A választási rendszer támadhatóságára és gyenge pontjaira figyelmezetetett Donald Trump amerikai elnök tegnapi, több tévében is élőben közvetített beszédében. Állításai alátámasztására a titkosszolgálat által gyűjtött és a Fehér Ház honlapján közzétett dokumentumokat hívott segítségül. „A választásaink sérülékenyek voltak, elcsalták és ellopták őket, az amerikaiak bizalma pedig elveszett. Nem engedhetjük meg, hogy ez tovább folytatódjon” – kongatta a vészharangot az elnök.
Trump szerint Kína a hackertámadásaival több tízmillió választó személyes adatait szerezte meg összesen 18 államban. A washingtoni bürokratákból álló mélyállam pedig eltitkolta ezt a kényes információt. „Nem fedték fel sem előttem, sem bárki más előtt, és a legjobb tudomásom szerint a kongresszust sem tájékoztatták” – fogalmazott. A dokumentumok valóban arról szólnak, hogy Kína hozzájutott választókról szóló információkhoz, ám ezeket pénzért cserébe bármilyen kampány eddig is megszerezhette. A dokumentumokból is kitűnik, hogy a kínai tisztviselők körében körvonalazódott az érdeklődés a befolyásolási műveletek iránt, ám nincs bizonyíték bármilyen, Trump kampányát gyengítő műveletre. Érdekes módon Trump csupán egy alkalommal említette a 2016-os orosz befolyásolási kísérletet az akkori elnökválasztási kampányban, pedig közismert: az FSZB hackerei feltörték Hillary Clinton stábjának levelezési rendszerét, majd a kiszivárogtatott e-mailekkel igyekezték rontani Clinton, és javítani Trump esélyeit.
A Trump által követelt átláthatóság és igazságosság persze önmagában is ironikus. A második Trump-adminisztráció első két évében pontosan a külföldi befolyásolás ellen küzdő, a választás tisztaságát szolgáló szerveket építette le vagy szüntette meg. Bezárták a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI külföldi befolyásolás ellen létrehozott munkacsoportját, a Nemzeti Hírszerzés igazgatói hivatalának létszámát is jelentős mértékben visszavágták, kiüresítették a kiberbiztonságért és az infrastruktúra biztonságért felelős ügynökséget is. Tulsi Gabbardnak, a Nemzeti Hírszerzés vezetőjének lemondása után Trump az addig a lakásépítés finanszírozásért felelős ügynökség élén álló Bill Pultet tette a hírszerzés élére. Mondani sem kell, hogy Pulte semmilyen hírszerzési tapasztalattal nem rendelkezik, ám az elnök szerint külsősként „kevésbé lesz megkötve a keze”, hogy kirúgja „a nem oda való embereket”.
Az elnök továbbra is ragaszkodik a SAVE Act elnevezéssel futó választójogi törvényjavaslat elfogadásához, annak ellenére, hogy már a szenátus republikánus frakciójából is figyelmeztették: nem áll rendelkezésükre a kellő támogatottság a javaslat megszavazásához.
A törvényjavaslat hipotézise szorosan összefügg a Trump által rögeszmésen ismételgetett álhírrel, miszerint a 2020-as elnökválasztást Joe Biden csalással nyerte meg.
Az elmélet hívei azt is állítják, hogy illegális bevándorlók és állampolgársággal nem rendelkező személyek tömegesen szavaztak le a demokrata jelöltre, valamint a levélszavazatok összeszámolásánál is hamis szavazólapok, többszörös szavazások és más manipulációk segítették a Biden-kampányt.
Ennek jegyében a SAVE Act alapján állampolgárság bizonyításához kötnék a választói jog gyakorlását, amelyhez a szavazókörben útlevél vagy születési anyakönyvi kivont felmutatása lenne szükséges. Az amerikaiak közel fele nem rendelkezik útlevéllel, kiváltása költséges, az anyakönyvi kivonat papíralapú dokumentuma pedig a gyakori költözések, természeti katasztrófák, a rossz lakhatási viszonyok miatt sokaknak nem áll rendelkezésére. Itt muszáj megemlítenünk az amerikaiak irtózását is mindenfajta nyilvántartásba vételtől és fényképes igazolványtól. A fentebb taglalt intézkedések több mint 21 millió amerikait fosztanának meg szavazati jogától.
Az illegális bevándorlók deportálását végző ICE is alkalmas lehet a szavazási hajlandóság csökkentésére novemberben. Már tavaly óta lebegtetett ötlet, hogy az ICE-ügynökök őriznék a szavazóhelyiségeket, mert az adminisztráció szerint félő, hogy illegális bevándorlók is leszavaznának a félidős kongresszusi választáson. Az ICE jelenléte azonban nemcsak a feltételezett migránsokat tartaná távol az urnáktól, de az állampolgárok sem szívesen gyakorolnák alkotmányos jogaikat az ICE-ügynökök közelében, elég, ha csak a legutóbb Maine-ben és Texasban történt akcióik halálos áldozataira gondolnunk.
A súgógép ravasz ura
Adminisztratív szabadságra küldték a Donald Trump súgógépét kezelő szakembert, Gabriel Perezt, miután olyan aggasztó hírek érkeztek róla, hogy 100 ezer dollárt kaszált a Kalshi nevű fogadási oldalon az elnök beszédeiben előforduló kifejezések „megtippelésével”. A kellemetlen hírt Karoline Leavitt fehér házi szóvivő jelentette be tegnap, miután „igazán szerencsétlennek és szégyentelinek” nevezte az esetet. A Kalshi oldalán pénzben lehet fogadni a beszédekben előforduló szavakra, kifejezésekre és témákra, az oldal pedig felfigyelt a szokatlan fogadási mintázatokra és értesítette a fogadási oldalak ellenőrzéséért felelő szövetségi felügyeletet. Perez 2016 óta dolgozott az elnök stábjában, és minden jel szerint elirigyelte Trumpnak azt lehetőségét, hogy elnökként milliárdos bevételekre tehet szert bennfentes információkkal visszaélve, fittyet hányva minden összeférhetetlenségi szabályra.
