloko-politikust és -aktivistát vádoltak meg „szélsőséges szimbólumok megjelenítése” miatt, ehhez elég volt Navalnij megemlítése valamely közösségi médiafelületen. A megvádoltak pedig nem indulhatnak a szeptemberi választásokon.
Nyikolaj Ribakov pártelnök a Novaja Gazeta Balticnak még június elején elmondta, hogy a Jabloko a növekvő kormányzati nyomás ellenére 300 jelöltből álló listát tervez benyújtani a szeptemberi dumaválasztásokra. A párt számol a várható kizárásokkal, és arra készül, hogy sok tartalékos jelöltje lesz, akik vállalják majd az indulást a kizártak helyett. Ennek ellenére „A békéért és a szabadságért” szlogennel kampányolnak; azt sürgetik, hogy Oroszország azonnal írjon alá tűzszüneti megállapodást.
A Kremlt eluraló pánik nem alaptalan, a tűzszünet és a béke egyre vonzóbb ötlet Oroszországban is. Minden közvélemény-kutatás az elnöki párt támogatásának folyamatos csökkenését jelzi,
olyannyira, hogy a hatóságok megváltoztatták a közvélemény-kutatási módszereket is, hogy elrejtsék Putyin elnök és az Egységes Oroszország párt támogatottságának összeomlását. Több esetben leállították a felmérések eredményeinek közzétételét. Mindez nem tudta megakadályozni, hogy az Egységes Oroszország párt támogatottsága júniusban 30% alá essen, vészesen közelítve a 2021 augusztusában mért 26,4%-os történelmi mélyponthoz.
A legfőbb ok a lakosság „háborús fáradtsága”, amelyet az utóbbi időben fokoztak az egyre komolyabb károkat és súlyos ellátási zavarokat okozó ukrán dróntámadások. Az életszínvonal csökken, az élelmiszerárak rohamosan emelkednek, és ezt az általános negatív hangulatot a végsőkig fokozza az internetszolgáltatás hatósági felfüggesztése. Mint arról lapunk már beszámolt, az internet letiltása mindeközben könnyen Putyin banánhéjának bizonyulhat.
Miközben egyelőre a megtorló gépezet Nagyezsgyinre és a Jablokóra összepontosít, egyre erősödik Putyin patyomkinliberális pártja, az Új Emberek (Novije Ljudi). A névleg liberális és centrista politikai formációt 2020-ban valójában a Kreml hozta létre, az engedélyezett „rendszerbe illeszkedő ellenzék” részeként. A párt a Putyin által alapított Összoroszországi Népfront támogatását élvezi, a dumában általában az Egységes Oroszországgal szavaz. Nem ellenzi az ukrajnai háborút, fiókszervezeteket hozott létre a megszállt ukrán területeken is. Vezetője Alekszej Necsajev, a Faberlic kozmetikai cég alapító tulajdonosa. Elemzők szerint a párt egyetlen célja az, hogy becsatornázza a rendszerbe, elszippantsa az ellenzéktől a változást akaró, de a radikális utcai tüntetésektől tartó középosztálybeli szavazókat. A Kreml liberálisai a kis- és középvállalkozások támogatását hirdetik, nagyobb teret követelnek a nőknek és a társadalmi békének. A 2021-es választásokon már be is jutottak a dumába, 15 mandátumot szereztek. Népszerűségük mostanában kezdett felívelni annak köszönhetően, hogy az Új Emberek nyíltan ellenzi az internet korlátozását.
Az Egységes Oroszország még nem jelentette be választási programját. Az emigráns ellenzéki sajtó szerint azért, mert a Kreml egyelőre nem találja az ellenszert az elnöki párt népszerűségének csökkenésére, az Új Emberek támogatottságának folyamatos növekedésére, a gazdasági mutatók és a közhangulat romlására. Az ellenzéki portáloknak nyilatkozó elemzők szerint szinte lehetetlen, hogy az Egységes Oroszország alkotmányos többséget szerezzen a szeptemberi választásokon, kivéve, ha a hatóságok manipulálják az eredményeket. Az utóbbi napokban egyre több, egyelőre meg nem erősített hír látott napvilágot arról, hogy hatalmi körökben erősödik a nyomás a választások elhalasztására, de azt Putyin nem támogatja.
