A TPI Global Climate Transition Centre (TPI Centre) független kutatóközpont új elemzése szerint a kőolajipari vállalatok nem fogják vissza magukat: versenyeznek egymással, hogy több olajhoz és gázhoz jussanak a föld alól. A Shell, az ExxonMobil, a Chevron és hét másik tőzsdén jegyzett vállalat átlagosan 14 százalékos termelésnövelést céloz meg 2030-ig, miközben ez idő alatt az alacsony szénkibocsátású energiaforrások az összes termelés mindössze öt százalékát teszik majd ki.
A jelenlegi tervezett bővítés sokkal rosszabb képet mutat, mint a Nemzetközi Energiaügynökség forgatókönye, amely az olaj- és gáztermelés 5,9 százalékos növekedését vetíti előre ebben az évtizedben, ami a század végére elfogadhatatlan, 2,9 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez vezet – olvasható a Guardianban.
Az olaj-, gáz- és szénkitermelő, -forgalmazó vállalatok aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, tevékenységüket mégis pénzügyi támogatásokkal végezhetik.
Tudományos egyetértés van abban, hogy minél több fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, annál melegebb lesz bolygónkon: a legfrissebb ezt elemző tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az Európa ilyen nagy területét valaha sújtó ilyen meleg és ilyen nagy területre kierjedt hőhullám nem jöhetett volna létre az ember okozta klímaváltozás nélkül.
A második legmelegebb júniuson vagyunk túl, extrém hőhullámmalEzzel nem lehet elérni a párizsi klímacélt, amelynek betartására a vállalatok közül több ígéretet tett, ahhoz, hogy a hőmérséklet 1,5–2 Celsius-fokkal emelkedjen csak, az olajkiermelésnek csökkennie kellene ebben az évtizedben.
A kérdés akkor, hogy mi hajtja a vállalatok termelésbővétési terveit? A kényszer: a részvényesek hasznának növelésére. Ez az oka annak, hogy a befektetők igyekeznek uralni a témát a médiában is, és egyre inkább az ő nézeteik kapnak hangot. Hat évvel ezelőtt a kőolajipar védekezni kényszerült, amikor a tizenhat éves Greta Thunberg és kortársai világszerte a fosszilis tüzelőanyagok ellen tüntettek az utcákon. Az OPEC vezetői számára ez nehezen kezelhető helyzet volt, hiszen saját gyermekeikkel is vitatkozniuk kellett otthonaikban.
Ebben az időben több kormány tűzött ki nulla szénkibocsátási célokat, a pénzügyi intézmények pedig ambiciózusabb környezetvédelmi vállalásokat tettek. A British Petrol is beszállt a klímavédelembe, például 40 százalékos gáz- és olajkitermelés-csökkentést ígért, valamint azt, hogy megtízszerezi megújuló energiaforrásokba való befektetéseit.
A vállalatok jól hangzó ígéretei – bár nem voltak elégségesek az 1,5 fokos klímacél tartásához – megnyugtatták a közvéleményt.
A tüntetések abbamaradtak, de több cég még ezeket a nem túl kielégítő vállalásait is visszavonta, amikor meg kellett volna valósítania azokat. A BP például 2023-ban 25 százalékra csökkentette 40 százalékos vállalását, 2025-ben pedig 3 milliárd dollárral csökkentette a megújulóenergia-befektetéseit. A háborúk súlytotta világban a cég negyedév alatt kétszeresére növelte nyereségét, de a többi öt európai óriáscég – Shell, TotalEnergies, Eni, Equinor and Repsol – is 43 százalékkal több profitra tett szert ugyanebben az időszakban, a legnagyobbra 2022 óta.
Az Egyesült Államok – amely messze a világ legnagyobb olaj- és gázkitermelője – többet produkál, mint Szaúd-Arábia és Oroszország együttvéve , sok cége egyáltalán nem törődik a szénkibocsátással.
A Trump-kormánnyal a hátuk mögött az amerikai oplajcégek politikai támogatást kapnak termelésük növeléséhez, és úgy növelik piacaikat, hogy szükségesnek látják. Közben befektetőik és támogatóik részvényesi aktivizmussal vagy a zéró kibocsátás ellen kampányoló szélsőjobboldali politikusok és agytrösztök finanszírozásával Európát is ebbe az irányba terelik.
Közeleg az eddigi legnagyobb felmelegedést hozó El Niño jelenség, olvadnak a sarki jegek, az Amazonas-vidék még az előző El Niñót sem heverte ki. Az ösztönzőknek át kell alakulniuk, a klímakrízis katasztrofális jelei egyre nyilvánvalóbbak.
