Szerbiában már régóta fontos téma az elektronikus médiahatóság, a REM) összetétele. Az Európai Bizottság korábban határozottan elvárta a REM működőképességének szavatolását a szerb kormánytól, a belgrádi vezetésnek ezért mindenképpen fel kellett mutatnia a testület megalakulását a csatlakozási tárgyalások előrehaladása érdekében. Csakhogy a szerb kormányzat semmiféle jelét sem adta annak, hogy érdekelt a REM működésének szavatolásában. Sőt, a kormánypropaganda nyílt támadásokat intézett a független küldöttekkel szemben. Miután a testületben patthelyzet alakult ki a kormányhoz és az ellenzékhez húzó delegáltak között, több szereplő lemondott tisztségéről.
Most azonban a REM korábban lemondott független tagjai úgy döntöttek, mégis elfoglalják helyüket az új tanácsban. Dubravka Valić Nedeljković, Ira Prodanov Krajišnik, Mileva Malešić és Rodoljub Šabić határozata mögött az a felismerés áll, hogy a hatalmi apparátus szándékosan próbálta szabotőrként beállítani őket a folyamatban. Felmerül a kérdés: ha már egyszer lemondtak, hogy térhetnek vissza a testületbe? A jogi értelmezés szerint erre azért van lehetőségük, mert korábbi lemondásuk csupán politikai nyilatkozatnak minősült, amely jogi értelemben nem érvényes, mivel a mandátumuk a hatóságok szerint formálisan még meg sem kezdődött.
Újra lendületbe jöttek a szerb diákok, Aleksandar Vučić el is kezdett előremenekülniA független tagok nyilatkozatukban kiemelték, hogy a parlamenti döntésnek kötelező ereje és visszamenőleges hatálya van, így merőben új jogi helyzetet teremtett. Üdvözölték ugyanakkor azt a fejleményt, hogy a politika kénytelen volt elállni egy korábbi, törvénytelenül és elfogultan favorizált jelölt erőltetésétől, amely eredetileg kiváltotta a lemondási hullámot. Amennyiben a szakértők a kialakult helyzetben elutasították volna a tisztségek átvételét, Aleksandar Vučić elnök rendszere lehetőséget kapott volna arra, hogy a hatóságok jogszerű működésének akadályozóiként tüntesse fel őket. A kormányzat így könnyedén átháríthatta volna a felelősséget a médiahatóság hosszú évek óta tartó működésképtelenségéért, az intézményi blokádért, valamint a jogállamiságot és Szerbia európai uniós integrációs folyamatát érintő súlyos következményekért azokra a civil szervezetekre és polgárokra, akik egy törvényes és független felügyeletért küzdöttek. Az Európai Bizottság szigorú elvárásai és a brüsszeli nyomás miatt Belgrád igyekezett úgy alakítani a folyamatokat, hogy a függetlenek elutasítása esetén a Nyugat előtt a szakértőket lehessen hibáztatni a reformok elakadása miatt.
Rodoljub Šabić ügyvéd, volt miniszter a helyzetet értékelve kifejtette, hogy a szerb médiapiac katasztrofális állapotban van, a sajtóorgánumok jelentős része brutális politikai és személyes leszámolások platformjává silányult.
A Radio-Televizija Srbije, vagyis az RTS közszolgálati média igazgatótanácsa működésképtelen, a helyi újságírószervezet pedig megkérdőjelezte a közmédia újonnan kinevezett igazgatónője, Manja Grčić diplomájának hitelességét. A hatóságot elhanyagolták, egy húsz évvel ezelőtti statútum alapján kénytelen működni, és a kaotikus belső viszonyok miatt sokszor az sem egyértelmű, hogy kinek a feladata lenne a következő rendes ülés összehívása. A független tagok megpróbálják elvégezni azt a szakmai munkát, amelyre a mandátumuk szól, miközben minimális konstruktivitást várnak el a kormányzati többség részéről, fenntartva a jogot, hogy a feltételek megsértése esetén bármikor újra benyújtsák a lemondásukat. Brüsszel elvárásai szerint a REM működőképessége elengedhetetlen a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz, s a visszatérő tagok ezt a nemzetközi figyelmet használják fel a hatóságon belüli belső harcaikhoz.
A vajdasági és a belgrádi események hátterében magyar belpolitikai szál is meghúzódik, amely közvetlenül összekapcsolódik Orbán Viktor volt kormányfő politikájával, aki nyomást gyakorolt a vajdasági magyar szervekre. Saša Mirković, a Független Elektronikus Médiumok Egyesülete, az ANEM képviselője rávilágított arra a sokatmondó tényre, hogy csak a független tagok korábbi kemény ellenállása akadályozta meg egy olyan személy bekerülését a tanácsba, aki közvetlenül Orbán Viktor politikai és ideológiai irányvonalát képviselte volna a szerb hatóságban.
Bodzsoni Istvánról van szó, a vajdasági Pannon RTV korábbi igazgatójáról, akinek kinevezését a REM kilencedik, döntő tagsági helyére, az előző budapesti kormányzati körök erőteljesen támogatták.
A médiahatóság kilencedik tagjának jövőbeni kiválasztása kulcsfontosságú lesz az intézmény működése szempontjából. Amennyiben a kiválasztási folyamatban továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség által irányított Magyar Nemzeti Tanács szava dönt, a pozíciót ezúttal már olyan személy kaphatja meg, aki Magyar Péter miniszterelnök politikai doktrínáját és médiakoncepcióját képviseli. Ez pedig döntő változást idézhet elő s demokratikusabbá teheti a szerbi médiaviszonyokat.
Végel László: Téves csatatérenA budapesti és a belgrádi kormányzat közötti szoros szövetség az elmúlt években a média területén is kézzelfoghatóvá vált, a magyar mintára kiépített központosított tájékoztatási modell elemei szisztematikusan jelennek meg a szerb sajtóirányításban. A vajdasági magyar nyelvű sajtó feletti teljes politikai ellenőrzés fenntartása kiemelten fontos a budapesti vezetés számára, a Pannon RTV és a Magyar Szó szerkesztőségei anyagi és ideológiai értelemben is szorosan függenek a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által folyósított támogatásoktól. Bodzsoni István jelölése a szerb médiahatóságba egyértelmű kísérlet volt arra, hogy ezt a befolyást országos, szerbiai szintre emeljék, közvetlen beleszólást biztosítva a magyar kormány szövetségeseinek a szerb frekvenciapályázatok és televíziós licencjogok elosztásába.
A jelenlegi helyzetben a REM tanácsa élesen megosztott, négy független szakértő áll szemben a kormányzat által korábban delegált négy hivatalnokkal.
Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy a testület döntéseket hozzon olyan kérdésekben, amelyekhez nincs szükség kétharmados többségre, például napirendre kerülhetnek a médiamegfigyelésekkel kapcsolatos lakossági panaszok, amelyeket az intézményi blokád miatt immár húsz hónapja egyáltalán nem vizsgált meg a hatóság. Bár a szakemberek szerint a rendszerszintű problémák és a médiatér tudatos szennyezése nem fog egy csapásra megszűnni, a kompromisszumok nélküli szakmai munka megkezdése elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzetközi közösség és a hazai civil szféra előtt egyértelműen lelepleződjön a hatóság manipulatív működése. A Társadalmi Kutatások Irodája, a BIRODI szintén hivatalos támogatásáról biztosította a megbízatásukat végül mégiscsak átvevő független tagokat, elvárva tőlük, hogy a jogszabályi harmonizáció mellett tegyék nyilvánossá és digitálisan is olvashatóvá a megfigyelési adatbázisokat, valamint alkossanak olyan szigorú szabályzatot, amely hatékonyan gátolja meg a kormánypárti politikusok rejtett kampánytevékenységét a közmédiában.
Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM)
A szerb Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület egy független jogi státusszal rendelkező központi intézmény, amelynek feladata a szerbiai rádiós és televíziós piac felügyelete, a frekvenciaengedélyek kiadása, valamint a műsorszolgáltatók törvényes működésének ellenőrzése. Az európai uniós integrációs jelentések rendszeresen bírálják a szervezetet, mivel döntéshozatali mechanizmusai a gyakorlatban erősen függenek a mindenkori kormányzó politikai elit akaratától. A hatóság passzivitása a kormánypárti bulvármédiumok törvénysértéseivel szemben, valamint a kritikus hangvételű, független televíziók országos frekvenciapályázatainak folyamatos halogatása miatt a nemzetközi jogvédő szervezetek a szerb sajtószabadság korlátozásának egyik legfőbb eszközének tekintik a hivatalt. A REM működőképességének szavatolása és átláthatóságának helyreállítása az Európai Bizottság egyik kiemelt elvárása a csatlakozási folyamatban.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szerepe
A Magyar Nemzeti Tanács a szerbiai vajdasági magyar közösség hivatalos személyi elvű autonómia- és önkormányzati szerve, amely törvényben rögzített hatáskörökkel rendelkezik az oktatás, a kultúra, a hivatalos nyelvhasználat, valamint a tájékoztatás területén. Az intézmény az elmúlt évtizedben a Vajdasági Magyar Szövetség, a VMSZ kizárólagos politikai ellenőrzése alá került, amely szervezet szoros stratégiai partnerséget ápolt a Fidesz-kormánnyal. Ennek következtében az MNT által fenntartott vagy támogatott vajdasági orgánumok szigorú pártpolitikai felügyelet alatt működnek, az intézmény pedig közvetlen csatornaként szolgál a budapesti emlékezet- és médiapolitikai minták szerbiai terjesztéséhez és érvényesítéséhez.
