A közmédia elsötétülése fontos üzenete annak, hogy ténylegesen rendszerváltás történik

„Nagyon erős gesztus, amit látunk. Fontos az üzenete annak, hogy itt ténylegesen rendszerváltás van, nem pedig kormányváltás” – mondta a Népszavának Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztéséről. A politikai elemző viszont jobban örült volna, ha ez már rögtön a választásokat követően, április 13-án megtörténik, hiszen így egy olyan látszat keletkezhetett, hogy nem következik be a hírszolgáltatás felfüggesztése, dacára Magyar Péter és a Tisza Párt korábbi ígéretének. Horn Gábor ugyanakkor megjegyezte, tudomásul lehet venni, hogy ehhez szükséges volt a médiatörvény módosítása.

Mint arról írtunk, kedd délután elsötétült az M1 csatornája, és a képernyőn a következő üzenet fogadta a nézőket: „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” Ezzel egy időben a hirado.hu is leállt, a Kossuth Rádióban pedig a Bartók Rádió műsora hallható, hírműsorok nélkül.

– értelmezte lapunknak Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a közmédia elsötétülését. Nem hiszi, hogy ezt igazán látványosan meg lehetett volna tenni úgy, ha elkezdenek napról napra szerkesztőket vagy műsorvezetőket cserélni, és egy rejtett átmenettel átalakítják a működést. A médiakutató szerint ez egy sokkal erősebb üzenet és sokkal szimbolikusabb lépés volt.

Horn Gábor úgy vélte, hogy az elsötétülés és az M1 képernyőjén csaknem négy órán keresztül látható üzenet egy politikai termék, ami valószínűleg sokkal inkább a Tisza Párt kommunikációs gépezetének ötlete, javaslata lehetett, mintsem az átmeneti vezetésé.

A hírszolgáltatás felfüggesztésével kedden a közmédia számos munkatársát is elbocsátották. Így járt Császár Attila riporter is, akit biztonsági őrök vezettek ki az épületből. Horn Gábor bízik benne, hogy a technikai személyzet (például hangmérnökök, operatőrök) folytathatja a munkáját, hiszen ők kiszolgáltatott helyzetben voltak az elmúlt időkben. Az elemző azonban úgy vélte, hogy a propagandistáknak – akik ténylegesen kiszolgálták az orbáni rendszer működését – menniük kell. „De azok mennek is” – nyugtázta, bár szerinte egy tisztességes országban a propagandagépezet munkatársainak maguktól kellett volna felállniuk április 13-án.

A Fidesz politikusai és influenszerei viszont egészen mást gondolnak a történtekről. Ők az alkotmány 17. módosításával összhangban „tiszás önkénynek” nevezik a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztését is. Urbán Ágnes szerint ellenzéki politikusokként a fideszeseknek valamit mondaniuk kell, de igazából nincs értelme róla beszélni.

– fejtette ki lapunknak a kutató. Horn Gábor szerint a magyar társadalom nem ért egyet a Fidesszel, hiszen sokkal inkább gondolják úgy, hogy az önkény felszámolásáról van szó.

A Hír TV a keddi történések után azt írta a Facebookon, hogy „mostantól egyedül maradtunk a jobboldal televíziós hangjaként”. Horn Gábor szerint ezzel kvázi elismerték azt, hogy a köztévé jobboldali volt, pedig egyáltalán nem szabadott volna annak lennie.

Az esetleges függetlenségi aggályokra reagálva a politikai elemző azt mondta lapunknak, hogy ez egy átmeneti időszak, átmeneti rendelkezésekkel. Úgy vélte, a végső megoldásként szolgáló nyilvános pályázatok és a nyilvánosság előtt zajló értékelések szavatolják majd azt, hogy ne egy kormánypárti közmédia épüljön újra. Horn Gábor szerint az átmeneti vezetők pontosan tudják, hogy korlátozott időre kapták a közmédia helyreállításának feladatát, és alkalmasnak gondolja őket erre a munkára.

Urbán Ágnes nyomatékosította, hogy most a fideszes propaganda lebontása zajlik, nem pedig az új közmédia felépítése. A függetlenségi garanciák szempontjából pedig szerinte a végleges működés kialakításának időszaka lesz majd releváns, és nem az átmenetié.