A nyári, szinte elviselhetetlen forróság közepette lényegében egy szó sem esik a közelgő a klímaberendezések piacát alapvetően érintő új szabályozásról, ami előbb-utóbb minden tulajdonost érint.
Az Európai Unió úgynevezett F-gáz rendelete fokozatosan, több lépcsőben 2035-ig terjedően ugyanis kivezeti a nagy üvegházhatású hűtőközegeket, ami miatt jelentősen átalakul a klímaberendezések piaca. A szabályozás következő – közben persze több határidő is lesz –, a lakossági klímákat is közvetlenül érintő mérföldköve 2029 eleje, amikor a 12 kW alatti levegő–levegő split klímák (ez a klasszikus lakossági oldalfali klímák többsége) már nem hozhatók forgalomba R32, vagyis difluorometán alapú HFC hűtőközeggel. A rendelet célja a klímaváltozást gyorsító fluorozott üvegházhatású gázok fokozatos kivonása a hétköznapi életből. Ezeket a gázokat évtizedek óta széles körben használják klímaberendezésekben, hőszivattyúkban és hűtőberendezésekben hűtőközegként.
Az ózonréteget ugyan nem károsítják, ám ha a légkörbe jutnak, sokszorosan jobban erősítik az üvegházhatást, mint a szén-dioxid. Az említett szabályozás ezért arra ösztönzi a gyártókat, hogy fokozatosan más, környezetkímélőbb hűtőközegekre álljanak át.
A gyártók ezek hatására egyre inkább az alacsonyabb környezetterhelésű hűtőközegek felé fordulnak, így a lakossági klímákban is várhatóan egyre nagyobb teret nyer a propán (R290). Ennek nagy előnye, hogy klímavédelmi szempontból jóval kedvezőbb hűtőközeg, ám a lakosság és a vásárló szempontjából nem elhanyagolható szempont, hogy gyúlékony. Utóbbi miatt a vele működő berendezések telepítése és javítása szigorúbb biztonsági előírások mellett történhet – mutatott rá a Népszavának Dóczi István, a King Air Service Kft. tulajdonosa. A szerelőknek a jelzett ok miatt új eszközökre, speciális szerszámokra – egyes munkafolyamatoknál szikramentes kulcsokra, vagy robbanásbiztos vákuumszivattyúra – és képzésekre is szükségük lehet – folytatja. Mindez pedig pontosan azt jelenti, amit egy vásárló nem szeret hallani, azaz a telepítés és az ezzel járó költségek díja emelkedik, vagyis a klíma beszerelése drágább lesz.
A szakember úgy vélte, hogy ha most jönne a változás, akkor a jelenlegi 90-110 ezer forintos telepítési munkadíjak mintegy 150 ezer forint közelébe ugranának.
Hozzátette, hogy a szükséges költségek, beruházások miatt a szakmában tisztulásra számít. Számos olyan szerelő van, aki egy ilyen fejlesztést, ami szerinte legalább 1,5 millió forintba kerül, nem tud finanszírozni. Ők más szakmák felé fordulhatnak – vélekedett.
Ezzel azonban nem érnek véget a klímavásárló megpróbáltatásai. Az új tulajdonosra a gyúlékony, robbanásveszélyes közeg miatt bizonyos esetekben olyan elvárások is érvénybe lépnek, hogy a helyiségben az elektromos berendezéseket át kell alakítani. Így például garantáltan szikramentes változatra kell cserélni a villanykapcsolót, a konnektort és akár még a csillárt is.
Örök vitaforrás a klíma használata a munkahelyekenA változások ugyanakkor elsősorban az új készülékeket érintik. A már felszerelt klímákat nem kell lecserélni, azok továbbra is használhatók, de csak addig, amíg megfelelően működnek. A hűtőközeg ugyanis zárt rendszerben kering, normál használat mellett nem fogy el, ezért nincs szükség rendszeres cseréjére vagy utántöltésére sem.
Fontos részlet, hogy a különböző hűtőközegek nem cserélhetők fel tetszőlegesen: minden klímaberendezést eleve egy adott hűtőközeghez terveznek, ezért egy régi készülékbe nem lehet egyszerűen egy újabb, környezetkímélőbb gázt tölteni. Egy R410A- vagy R32-hűtőközeggel tervezett klímába biztonsági és műszaki okokból nem tölthető például R290 közeg, mivel ezek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és a berendezéseket is ennek megfelelően tervezik.
A klímával a nyaralók iránti igény is változik, a Dunakanyar árai lassan közelítenek a balatoni szintekhezÍgy pedig, ha egy régebbi rendszerű klíma évek előrehaladtával meghibásodik, és a javításhoz hűtőközegre van szükség, a szervizelés egy ideig még megoldható lesz, hiszen a szabályozás nem egyik napról a másikra szünteti meg a régi hűtőközegek használatát.
Borítékolható, hogy ezek a munkák és a hozzá szükséges alapanyagok egyre drágábbak és nehezebben beszerezhetők lesznek, ezért egy 10–15 éves készüléknél előfordulhat, hogy a javítás már nem lesz gazdaságos, és nem marad más, mint új klímát vásárolni.
Összességében az körvonalazódik, hogy ugyan még van idő – a mostani nyári forróság ellenére is –, de hamarosan azzal kell szembenéznie a vásárlóknak, hogy ha sokat gondolkodnak, akkor bizony a korábbiakhoz képest borsosabb áron tudják csak a klímáikat megvenni és felszereltetni.
Folyamatos a csere
A klímaberendezések működéséhez úgynevezett hűtőközegre van szükség. Ez az a speciális gáz, amely a készülékben keringve elvonja a hőt a helyiségből, majd azt a kültéri egységen keresztül leadja. A különböző hűtőközegeket betű- és számkombinációkkal jelölik, például R410A, R32 vagy R290. Ezek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek: más a környezetre gyakorolt hatásuk, más a működési nyomásuk, és a biztonsági jellemzőik is különböznek.
A régebbi lakossági klímák jelentős része R410A hűtőközeggel működik, amelyet fokozatosan kivezetnek, mert erős üvegházhatású gáznak számít. Helyét sok új készülékben már az R32 vette át, amely kisebb környezetterhelést jelent, de enyhén gyúlékony. A jövőben viszont tovább lépnek és R290-es hűtőközeget veszi át a szerepét, amely valójában nagy tisztaságú propán. Ennek klímavédelmi szempontból nagyon kedvező a hatása, ugyanakkor – ahogy említettük – gyúlékony, ezért a vele működő klímák szerelése és javítása az eddigieknél sokkal szigorúbb biztonsági előírások szerint történik majd.
