A videójátékipar egy része a mesterséges intelligenciában látja a megoldást a méregdrága fejlesztések költségcsökkentéséhez, az amerikai Hasbro játékgyár gyerekszínészei helyett a technológiát használná a Peppa malac című rajzfilmsorozat egyes szinkron munkáihoz. Nemsokára ráadásul mozikba kerülhet a Deep as the Grave című film is, amelyben ugyan Val Kilmer egy percet sem játszott, mégis, a mesterséges intelligenciának köszönhetően az alkotás egyik szereplője. Amíg a világ a technológia használatának morális határait próbálja kijelölni – XIV. Leó pápa "Magnifica humanitas" enciklikájában már intelmeit is megosztotta erről idén májusban – addig a rohamosan dráguló szórakoztató- és reklámipar a költséghatékonyság csökkentésében érdekelt.
A gyakorlat fogadtatása egyelőre vegyes, van, hogy átmegy a szűrőn és van, hogy nem. Utóbbiba esett bele a Duolingo nyelvtanuló applikáció is, amely 2025 tavaszán jelentette be, mesterséges intelligenciát használnának bizonyos munkafolyamatok kiváltására (pl. külsős fordítók alkalmazása) és a nyelvoktatási tartalmak gyorsabb előállítására. Azóta a cég enyhített meglehetősen MI fókuszú fejlesztési stratégiáján, látva a közvélemény felháborodását. Így járt 2025 decemberében javarészt a technológia segítségével fejlesztett McDonald’s reklám is Hollandiában: itt is inkább az váltott ki ellenérzést, hogy részben MI technológiával készült, nem pedig a cinikus üzenete arról, mennyi mindent lehet utálni a karácsonyban.
Magyarországon 2025-ben debütált az első reklám – a tanyasi csirkéről –, amelynek képi világához teljes egészében mesterséges intelligenciát használt a Master Good. Nálunk egyelőre különösebb botrány nem kerekedett a technológia széleskörű használatából (leszámítva a választásokat megelőző politikai kampányban betöltött szerepét az MI által generált Magyar Péterrel) pedig egy ideje már mind a szórakoztatóipar, mind a reklámipar aktívan keresi a lehetőségeit és a nemzetközi trendekkel párhuzamosan próbálja belőni a határait.
„Szinkronban egyelőre még csak olyan terepen (például narrációban) fordulhat elő, amelyben tulajdonképpen nincsenek különösebb érzelmek – mondjuk egy dokumentumfilmnél.
Szerencsére azért a magyar nyelvet ma még nem tudták úgy lemodellezni, hogy abban az érzelmi töltet is meglegyen. Szinkronban én még nem hallottam róla, hogy használnák, a reklámban annál inkább, sőt, call centereknél is.”
– beszélt lapunknak tapasztalatairól egy budapesti szinkronstúdió egyik munkatársa.
Felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezet meglehetősen ágál a gyakorlat ellen, sokan féltik a munkájukat, ennek ellenére nem zárja ki, vannak olyan szinkronstúdiók, amelyek már dolgoznak azon, hogyan tökéletesíthetik a technológia használatát. (Hiszen lehetőséget látnak benne a munkafolyamatok felgyorsítására, nem mellesleg az elhunyt színészek hangjának “feltámasztásában”.) Bár ő maga ezzel kapcsolatban optimista:
„Még ha menni is fog az, hogy kikeverjék a megfelelő hangot, akkor is kelleni fog hozzá minden esetben egy hangdublőr, másként, azt gondolom nem lehet. Bár hozzáteszem, ez a tegnapi állás. Hogy mi lesz holnap, azt nem tudom, annyira gyorsan változik a helyzet.”
A lehetőségek legalább 2022 óta foglalkoztatják a magyar szakmát is. Ekkoriban kapott nagyobb figyelmet az a Respeecher nevű start-up, amely képes volt a Szinkronjunkie blog kérésére többek között feltámasztani Kránitz Lajos hangját Darth Vader számára – amelyhez “csak” a szintén a színész által szinkronizált Jockey Ewingot kellett hallgatnia jó pár Dallas jeleneten keresztül. Hasonló kérdések merültek fel a Shrek animációs filmsorozat új, előreláthatólag 2027 nyarán debütáló részének magyar szinkronja kapcsán is. Gesztesi Károly az előző négy részen át kölcsönözte a hangját a főszereplőnek, mielőtt 2020 januárjában elhunyt volna. Habár az új technológia elviekben lehetővé tenné az eredeti szinkron megőrzését, a színész családja úgy nyilatkozott, személyes okokból és a színészlegenda emlékének megőrzése érdekében nem járul ehhez hozzá. Azóta az ötödik rész szinkronos előzeteséből kiderült, Shrek új hangja Szabó Győző.
Láthatóan a gyakorlat számos, egyelőre megoldásra váró morális problémát felvet és nem csak azért, mert esetleg a hús-vér szinkronszínészek munkáját is fenyegeti a helyzet. Komoly gondok lehetnek idővel a jogdíjfizetések terén is, mivel egyelőre arra nem létezik pontos szabályozás, hogy egy robot által generált, az eredetire kísértetiesen hasonlító hang után jár-e akár egy fillér is.
Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza nemrég maga is hangsúlyozta lapunknak, ebben a tekintetben a legnagyobb problémát a mesterséges intelligencia terén például többek között a funkcionális zenék jövőjénél látja. Egyelőre úgy tűnik, például az áruházakban szóló háttérzene, a reklámok aláfestő zenéi lesznek majd jó eséllyel az elsők, amelyek áldozatául esnek a mesterséges intelligencia által kreált műzenének.
Robotok, jogdíjak, dadaisták – Alapjaiban alakíthatja át a zeneipart, hogy az AI által generált zenék után sok esetben nem kell jogdíjat fizetni