A Fővárosi Közgyűlés újra napirendre tűzte a a taxitarifák emelését. A taxis szervezeteknek végre sikerült közös nevezőre jutniuk, amiről a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Ipari Tagozatának elnöke levélben tájékoztatta a múlt héten Karácsony Gergely főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlés frakcióvezetőit.
A taxisok a korábbi 27 százalék helyett átlagosan 18 százalékkal emelnék a tarifákat. Ennek értelmében az alapdíj
1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 520 forintra, míg a percdíj 110 forintról 130 forintra nőne. A reptéri fuvarok esetén plusz 800 forintos alapdíjat vezetnének be a repülőtérre irányuló, illetve a repülőtérről induló fuvarok esetében. Ezenfelül bevezettek volna egy új „kényelmi díjat” is, ez lenne az előrendelési díj, amelynek tarifája szintén 800 forint lett volna.
Ezt a városvezetésben problémásnak találták, így ezt utólagosan törölték az előterjesztésből. A Fidesz ezzel párhuzamosan benyújtott egy szinte ugyanilyen tartalmú előterjesztést, bár abban benne maradt a kényelmi díj. A korábban benyújtott 27 százalékos emelésre a fővárosi képviselők többsége nemet mondott.
Újra napirenden a taxitarifák emelésére vonatkozó javaslat: 18 százalékkal emelnének a taxisokA Budapesti Közművekkel kapcsolatos két előterjesztés – beszámoló elfogadása, átvilágítás kezdeményezése - vitájában Balogh Balázs (Tisza) azzal kezdte, hogy nagyon rossz érzése támadt, miután az átvilágítási bizottság elnöki tisztségének átvétele után olvasgatni kezdte a belső ellenőrzési jelentéseket és beszélgetett munkatársakkal. Különösen a temetői kaszálás ügyét – a „vagyoneltolódásos” esetről a Népszava írt elsőként - nehezményezte. A BKM-nek jelenleg is élő szerződése van olyan kertészeti cégekkel, amelyek ellen nyomoznak. Az is kérdéses, hogy ezek a cégek elvégzik-e a rájuk bízott munkát. Azt is erősen aggályosnak tartotta, hogy belső ellenőrzési osztályt felszámolták. Gál József arra kíváncsi lenne, hogy Mártha Imre, a BKM vezérigazgatója azután döntött a belső ellenőrzés felszámolásáról, hogy az feltárta a szerződések körüli anomáliákat vagy előtte.
Kár nincs, de csalás miatt feljelentették a céget, amely teljesítés nélkül tízmilliókat vett fel a BKM-tőlBalogh Balázs javaslatában vizsgálat indítását kezdeményezte annak feltárására, hogy az elmúlt öt évben mely fővárosi cégnek volt szerződése a korrupciós botrányban érintett vállalatokkal. A második pont pedig ezen szerződések végrehajtásának vizsgálatára irányul. Karácsony Gergely leszögezte, hogy támogatja az átvilágítást, nála senki sem érdekeltebb abban, hogy minden apró részletre fény derüljön. Gál József egy másik előterjesztés kapcsán kijelentette, hogy a BKM ténykedése nyomán vizuálisan és érzetileg is úgy tűnik, hogy a főváros nem jó gazdája a közterületeknek, így érthető a kerületektől érkező háborgás emiatt, de azt nem tartotta jó módszernek, hogy egyre több közteret ad kerületi kezelésbe a főváros. Kiss Ambrus tisztázta, hogy a Szabadság tér az V. kerület tulajdonában van, de a főváros kezelésében maradt. A városvezetést azt a helyzetet akarta rendezni. Azzal ő sem ért egyet, hogy a főváros odaadogassa a köztereit a kerületeknek. Karácsony Gergely a vita ezen pontján felvetette, hogy felhívná a kormány figyelmét, hogy a megszállási emlékművet vigyék el a Szabadság térről a Szoborparkba.
Mint emlékezhetünk, a Szabadság tér déli szegélyén 2014. július 20-án éjjel felállított, hivatalosan soha fel nem avatott emlékművet az Orbán-kormány Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emeltette. A tizenhárom, részben csonka oszlopból álló, hét méter magas, timpanonos kapuzat központjában Gábriel arkangyal széttárt karú bronz alakja áll, jobb kezében az országalma látható. A fölötte lévő timpanonból a náci Németországot jelképező birodalmi sas csap le rá, jobb lábán „1944” feliratú gyűrűvel. A szoborkompozíciót Párkányi Raab Péter készítette. Sem előtte, sem azóta nem volt egyeztetés az emlékműről. Felállításától heves tiltakozás övezi. A tiltakozók között Karácsony Gergely is ott volt 2014-ben.
Bár a Tisza Pártnak egyelőre kisebb gondja is nagyobb ennél, idővel aligha lesz megkerülhető a kérdés: mi történjen a történelemhamisítónak tartott Szabadság téri szoborral?A közgyűlésen nem volt vita a lakásrezsi támogatás keretösszegének emeléséről és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány támogatásáról. Mindkettőre nagy szükség van.
A BKV június 30-án lejáró mandátumú felügyelőbizottsága belső vizsgálatot rendelt el a BKV Autóbusz és Trolibusz Üzemigazgatóságnál (ATÜI) belső vizsgálatokat rendelt el több rendbeli, az ATÜI egyes vezetőivel kapcsolatos visszaélések kivizsgálása céljából.
A céghez érkező bejelentések a dolgozókkal kapcsolatos bánásmóddal, szabálytalan foglalkoztatással, a dolgozók beosztásával és bérezésével kapcsolatos szabálytalanságokkal, különféle beszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokkal,
külsős cégekkel való gyanús összefonódásokkal és a munkavédelmi előírások sorozatos megszegésével kapcsolatosak. Kiss Ambrus nem tudott erről részletekkel szolgálni.
A Fidesz Scherer Péter emlékpadot és emléktáblát állítana a Margit-szigeten. A főpolgármester jelezte, hogy az emléktáblát már elhelyezték. Több javaslat is a közgyűlés elé került, amelyek az e-rolleresek óvatosabb közlekedésre való motiválását, illetve az e-rollereket bérbeadó cégek korlátozását és az efféle járműveket számára tiltott zónák kijelölését céloznák. A Tisza felvetette, hogy az új KRESZ elfogadása előtt a főváros ne hozzon külön szabályokat. A Podmaniczky is elsietettnek tartaná a mostani a fővárosi rendeletalkotást.
