Ennél jobb már nem lesz, aki még nem vásárolt eurót külföldi nyaralásra, annak most érdemes

Hatalmasat erősödött idén a forint, hisz az év elején még 385 forint volt az euró, ezzel szemben az elmúlt napokban 354-358 forint között ingadozott az árfolyam. Az év eleje óta a forint az euróval szemben 7,8, a dollárral szemben 7, a lengyel złotyhoz képest 8, a cseh koronához mérten pedig 7,4 százalékkal erősödött. Ez a piac bizalma, ami a Tisza párt győzelme után alakult ki.

Az is látható, hogy az árfolyamerősödés kicsit előre szaladt, a piacok mindent beáraztak már a jelenlegi árfolyamban – nyilatkozta a Népszavának Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint épp ezért aki idén nyáron külföldi nyaralásra készül, és az elmúlt hetekben látva a forint erősödését hirtelen felindulásból nem vásárolt valutát vagy nem váltott devizát, annak érdemes ezt megtennie. Rövid távon bármi történhet az árfolyammal, akár még további erősödés sem zárható ki, de erre már nincs túl nagy tér. Az elmúlt hetek rajzása után mi a CIB-nél inkább már az árfolyam konszolidálódására számítanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan a június 23-i ülésén megkezdi a kamatcsökkentést, ami ráadásul nem egyszeri lépés lesz: az év végéig akár 75-100 bázisponttal is lejjebb mehet a kamat a jelenlegi 6,25 százalékról. Ezzel párhuzamosan a piaci és elemzői várakozások szerint az Európai Központi Bank valószínűleg még ebben a hónapban kamatot emel, vagyis mindkét irányból szűkül az euró- és a forintkamatok közötti távolság – ez pedig a jelenleginél gyengébb szintekre tolhatja a forintot. A CIB elemzői 2026 decemberére 360 forint feletti euróárfolyamra számítanak, ám ez nem azt jelenti, hogy visszatérnének a tavalyi 390-400 forintos árfolyamok, de a jelenleginél 1-2 százalékkal alacsonyabb szinteket várunk – mondta Trippon Mariann.

Nem nagyon érdemes spekulálni forintváltás kérdésében, meg kell lépni, de nem feltétlenül azért, mert nem erősödhet a forint augusztusig, hanem inkább arra gondolok, hogy van bizonytalanság mind idehaza, mind a világgazdaságban, ami bármelyik irányba kilendítheti az árfolyamot - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Vannak szép számmal olyan forgatókönyvek, amelyek további erősödést támogatnának. Az uniós pénzekkel és az új kormány alakulásával kapcsolatban a jó hírek már beépültek a jelenlegi árfolyamba, de ha megindulnak az uniós pénzek, az is kiválthat akár egy további erősödést. Arról nem beszélve, hogy a külpolitikai bizonytalanságok esetleges rendeződése erősítheti a forintot, de senki nem tudja, hogy mikor és hogyan rendeződik akár az ukrajnai, akár az iráni háború. Negatív kockázatot jelent a költségvetés állapota, ám amikor az ősz folyamán a 2027-es költségvetést benyújtja a kormány, akkor tudjuk meg, hogy az euróbevezetéssel kapcsolatos pozitív üzenetek mennyire tükröződnek vissza a tettekben. Ami a forint további erősödése ellen szól, azok a várható kamatcsökkentések. A Raiffeisen Bank idén még évi három, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, vagyis jegybanki alapkamat várakozásuk szerint a jelenlegi 6,25 százalékról decemberre 5,5 százalékra mérséklődhet, ami csökkenti a forint kamatelőnyét. Összességében azt gondolom, hogy

nagy hibát senki nem követ el, ha most vált – tette hozzá Török Zoltán.

Az elemzők szerint korábban vártnál jobban alakul a magyar gazdaság inflációs helyzete: az MNB márciusi előrejelzésében idénre 3,8, 2027-re pedig 3,7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel kalkulált. Az MNB Monetáris Tanácsa a június végi kamatdöntő ülésén ismerteti prognózisát, ami minden bizonnyal alacsonyabb lesz az év eleji előrejelzéseknél. Ha pedig csökken az inflációs nyomás és a pénzpiaci stabilitás is fennmarad, akkor a jegybanknak már csak a hitelessége érdekében is kamatot kell csökkenteni, hiszen korábban e két feltételhez kötötte az esetleges kamatcsökkentést. Arról nem beszélve, hogy a jelenlegi forintárfolyam a gazdasági szereplőknek már túl erős versenyképességi problémákat okoz.

Bár a jegybanknak hivatalosan nincs árfolyamcélja, hanem csak inflációs célja, ennek ellenére sem a túl gyenge, sem a túl erős forint nem célja. Ha a jegybank nem is tett egyértelműen jelzést a forinttal kapcsolatban, ezt megtette már beiktatása előtt Kármán András. A Magyar-kormány pénzügyminisztere arról beszélt a kinevezése előtti meghallgatáson, hogy a költségvetés érdekeit nézve szerencsésebb lenne, ha az eurókonvergencia nem csak az árfolyamban, hanem a kamatokban is megjelenne. Ugyanis a csökkenő kamatkörnyezet éves szinten több száz milliárdos megtakarítást hozhatna az államadósság finanszírozásában vagy akár a támogatott kamatokhoz kapcsolódó kiadásokban. Ugyanakkor a cégek és háztartások számára is kedvező üzenet lenne a kamatcsökkentés, hisz a piaci árazású hitelek olcsóbbá válhatnának. A kamatcsökkentés persze érintené a betéti kamatokat is, de azok mértéke ma is inkább jelképes.