Ukrajna keddre virradóra egy Moszkva elleni rekordméretű drónhullámmal tetézte a mélységi orosz célpontok ellen előző éjjel intézett támadássorozatát. Így nem maradt adósa Oroszországnak, amely a NATO ma kezdődő, ankarai csúcstalálkozója előtt szokás szerint ismét Kijevre mért tömeges csapásokkal igyekezett magát a háborúban győzelemre esélyesnek láttatni.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester reggeli közlése szerint az éjjel több mint 430 ukrán drón vette célba a moszkvai régiót, s ez az orosz főváros elleni egyik legnagyobb ilyen támadásnak minősül 2022 februárja (Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete) óta. A támadásban bevetett 430 drón nagy részét „jóval a város elérése előtt semlegesítették” – állította Szobjanyin, hozzátéve, hogy Moszkva közelében 36 drónt lőttek le. Áldozatokról vagy a károkról nem tett említést. Az orosz védelmi tárca szerint légvédelmük összesen 452 ukrán drónt lőtt le Oroszország régiói felett.
A TASZSZ állami hírügynökség szerint az orosz főváros ezzel az elmúlt két év legnagyobb ukrán támadását vészelte át. Átmenetileg korlátozni kellett Moszkva mind a négy repülőterének forgalmát, mint annyiszor az elmúlt hónapok egyre gyakoribb ukrán nagy hatótávolságú dróntámadásai idején, amelyek rendre a stratégiai infrastruktúrát veszik célba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott tegnap esti interjújában azt mondta, a háború lényegében a szárazföldről és a tengerről a levegőbe helyeződött át, és úgy vélte, hogy ez az „égi csata” fogja meghatározni a konfliktus kimenetelét.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna képes tartani a frontot és a tengeren megfékezni Oroszországot, így „sokkal kevésbé számít, kinek a területe nagyobb. A levegőben pedig már versenyképesek vagyunk” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy Ukrajnának van egy súlyos sebezhetősége – a légvédelem –, de ennek ellenére képes győzni.
Szerinte a Moszkva és Szentpétervár elleni nagyszabású dróntámadásaik lélektani hatása, valamint a súlyosbodó gazdasági problémák végső soron gyengíteni fogják Vlagyimir Putyin orosz elnök elszántságát a háború folytatására. „Amikor nem száz, hanem ezer drón repül majd Moszkva felé, meg fogja érteni.” „A tanácsadói meggyőzik majd, hogy költözzön valahová az Uralon túlra. Minél távolabb van Putyin Moszkvától, annál közelebb lesz a háború vége” – vetítette előre.
Az ukrán vezető önbizalmát növelhette, hogy fegyveres erőik előző éjjel érzékeny orosz célpontok ellen intéztek kiterjedt támadást. Ukrán drónok először csaptak le Omszkban Oroszország talán legjelentősebb olajfinomítójára, a háború egyik legnagyobb hatótávolságú támadásában.
A hétfőre virradó éjjel bevitt omszki találatok a kijevi vezérkar szerint tüzet okoztak az Ukrajna ellenőrizte területektől mintegy 2700 kilométerre lévő nyugat-szibériai nagyváros finomítójában. A NASA FIRMS műholdas felvételei utóbb megerősítették, hogy lángba borult a gyár „technológiai szívének” számító két finomítótorony.
A Gazpromnyefty omszki üzeme az elmúlt évben 23 millió tonna olajat dolgozott fel, ezzel az orosz finomítási kapacitások mintegy 10 százalékát képviseli, és fontos szerepe van az orosz megszálló erők ellátásában.
Az omszki csapás ugyanakkor csak „záróakkordja” volt a különleges műveleti erők vasárnap éjjeli kiterjedt mélységi támadásainak. Ennek során lecsaptak a balti-tengeri Uszty-Luga és Viszock kikötőkre is, ahol a balti-tengeri orosz olajexport fontos termináljai működnek, valamint a kalugai és jaroszlavli régió néhány célpontjára.
Ukrajna idén fokozta az orosz olajlétesítmények elleni támadásait, hogy korlátozza Moszkva olajexportját, ezzel a háború folytatásának finanszírozási lehetőségeit, és megnehezítse a megszálló erők üzemanyag-ellátását. Egyre hatékonyabb nagy hatótávolságú csapásai nyomán – amelyeket a Financial Times egy friss cikke szerint az amerikai hírszerzés segít az orosz légvédelem kikerülésében – mára Oroszország régióinak többsége üzemanyaghiánytól szenved.
Az ukrán drónok eközben hétfő hajnalra sötétbe borították a megszállt Krímet az orosz villamosenergia-infrastruktúrát célba vevő, a háború kezdete óta legambiciózusabb támadás részeként. A Kyiv Post beszámolója szerint a 2,5 millió lakosú fekete-tengeri félszigeten teljes áramkimaradást okoztak, de további 3-3,5 millió felhasználót sújtott részleges áramszünet vagy -korlátozás Ukrajna déli Herszon, Zaporizzsja és Donyeck régióinak Oroszország által megszállt részein. Az intenzív éjszakai csapások emellett katonai bázisokat és kikötői létesítményeket vettek célba.
Az orosz védelmi tárca hétfőn azt közölte, hogy erőiknek előző éjszaka 519 drónt sikerült lelőniük. A Kyiv Post hírportál szemtanúk közlésein és az orosz híradásokon alapuló megállapítása szerint a vasárnap éjjel indított ukrán drónok kétharmada a Krímben, illetve a közelben lévő orosz katonai létesítményekre irányult. Találat érte a Szimferopol melletti Gvargyejevszka légibázist is. Ukrán és orosz bloggerek arról számoltak be, hogy a drónok a reptér körüli légvédelmi rendszereket és lőszerraktárakat támadták.
Mihail Razvozsajev, a haditengerészeti kikötőváros, Szevasztopol Kreml által kinevezett vezetője hétfőn azt mondta, a hatóságok kézben tartják a helyzetet, és megígérte, hogy hamarosan minden városrészben felkapcsolják a villanyt.
Szergej Akszjonov, a Krím kormányzója úgy fogalmazott: az ukrán dróntámadások „bizonyos nehézségeket” okoztak a krími lakosoknak és a nyaralóknak, és figyelmeztetett, hogy az energiaellátás előreláthatóan nem áll vissza a normális kerékvágásba.
Ukrán drónok hétfőre virradó éjjel a Krímen kívül is legalább hat nagyobb légitámadást hajtottak végre. Ezek egyike a stratégiai jelentőségű Kercsi-szorost átívelő közúti és vasúti hidat és a közeli kikötőt érte. Az azovi régió Krimszkij Vetyer hírportálja képeket közölt a kikötő lángoló olaj- és gáztermináljáról. Támadás érte a megszállt Mariupol, illetve az orosz Taganrog azovi-tengeri kikötőjét is.
Robert Brovdi őrnagy, az ukrán drónerők parancsnoka vasárnapi nyilatkozatában azt mondta, fő feladatuk az „annektált Krím” és a szomszédos területek energiahálózatának működésképtelenné tétele. Céljuk emellett az orosz „légvédelem teljes felszámolása, logisztikai és üzemanyaghiány okozása, az energiaelosztó központok és a távközlés teljes leállítása, valamint az (orosz) katonai jelenlét fokozatos elszigetelése a félszigeten”.
„A cél a gyarmatosítók és kollaboránsok teljes kivándorlása. Ideje, hogy összepakoljanak és elinduljanak a vasútállomásra – Oroszországba”, mondta a kárpátaljai magyar nemzetiségű parancsnok.
Oroszország ezzel párhuzamosan négy napon belül másodszor indított tömeges légitámadást Kijev és környéke ellen, legalább 22 ember halálát és több mint 90 sebesülését okozva. Az ukrán légierő közlése szerint az orosz hadvezetés vasárnap éjjel 23 ballisztikus rakétát, 39 cirkálórakétát, 6 hadihajók ellen kifejlesztett Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépet, valamint 351 drónt indított főként kijevi célpontokra.
Míg azonban a drónokból 18 kivételével mindet sikerült lelőni, az orosz ballisztikus rakéták és Cirkon robotrepülőgépek mindegyike célba ért, jól tükrözve az ukrán légvédelem súlyos hiányosságát.
Szerhij „Flash” Beszkresztnov katonai szakértő, Mihajlo Fedorov védelmi miniszter tanácsadója ezt a Radio NV-nek nyilatkozva azzal magyarázta, hogy Ukrajna kifogyott a ballisztikus támadások elhárításához szükséges rakétákból. Ukrajna ugyan többet is megrendelt a ballisztikus rakéták egyedüli hatékony ellenszerének számító Patriot elfogórakétákból, amelyekből világszerte hiány van, és NATO-országoktól próbálják kölcsönkérni a készleteikben lévőket, sok ország nem akar megválni tartalékaitól, mivel tart az esetleges orosz agressziótól.
Oroszország pedig kihasználja ezt, és „korábban nem látott mértékben indít ballisztikus rakétákat”. Beszkresztnov hozzáfűzte, hogy „a világ havonta kevesebb Patriot rakétát gyárt, mint ahány ballisztikus rakétát Oroszország indít Ukrajna ellen”. A támadásra reagálva Zelenszkij elnök sürgette az Egyesült Államokat és az európai szövetségeseket, hogy az ankarai NATO-csúcstalálkozón „határozott döntéseket” hozzanak Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
Trump bemutathatja új béketervét
A kölcsönös támadások eszkalációját nyilvánvalóan a NATO ma kezdődőtt ankarai csúcstalálkozója okozta, amelynek reflektorfényét Zelenszkij és Putyin is országaik tárgyalási pozíciójának erősítésére szeretné felhasználni. A hét végén mindketten telefonon tárgyaltak Donald Trump amerikai elnökkel, hogy befolyásolják álláspontját az Ukrajna további támogatás ával is foglalkozó csúcson. Putyin előzőleg azt állította, csapataik elfoglalták a donyecki régió még ukrán ellenőrzés alatt álló „erődövezetének” déli városát, Kosztantinyivkát, Zelenszkij azonban cáfolta ezt.
A Kyiv Independent hírportállal, két az ügyhöz közeli forrás azt közölte, az ukrán és az amerikai elnök szerdán a török fővárosban megvitatja, hogyan lehetne véget vetni Oroszország Ukrajna elleni totális háborújának. „Zelenszkij néhány ötletet szeretne megvitatni Trumppal” – mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő. „Mindenki látja, hogy a háború változik, és ennek egyik oka az Oroszországban erősödő háborúellenes hangulat. Az emberek azt akarják, hogy Putyin vessen véget a háborúnak –, a mindennapi nehézségek, amelyekkel szembesülnek, és a benzinválság miatti árnyomás hatására.”
„Zelenszkij néhány ötletet kíván bemutatni ebben a kérdésben” – tette hozzá a tisztviselő. Egy, az előkészületeket ismerő amerikai tisztviselő a Kyiv Independentnek elmondta, Trump azt is tervezi, hogy bemutatja az Oroszországgal kötendő békemegállapodásról alkotott elképzeléseit. Kijev egyik legfontosabb prioritása mindazonáltal az lesz, hogy megoldást találjanak az amerikai Patriot elfogórakéták kritikus hiányára – mondta az ukrán tisztviselő.
