A Budapestre visszatérő Esterházy-kincsek miatt új kiállítóteret kaphat az Iparművészeti Múzeum, a Karmelitáról egyelőre csak álmodni mernek

A Szecesszió Világnapján, június 12-én underground hangulatú kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum filiáléjaként működő Ráth György-villában. Az Iparkodjunk! című kiállítássorozat új állomásaként megnyíló tárlat gyakorlatilag nulla forintból készült. Mint a meghívó fogalmaz: az Iparművészeti az új kiállítás szerződéseire a mai napig nem kapott aláírást „a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ felesleges és fojtogató gyámsága alatt”. Az intézmény eredetileg a Kerámia- és Üveggyűjtemény parfümös üvegeihez kívánt méltó installációt építeni, ám erre sem jutott az MNMKK 33 milliárd forintos költségvetéséből.

Most azonban új fénytörésbe került az Iparművészeti Múzeum főépületének sorsa, miután a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán a miniszteri meghallgatásán májusban megerősítette: az új kormány prioritásként kezeli a 2017-ben bezárt intézmény rekonstrukciójának megkezdését. A kiállítási koncepció emiatt is módosult. „Elhatároztuk, hogy ha valóban erre kényszerítenek minket, akkor valóban nulla forintból építünk kiállítást, és bemutatjuk a rekonstrukció terveit, Lechner Ödön rajzait, valamint az Üllői úti palota díszeit és relikviáit. Lechneré a fókusz, akinek fénye mögött alig lesz zavaró a dísztelenség, a glettért kiáltó falak és a festésre váró posztamensek ütött-kopott világa” – olvasható a kiállítás meghívójában.

Komplex kulturális központ

A megnyitón Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár, országos főépítész a kormányzat részéről megerősítette az Iparművészeti Múzeum ügye melletti elköteleződést. – Célunk, hogy az intézmény mint épület és mint kulturális központ a lehető legjobb kezekben és a lehető leggyorsabban új pályára álljon. A két minisztérium vezetői között is megerősítést nyert az a közös szándék, hogy a múzeum rekonstrukciója kiemelt ügy legyen – mondta. Hozzátette: Európa-szerte egyre inkább a meglévő örökség újraértelmezése áll az építészeti gondolkodás középpontjában, és a mostani kiállítás is ebbe a nemzetközi párbeszédbe kapcsolódik.

Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a két minisztérium létrejöttekor az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója az első közös ügyek között szerepelt. – Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a felújítást a lehető leggyorsabban újra kell indítani. Egyik minisztérium sem házmesterként kíván működni, hanem támogató partnerként. Hiszünk abban, hogy az Iparművészeti Múzeumnak önálló, erős intézményként kell működnie – fogalmazott.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem megbízott rektora, Kovács Csaba felidézte: az 1872-ben alapított, majd 1896-ban megnyílt Iparművészeti Múzeum a magyar modernizáció egyik legfontosabb korszakának szülötte volt. – A múzeum, az Iparművészeti Iskola és az Országos Iparművészeti Társulat egy épületben működött. Ez jól mutatja, hogy a gyűjtemény, az oktatás és a szakmai közösség eredetileg egységet alkotott. A jövő múzeuma pedig nem pusztán kiállítóhely, hanem olyan komplex kulturális központ, amely egyszerre szolgálja a tudományt, az oktatást és a nagyközönséget – mondta.

Hatszáz helyen javították a tetőt

A megnyitó után Cselovszki Zoltán a Népszavának arról beszélt: szeptemberig el kell indulnia az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának, de a beruházás már biztosan nem ugyanaz lesz, mint amit a tervezők több mint egy évtizede elképzeltek. Jelenleg restaurálási, bontási és építési engedély is rendelkezésre áll, valamennyi jogerős. A kulcsdátum szeptember 9., mert addig kell megkezdeni a kivitelezést. Ha ez megtörténik, a projekt a meglévő engedélyek alapján végigvihető.

A főigazgató szerint ugyanakkor a 2012-es tervpályázat óta alapvetően megváltozott a múzeumi világ. – A Covid óta óriási megújulás zajlott le a múzeumi gondolkodásban. Olyan tartalmi és működési kérdések merültek fel, amelyeket érdemes lenne beépíteni a projektbe – mondta.

A Vikár és Lukács Építész Stúdió eredeti terve szerinte nem pusztán műemléki rekonstrukció volt. A Hőgyes Endre utcai új szárny és az egész koncepció azt üzente, hogy az Iparművészeti Múzeum nem csupán történeti gyűjtemény, hanem a kortárs design és tárgykultúra intézménye is. – Ez az új arcunk a látogatók felé. Erre szükségünk van – fogalmazott.

Az épület állapota ugyan nem vált kritikussá, de a halogatásnak kézzelfogható következményei vannak. Cselovszki szerint korábban több mint hatszáz helyen kellett javítani a tetőt. Penészesedés szerencsére nem alakult ki, de a beázások folyamatos problémát jelentenek. Ennél is nagyobb gond, hogy az épület évek óta megfelelő fűtés nélkül áll. A téli és nyári hőmérsékleti szélsőségek miatt a szerkezet folyamatosan mozog, ami a díszítőfestések és a belső felületek állapotára is hatással van. – A restaurátori munkák ma már jelentősebbek lesznek, mintha évekkel ezelőtt elindult volna a beruházás – mondta.

Több mint 1800 műtárgy kölcsönben

A múzeum gyűjteményének egy jelentős része jelenleg különböző állami intézményekben található. A főigazgató elmondta: mintegy 1800 műtárgy van tartós kölcsönben kastélyokban, minisztériumokban, állami intézményekben és középületekben. A közvélekedéssel ellentétben azonban nem a legértékesebb darabokról van szó.

Az Iparművészeti Múzeum három kategóriába sorolja műtárgyait. Az A kategóriába tartoznak a kiemelkedő értékű darabok, ezek gyakorlatilag nem kerülnek ki az intézmény ellenőrzése alól. A kölcsönzések jellemzően a B kategóriás műtárgyakat érintik, míg a C kategóriába oktatási és tanulmányi célokra használható tárgyak tartoznak. A múzeum évente ellenőrzi a kölcsönadott műtárgyak állapotát, szükség esetén visszahívja vagy cseréli azokat.

A főigazgató a kölcsönadott műtárgyakról szólva egy régi legendát is cáfolt. Mint mondta, nem találkozott olyan esettel, hogy értékes faliszőnyegek méltatlan körülmények között, például futószőnyegként végezték volna állami intézményekben. Hangsúlyozta ugyanakkor: az Iparművészeti Múzeum szőnyeggyűjteménye nemzetközi összehasonlításban is kivételes értéket képvisel. Egyes török szőnyegek esetében éppen azért maradhattak fenn kiemelkedő állapotban, mert Magyarországon évszázadokon át megőrizték őket, miközben eredeti hazájukban sok hasonló darab elpusztult.

Meglepő válasz a fenntartótól

2016-ban kormánydöntés nyomán az Esterházy-gyűjtemény mintegy hetven kiemelt darabját Fertődre szállították, jóllehet ezek a műtárgyak korábban sosem voltak ott kiállítva. Mivel a gyűjtemény értékét éppen az egysége adja, az Esterházy Magánalapítványok pert indítottak az állam ellen. A műtárgyak jelentős része ráadásul azóta sem került a közönség elé Fertődön.

Az új minisztériumi struktúra létrejötte után az Iparművészeti Múzeum levelet írt a fenntartónak, amelyben felvetette az Esterházy-kincsek visszahozatalának lehetőségét. A múzeum vállalná a restaurálást és a bemutatást is. A válasz meglepte az intézmény vezetését, a minisztérium részéről ugyanis nem elutasítás érkezett, hanem annak lehetősége, hogy a főépület rekonstrukciója idején is jelentős budapesti jelenlétet kapjon az Iparművészeti Múzeum. Ez akár egy új, nagy kiállítótér létrehozását is jelenthetné. – A mi léptékünkben egy időszaki kiállítótér 800–1400 négyzetmétert jelent – mondta a főigazgató. A Ráth György-villa ehhez túl kicsi.

A beszélgetés során felvetődött, hogy korábban a Karmelita épülete is szóba került egy lehetséges múzeumi helyszínként, ám konkrét döntés egyelőre nincs. Cselovszki Zoltán ugyanakkor nem titkolta: komoly politikai szándékot érzékel a kérdés mögött. – Alig merem beleélni magam – fogalmazott.

Miért nem történt semmi 2017 óta?

Cselovszki Zoltán felidézte: amikor 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után két hónapra újra megnyílt az Üllői úti főépületben az Esterházy-kincseket bemutató időszaki kiállítás, Hoppál Péter akkori kulturális államtitkár prioritásként beszélt az Iparművészeti Múzeum ügyéről. – A megnyitón valóban ezt mondta. Aztán semmi nem történt.

Hasonló volt a helyzet 2021-ben is. Akkor már rendelkezésre álltak az engedélyek, lezajlottak a közbeszerzések, sőt nyertes kivitelező is volt. A mintegy negyvenmilliárd forintos beruházás kivitelezésére a SWIETELSKY Magyarország Kft. és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. alkotta konzorcium nyerte el a tendert. A projekt mégis leállt. – Mi is kérdeztük. Nem tudok mit mondani – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért nem indult el végül az építkezés.

A 2017-es bezáráskor úgy számoltak, 25 milliárd forintba fog kerülni a főépület rekonstrukciója, aminek költsége szakmai becslések szerint ma 168 milliárd forint lehet.

A főigazgató kitért az Iparművészeti Múzeum filiáléjaként működő Nagytétényi Kastélymúzeum helyzetére is, amely nyolc év zárva tartás után idén márciusban részlegesen újranyitott. A problémák gyökere szerinte 2016-ig nyúlik vissza, amikor az Esterházy-gyűjtemény jelentős részét Fertődre szállították. – Az Esterházy-kincsek elvitelével a nagytétényi állandó kiállítás gyakorlatilag szétesett – mondta. A kastély állandó kiállításának számos kulcsdarabja került ki az épületből, így az eredeti koncepció fenntarthatatlanná vált. Bár új kiállítások tervei elkészültek, hosszú éveken át nem volt forrás a megvalósításukra. A kastély teljes megújulása továbbra is várat magára, az épület szintén rekonstrukcióra szorul.

A félbehagyott beruházások és elmaradt döntések után Cselovszki Zoltán óvatos optimizmussal beszél a jövőről. Nem ígér gyors megoldást, és hangsúlyozza: nem egyszerűen egy régi tervet kell befejezni, hanem újra kell gondolni az egész intézményt.

Végül egyetlen mondatban foglalta össze várakozásait: – Egy jó korszak kezdődik.

Infó: Iparkodjunk! LECHNER. Ráth György-villa (Budapest, VI., Városligeti fasor 12.)