A megyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentésére, illetve az átalány-költségtérítésük megszüntetésére tett javaslatot - a polgármesteri fizetések befagyasztásán túl - Szabó Tibor tiszás képviselő: az előterjesztést kedden elfogadta a parlament. Mivel a megyei önkormányzati alelnökök javadalmazása az elnök jussához kötött – jellemzően annak 70-90 százaléka – így ők is bércsökkenéssel kell számoljanak.
Korábban Pajna Zoltán a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) és a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a lépés egyfajta bosszú az új kormány részéről, köztudott ugyanis, hogy mind a 19 hazai megyének jelenleg fideszes vezetése van.
- Jelen formájukban a megyei önkormányzatok csak látszatszervek, komoly, érdemi feladatkörük nincs, vagy csak nagyon behatárolt, legalábbis ahhoz képest, mekkora apparátussal dolgoznak, s mennyibe kerülnek az adófizetőknek.
– mondta lapunknak az egyik megyei közgyűlés nem Fidesz-KDNP-s tagja. – Ha megnézi az ember a közgyűlési tagok névsorát, jól látható, hogy egyfelől a korábbi kormánypártok másod-, harmadvonalbeli, esetleg az országos politikából valamilyen okból kivont politikusai kerültek be, míg az ellenzékiek részéről afféle menekülőút volt a 2010-2024 közötti nagypolitika világából. Ugyanez igaz a hivatalokra is, ahol az alkalmazottak között sokan rokonai, jó ismerősei, stábtagjai valamelyik fideszes országgyűlési képviselőnek, mindenféle fal állásokban, mint pályázatfigyelő, koordinátor, ilyen-olyan referens.
A Fidesz csak kifizetési helynek használta a megyéket. Pedig lenne értelme a megyéknek
- mondta el több forrásunk –, ha struktúra változtatással visszakapnák közigazgatási, valódi területfejlesztési és érdekképviseleti feladataikat, komoly segítséget nyújthatnának az államnak és a megyebeli településeknek vízügyi, közlekedési, természetvédelmi kérdésekben.
Már idén legalább 50 milliárd forint többlettámogatásra van szüksége az önkormányzatoknak, rövid távon kell stabilizálni a működéstUtánajártunk: milyen költségvetési forrásokból működnek a megyék, mekkora tiszteletdíjat kapnak a megyei önkormányzatok elnökei, alelnökei, illetve miben különböznek az egyes megyék, ha feladatellátásról vagy épp vállalkozásfejlesztésről van szó. Kiderült, hogy a megyei önkormányzatok költségvetésének jelentős része bérköltség, van, ahol az illetmények és fizetések a teljes büdzsé közel 60 százalékát is elviszik.
- A legirreálisabb a közgyűlési elnökök pénze, ami a költségtérítéssel együtt több, mint 3 millió havonta, s ezért leginkább falunapokon, kulturális eseményeken kell reprezentálniuk. Felelősségük nincs, hiszen az éves büdzsé a legtöbb helyen 1-1,5 milliárd forint körül mozog, amiből, ha levesszük a béreket, akkor egy kisebb település éves költségvetése marad meg
– hallottuk egy, a megyék belső működésére rálátó szakértőtől. Szavai szerint amíg a megyék csak jelen funkciójukban működnek, teljesen indokolt a radikális illetménycsökkentés, más kérdés, hogy inkább azon kellene gondolkozni, milyen jogköröket kellene visszaadni a megyei önkormányzatoknak, hogy érvényes és hasznos munkát végezzenek. Persze ehhez nem a mostani vezetésre, testületekre és hivatalokra lenne szükség, hanem valódi szakemberekre, ami egy újabb feladat, viszont érdemes lenne beleállnia a kormánynak, már csak az elmúlt 16 év totális központosításának felszámolás miatt is: rengeteg dologról helyben sokkal jobban tudják, mit kellene tenni velük, ráadásul nem az állami apparátust terhelnék megyei, kistérségi feladatok – fejtette ki.
„Már nem elég az önkormányzati rendszer toldozgatása, foldozgatása, a kabát újragombolására van szükség”Hajdú-Bihar megye önkormányzata idén ötmilliárd forintból gazdálkodik, s ebből 400 millió forint a központi költségvetési támogatás, a többit pályázatokból teremtik elő. Bér jellegű kiadásokra évi 612 millió forintot terveztek be, ami havi szinten 51 milliós tétel, míg működtetési költségekre köze százmillió forintot szánnak.
Borsod Abaúj Zemplén megye önkormányzata idén szintén közel 5 milliárd forintból gazdálkodik, amiből a projektek költségvetése a nagyobb összeg, 4,3 milliárd Ft. Normatív támogatásként idén 430 millió forintot kapnak.
A Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatnál – a hivatalt is beleszámolva – 24-en dolgoznak a közgyűlési elnökön, alelnökökön és a képviselőkön kívül, a teljes bérköltség havonta 29 millió, azaz éves szinten 348 millió forint. Az önkormányzat jelenlegi nyilvántartása több, mint 200 projektet tartalmaz, amelyek összesített támogatási értéke meghaladja a 23,25 milliárd forintot. Idén 4,45 milliárdos költségvetéssel dolgozhatnak, köszönhetően a pályázati többletfeladatokra kapott összegnek, tavaly ez az összeg 1,2 milliárd, öt éve pedig egymilliárd volt.
A baranyai önkormányzatnál a 18 tagú közgyűlés mellett 28-an dolgoznak, a közgyűlési bruttó bérköltség havonta 12,7 millió, a 28 munkavállaló bruttó személyi költsége 22,5 millió forint. Az önkormányzat egyetlen cégénél – egy nonprofit fejlesztési ügynökségnél – 15,4 millió az éves bérköltség, ám ezt a cég maga kitermeli. Az önkormányzat idei költségvetése 1,53 milliárd forint, ez nagyjából megegyezik az öt évvel ezelőttivel, tavaly 1,67 milliárdból gazdálkodhattak.
Veszprémben a 17 tagú közgyűlés mellett 19-en dolgoznak a megyei önkormányzati hivatalban, a teljes bérköltség havi 25 millió forint. Az önkormányzat vállalkozásfejlesztési alapítványánál ketten dolgoznak, éves bérköltségük 10,9 millió forint, míg a kuratórium elnökének, alelnökének és a felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja évi 21,8 millió forint. Az önkormányzat költségvetése 2026-ban 1,15 milliárd, ami növekedés a tavalyi 814 millióhoz képest.
A Komárom-Esztergom megyei önkormányzatnál a közgyűlési tagok illetményei, költségtérítései bruttó 8,4 millió forintot jelentenek havonta, a hivatali dolgozóké 18 millió. Az önkormányzat idén 726 millióból gazdálkodhat.
Somogyban 15 fős közgyűlés irányítja a megyét, rajtuk kívül az önkormányzatnál egy, a hivatalban 34-en dolgoznak, a teljes bérköltség 39,3 millió forint, ebből 9,2 millió a közgyűlésre esik. Az önkormányzat egyetlen nonprofit cége három normál és egy részmunkaidős dolgozót foglalkoztat, havi bruttó bérük 3,3 millió forint, s az egyetlen önkormányzat az országban, mely saját épületében működik, s tartja fenn azt. Az éves költségvetés az idén 1,52 milliárd forint, ez tavaly 1,8 milliárd, 2021-ben pedig még 2,4 milliárd volt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzata és hivatala egymilliárd forinttól gazdálkodik, ennek fele bér jellegű kiadás, az állami támogatásuk 402 millió forint.
Jász-Nagykun-Szolnok megye idén 354 millió forint működési támogatást kap az államtól, az elfogadott költségvetés bevételi főösszege bruttó 770 millió forint – a kettő közötti különbözet az Európai Uniós és hazai forrású pályázati támogatások mérlegéből is adódik. Bérekre és működésre nagyjából hasonló arányban, 287-288 millió forintot költenek.
Heves megye önkormányzata nagy biztonsággal előre tervezhető bevétele, amely a költségvetésének döntő részét alkotja, a központi költségvetésből származik, s idén ugyanannyi lesz, mint tavaly volt: 342 millió forint – válaszolták itt kérdéseinkre. E pénz nagy része bérekre megy el, míg dologi kiadásokra közel százmillió forintot költenek.
A közgyűlési elnökök bére a törvény szerint jelenleg bruttó 2,6 millió forint, ezt felezné le a módosítás, illetve megszűnne a nekik járó havi 400 ezer forintos költségtérítés. A főállású alelnökök 1,8-2,4 millió forint körül keresnek és költségtérítésként 300-360 ezer forintot számolhatnak el, míg a társadalmi megbízatású alelnökök megyétől függően jellemzően 400 ezer – 1,2 millió forint közötti fizetésre és 60-180 ezer forintos költségtérítésre jogosultak – valamennyiük járandóságát megkurtítaná a Tisza törvénymódosítása.
Megszavazták a polgármesterek fizetésének befagyasztásátA megyék tündöklése és bukása
A rendszerváltástól 2010-ig a megyei önkormányzatok hatalmas intézményhálózatot működtető, jelentős költségvetéssel bíró, erős politikai súlyú testületek voltak. A Fidesz-kormányzás ezt a modellt a központosítás jegyében felszámolta. A klasszikus közigazgatási, hatósági, szabályozási feladatokat nem a választott megyei önkormányzatoknak adta, hanem létrehozta a kormány alá rendelt, nem választott fővárosi és megyei kormányhivatalokat, így a tényleges államigazgatási hatalom a kormány által kinevezett főispánok kezében van, nem pedig a lakosság által választott megyei közgyűlési elnököknél. Elvették a megyéktől és közvetlen állami irányítás alá helyezték a megyei kórházakat, szakrendelőket, középiskolákat és a megyei fenntartású általános iskolákat, megyei múzeumokat, könyvtárakat, színházakat, a gyermekvédelmi és szociális intézményeket, köztük például az idősotthonokat is. Az intézményekkel együtt az ezekhez tartozó ingatlanvagyon is az állam tulajdonába került.
