Eldőlt, nem költözik a Közlekedési Múzeum a Debrecen melletti pusztába

Az Északi Járműjavító Kőbányai úti dízelcsarnokába szánt új közlekedési múzeum kiviteli terve és a jogerős építési engedélyek készen várják a kivitelezés megkezdését. Nincs szükség áttervezésre, legfeljebb néhány azóta felmerült energetikai kérdésre kell még válaszokat találni, de ez a kivitelezési tender lebonyolításakor megoldható. Sőt, a Lázár János korábbi közlekedési és építési miniszter háta mögött elvégzett kisebb helyreállítási munkákkal – némi túlzással - már meg is kezdődött a kivitelezés. Az építési naplót ugyanis megnyitották. A több mint tíz éve állandó kiállítótér nélkül működő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vezetése így mentette meg a reményt arra, hogy a korábban kiválasztott Kőbányai úti helyszínen valósuljon meg a projekt – árulta el a Népszavának Vitézy Dávid, a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere, a múzeum korábbi főigazgatója.

„Az új közlekedési múzeum teljes körű kivitelezése azonban aligha indulhat meg a jövő év vége előtt. Elsőként az állami költségvetés helyzetét kell áttekinteni, hogy kiderülhessen milyen forrásokkal számolhat a Tisza-kormány az új beruházások indításakor legyenek azok kulturális, közlekedési vagy egyéb projektek. A pénzügyi helyzet áttekintését már meg is kezdtük a Pénzügyminisztériummal, reményeink szerint őszre már tisztábban látunk. Ezt követően dönthet ebben az ügyben az kormány. Ha támogatja a beruházást, akkor még az idén kiírhatjuk a feltételes kivitelezési közbeszerzési tendert. Ennek előkészítésén már dolgozik a múzeum. Az eljárás lebonyolítása azonban inkább 9, mint 6 hónapot vesz majd igénybe” – válaszolta lapunk kérdésére Vitézy Dávid, aki ugyan elismerte, hogy készült már egy költségbecslés, de egyelőre nem akart semmilyen számot bemondani, mondván nem szeretné befolyásolni a piacot. Ezzel együtt abban bízik, hogy olcsóbb lehet a megvalósítás, mint amit akár pár évvel ezelőtt mondtak volna. Az építőipari megrendelések száma visszaesett és elkezdődött a piaci verseny, ami az elmúlt években nem volt jellemző.

„Uniós források bevonására nincs mód. Lett volna, ha idén augusztus végére elkészült volna az épület, de neki se kezdtek” – jegyezte meg a beruházási miniszter, aki kinevezése előtti útján Olaszországban több múzeum falán is látott feliratokat arról, hogy a helyreállítási alapból részben vagy egészben a helyreállítási alapból valósultak meg. Mi erről lecsúsztunk az Orbán-kormány miatt – tette hozzá.

Vitézy Dávidnak nincs rossz érzése attól, hogy a Városligetben 10 évvel ezelőtt úgy bontották le a múzeumot, hogy még a tervek sem léteztek az új kiállítótér megépítéséhez. „Akkor még nem én voltam az intézmény igazgatója. De a bontás után sok munkám volt abban, hogy meggyőzzem arról az Orbán-kormányt, hogy ne a Városligetbe próbálják beerőltetni a múzeumot. Túl kicsi volt ehhez ott a hely. 2017-re sikerült ezt elérni” – mondta a beruházási miniszter, aki szerint az igazát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Északi Járműjavítóban szombaton megnyílt új „Öveket becsatolni!” című időszaki kiállítás a teljes gyűjtemény töredékét mutatja be, mégis 20 százalékkal nagyobb helyet foglal el, mint az egykori városligeti épület.

Az első vasútvonalat 1846-ban nyitották meg, a szerelvény egy óra alatt tette meg a Budapest-Vác közötti 33 kilométert. Ezen a téren még most is van hová fejlődnünk, de a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki - tanúsíthatom - a legnagyobb rajongója a hazai közlekedésnek. A közlekedési múzeum a világ számos pontján az egyik legnépszerűbb családi program, reméljük nálunk is az lehet majd - ezekkel a szavakkal nyitotta meg az időszaki kiállítást Magyar Péter miniszterelnök, aki később a két kiállított budapesti villamosnál azt is megjegyezte, hogy reméli nyolc  év múlva már mindenki számára egyértelmű lesz, mi a nosztalgiajárat és mi a hétköznapi üzem, mert most még ez néha összemosódik. 

Magyarország olyan hely, ahol nagyon kacifántos úton születnek meg a jó döntések. Néha Lázár rombolásában is meg tudom látni azt a pici jót, hogy ettől olyan nagy közfigyelem övezi a magyar vasút ügyét, hogy nagyobb lendületet tudunk venni – jelentette ki némi iróniával Vitézy Dávid, majd hozzátette: „ha a közlekedési múzeum nem kerül be anno a Liget projektbe, akkor az épület ma is állna. Ennek persze lett volna előnye, hiszen akkor az elmúlt tíz évben is látható lett volna a gyűjtemény egy része, de nagy kérdés, hogy most kinek jutna eszébe új múzeumot építeni. Ennek a szép ipari örökségnek, ahol most állunk, kitalálni se lehetne jobb funkciót ennél. Lerombolni vétek lenne. Hatalmas belmagassággal éppen ilyen járművek befogadására tervezték, ráadásul kiváló az elhelyezkedése is, hiszen több közösségi járművel is elérhető” – tette hozzá.

A Lázár János által kiválasztott debreceni helyszínt egyébként teljesen alkalmatlannak nevezte, hiszen csak autóval lett volna megközelíthető. A projektet egyébként leállítani sem kell, mivel tavaly november óta semmi nem történt. Vitézy Dávid úgy véli: „inkább valamiféle pénzügyi logika lehetett abban, hogy oda akarták száműzni a múzeumot, hiszen a kiválasztott terület magántulajdonban van, a tervezési megbízást pedig a mezőhegyesi ménesbirtok házi építésze nyerte. Érdemi előkészítő munka tavaly ősz óta nem zajlott. Ez Lázár János választási blöffje volt”.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum több mint tíz éve központi kiállítótér nélkül működik, miután a Liget projekt részeként 2015-ben bezárt, majd le is bontották korábbi városligeti épületet. Akkor az volt az ígéret, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. A New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro és a Noll Tamás építészirodát nemzetközi pályázaton választották ki, a tervek elkészültek. Két év múltán azonban az Orbán-kabinet úgy döntött, hogy a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén legyen az új kiállítóhely. A szakma örült. Elkészültek a tervek, az engedélyeket is beszerezték, a kőbányai önkormányzat milliárdos hitelfelvétellel kiváltotta az ott működő óvodát, új otthont biztosított a Törekvés Művelődési Központban évtizedekig működő táncegyüttesnek, majd Lázár János építési miniszter előállt a vidéki kultúrafejlesztésről szóló ötletével. Ennek részeként úgy döntöttek, hogy az új közlekedési múzeumot a Debrecen külterületén épülő új BMW-gyár sarkánál építenék fel. Az pedig még súlyosabbá tette a dolgot, hogy egy csak autóval megközelíthető, „világvégi autópálya-csomópont” mellé költöztették volna a gyűjteményt. A 14 ezer négyzetméteres létesítményre tavaly lebonyolítottak egy ötletpályázatot, majd kiírták az építészeti tendert is. Holott az Északi Járműjavító átalakítására már kész tervek voltak. A debreceni épület esetében Lázár 150 milliárd forintos építési költséggel számolt.