Honnan jött a Unicorn Book Club elnevezés?
A startupvilágból származik. Unicornnak azokat a vállalatokat nevezik, amelyek értéke eléri az egymilliárd dollárt. Azért kapták ezt a nevet, mert rendkívül ritkák, akárcsak az unikornisok. Engem azonban nem maga a vállalati siker érdekelt, hanem az a gondolkodásmód, amely mögötte van. Az, hogy hogyan lehet fejlődni, tanulni, új dolgokat kipróbálni, hogyan lehet egyre szélesebb látókört kialakítani. Ezt a szellemiséget szerettem volna megidézni a névvel. Szeretném, hogy a résztvevők olyan tudással, nyitottsággal és világlátással gazdagodjanak, amely hosszú távon hasonló fejlődési pályára állíthatja őket.
Honnan ered ez a szemlélet?
Én Londonban találkoztam ezzel a könyvklub-formátummal. A város különösen vonzza az olyan embereket, akik progresszíven gondolkodnak, ugyanakkor rettenetesen elfoglaltak. Sokat ülnek a telefonjuk előtt és nincs idejük olvasni. Erre találták ki ezeket az eseményeket, amelyek már-már fesztiválhangulatúak, jobban illeszkednek a mi generációnk igényeihez. Fiatal felnőtteknek szóló, nonfiction könyvekkel dolgoznak, és minden alkalomhoz tartozik egy koktél is. Az egész sokkal inkább közösségi esemény, mint hagyományos könyvklub. 2022-ben költöztem haza, és tudtam, hogy Magyarországon még nincs ilyen. Sokáig tervezgettem, majd tavaly nyáron elindítottam. A barátaim kérdezték, mi az a minimum létszám, amivel már megtartom az eseményt. Azt mondtam, ‘egy’. Ha egyetlen olyan ember eljön, aki nem az ismerősöm, az már siker. Ehhez képest az első alkalomra közel húszan érkeztek.
Miben más a Unicorn Book Club mint egy átlagos könyvklub?
Szerintem sok ember fejében a könyvklub még mindig kicsit uncool. És sokan azért nem mernek eljönni, mert nem olvasták el a könyvet. Pedig ez egyáltalán nem feltétel. Az esemény inkább hasonlít egy podcastbeszélgetésre. Először beszélgetek a szakértő vendéggel, utána kérdez a közönség, végül kisebb csoportokban folytatódik a beszélgetés. És legalább ennyire fontos a közösségépítés, a networking része is, ami ugyanúgy Londonban egy természetes dolog. Az itthoni tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a legtöbben elsősorban a témák miatt érkeznek. Ezért tudatosan mindig nagyon különböző területek követik egymást: pszichológia, mesterséges intelligencia, pénzügyek, társadalomelmélet vagy éppen a rendszerváltás.
Akkor végül nem is az olvasás a lényeg?
Mi inkább az önfejlesztés felől közelítünk. A cél az, hogy bizonyos témákban képezzük magunkat. Nem fejezetről fejezetre elemezzük a könyvet, hanem a könyv adja az apropót egy szélesebb beszélgetéshez. Így valójában nem a szövegek, hanem a témák a fontosak. Londonban azt tapasztaltam, a legfontosabb, hogy megismerd a különböző nézőpontokat, hogy legyen egy saját állításod, és tudj érvelni mellette. Hazatérve pedig erős kontrasztot éreztem. Úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy szellemileg még mindig létezik egyfajta vasfüggöny. Ezért szerettem volna olyan fórumot létrehozni, ahol havonta egyszer kilépünk a megszokott keretek közül, és globálisabb perspektívából beszélgetünk.
Hogyan látja ma a könyvek helyzetét?
Kettős a kép. Ma már a könyvek tárolása is egyre nagyobb luxus. Amikor egy négyzetméter lakás ára másfél-kétmillió forint vagy még több, akkor tulajdonképpen egy könyvespolc is nagy költséggé válik. Ezért is egyre többen olvasnak e-readeren vagy telefonon. A könyvszakmából azt hallani, hogy nehéz időszak van, ugyanakkor a könyvfesztiválokon hosszú sorokban állnak a fiatalok. Nem igaz, hogy senki sem olvas, ha minden szöveg feldolgozását nézzük, platformtól függetlenül, akkor pláne rengeteget. Közben viszont igaz, hogy a figyelmünk egyre nehezebben ragadható meg. Amikor a könyvklubos TikTok-videókat készítettem, azt láttam, hogy már az első másodperc után drasztikusan csökken a nézettség. Ebben a környezetben próbáljuk rávenni az embereket arra, hogy elolvassanak egy háromszáz oldalas könyvet.
