Mark Rutte NATO-főtitkár egyetlen televíziós mondata elég volt ahhoz, hogy Rómában újra fellángoljon a vita az amerikai katonai jelenlétről, az iráni háborúról és Olaszország szerepéről. A Fox Newsnak adott interjúban Rutte arról beszélt, hogy az Egyesült Államok az Epic Fury hadművelet idején jelentős európai támogatást kapott, és példaként azt említette: 500 amerikai katonai repülőgép olaszországi amerikai támaszpontokról szállt fel. Rómában politikai botrányt okozott, mert Giorgia Meloni kormánya hónapok óta azt hangsúlyozza, hogy Olaszország nem engedélyezett közvetlen harci műveleteket Irán ellen olasz területről.
Az olasz védelmi minisztérium szokatlanul kemény hangon reagált.
Közölte, hogy Rutte állítása „teljesen félrevezető üzenetet” közvetít, mert összemossa az engedélyezett technikai és logisztikai repüléseket a harci bevetések támogatásával. Róma rámutatott, a kormány minden esetben az alkotmánnyal, a nemzetközi szerződésekkel és a szövetséges támaszpontokra vonatkozó megállapodásokkal összhangban járt el. Csak olyan tevékenységeket hagytak jóvá, amelyek a hatályos szerződések keretébe illeszkedtek, harci műveletekhez kapcsolódó kérelmeknél pedig elutasító választ adtak.
Egy amerikai repülőgép felszállhat olaszországi bázisról karbantartási, átcsoportosítási, szállítási, légi utántöltési vagy logisztikai célból, és ez még nem azonos azzal, hogy Olaszország saját területét közvetlenül egy Irán elleni bombázási hadjárathoz bocsássa rendelkezésre. Rutte azonban úgy fogalmazott, hogy az amerikai felszállások az iráni bevetéseket segítették.
Donald Trump most már inkább nem is akarja, hogy Giorgia Meloni a rajongója legyenOlaszországban az amerikai katonai jelenlét régóta érzékeny belpolitikai kérdés. Aviano, Sigonella, Camp Darby, Vicenza, Nápoly és más helyszínek az Egyesült Államok európai és mediterrán műveleti rendszerének fontos elemei. Olaszország földrajzi fekvése miatt különösen értékes: közel van Észak-Afrikához, a Közel-Kelethez, a Földközi-tenger keleti medencéjéhez és a Balkánhoz.
Az amerikai hadsereg számára ezek a bázisok fontos logisztikai csomópontok, felderítési és szállítási kapuk, válsághelyzetben pedig gyors reagálást lehetővé tevő létesítmények. Éppen ezért minden válságban felmerül, mire használhatók, ki dönt erről, és milyen politikai felelősség kapcsolódik hozzájuk.
Olaszország esetében a Sigonella bázis körüli korábbi viták is azt jelezték, hogy Róma nem automatikusan ad szabad utat minden amerikai kérésnek.
A kormány arra hivatkozott, hogy fegyveres bevetéshez kapcsolódó használatnál alkotmányos és parlamenti korlátok léphetnek életbe.
Csakhogy ami Washingtonban diplomáciai simításnak készült, Rómában robbanóanyag lett. Meloni saját politikai táborában is érzékeny egyensúlyt tart. Jobboldali kormányfőként erős atlanti elkötelezettséget mutat, jó kapcsolatot keres az Egyesült Államokkal, közben nem engedheti meg, hogy az ellenzék amerikai háborúk kiszolgálójaként állítsa be. A Közel-Kelet ügye különösen kockázatos, mert az olasz közvélemény egy része óvatos a katonai kalandokkal szemben, a baloldali és populista ellenzék pedig gyorsan mozgósít minden olyan jelre, amely titkolt vagy félrevezetően kommunikált részvételt sugall.
Az ügy a NATO működési logikájáról is sokat elárul. A szövetség papíron nem vett részt közvetlenül az Epic Fury hadműveletben, hiszen az amerikai–izraeli akcióként indult. A NATO-tagállamok területén működő amerikai bázisok viszont nem választhatók le teljesen a szövetségi infrastruktúráról.
Álomszövetségnek indult, butácska szakításig fajult Donald Trump és Giorgia Meloni viszonyaA Rutte-mondat ezért a transzatlanti viszony egyik alapkérdését érinti. Az Egyesült Államok azt várja el, hogy a bázisok krízishelyzetben valóban használhatók legyenek, különben a katonai jelenlét stratégiai értéke csökken. Az európai kormányok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a saját területükön zajló katonai tevékenység felett politikai ellenőrzést gyakoroljanak, különösen akkor, ha nem NATO-védelmi műveletről, hanem egy külső háború támogatásáról van szó.
Mivel Róma nem engedélyezte az amerikai gépek felszállását a hadművelethez, rendkívül fagyossá vált az Egyesült Államok és Itália viszonya, Trump többször is megalázóan beszélt Meloniról. Az amerikai elnök azonban a héten ismét több már európai szövetségest bírált, köztük Nagy-Britanniát és Németországot is. Azt vetette a partnerek szemére, hogy amikor az Egyesült Államok segítséget kért Irán ellen, nem álltak kellőképpen mellé.
