Befejezte a nyomozást az ügyészség az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség lapunkhoz eljuttatott pénteki közleményéből.
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség a
maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folytatott széleskörű nyomozása feltárt szabálytalanságokat, ugyanakkor a büntetőjogi felelősség megállapításához ezen szabályszegések – a közvetlen ok-okozati összefüggés hiánya miatt – nem voltak elegendőek
– írták. Hozzátették, az ügyészség ezért megszüntette a nyomozást, a szabályszegésekkel összefüggésben viszont jelzéssel élt a Honvéd Vezérkar Főnöke felé.
Mint arról többször írtunk, az újdörögdi baleset 2025. március 21-én történt. Egy 29 éves, Miniszterelnökségen dolgozó nő mindkét kezét elvesztette a köztisztviselőknek hirdetett önkéntes honvédségi gyakorlóprogramon, miután felrobbant a tenyerében egy éles kézigránát dobógyakorlat közben, és a kiképzője is megsérült a balesetben.
Újdörögdi baleset: Befejezték a bizonyítékok értékelését, de gyanúsított még mindig nincsÚjdörögdi baleset: egy év után sincs eredménye az ügyben indult büntetőeljárásnakA főügyészség pénteki közlése szerint Győri Regionális Nyomozó Ügyészség a széles körű nyomozása során rendőrségi támogatással helyszíni szemlét és három alkalommal bizonyítási kísérletet tartott, bizonyítási eszközöket foglalt le, okiratokat, valamint igazságügyi orvos-, és fegyverszakértői, illetve hangtechnikai szakértői véleményt szerzett be, továbbá minden olyan személyt kihallgatott, aki érdemi ismerettel rendelkezett az esettel kapcsolatban.
A megállapított tényállás lényege szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség az államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítése érdekében indított önkéntes programot, amelyet az abban résztvevők pozitív visszajelzései alapján kibővítettek annak érdekében, hogy a programot teljesítők elérjék a teljes alapkiképzettség szintjét – ismertették, jelezve: a cél az volt, hogy a program végén – akik ezt vállalják – önkéntes tartalékos szolgálatra irányuló jogviszonyt létesíthessenek.
A közlemény szerint a kiképzendő állomány 2025. március 20-án kapott elméleti és gyakorlati felkészítést az éles kézigránát dobásához kötődő gyakorlat teljesítéséhez, amelynek során gyakorló gránáttal – mely egy tömör gumitestből és egy kihúzható biztosító sasszegből áll – többször dobtak a kiképzendők. Lehetőség volt további gyakorló dobások végzésére a napirend lezárulta után, ezzel pedig a sértett kormánytisztviselő is élt, így összesen mintegy 20 alkalommal dobott gyakorlógránátot – részletezték. Az éles kézigránáttal történő dobógyakorlat másnap volt, „a gyakorlat nem teljesítése esetén az alapkiképzést nem szerezte meg a résztvevő, ugyanakkor a részvétel az éles dobáson nem volt kötelező” – írták.
Megjelent a rendelet, hősi juttatást kap az újdörögdi balesetben súlyosan megsérült kormánytisztviselőKitértek arra is, hogy az éles dobógyakorlat során a feladatot úgynevezett „száraz gyakorlás” során elismételték. A dobóállásban a dobó mellett közvetlenül helyezkedett el az úgynevezett dobató, akinek „Kézigránát!” vezényszavára a dobónak a gránáttartózsebből elő kellett vennie a kézigránátot, azt a dobókezével meg kellett fognia, míg a másik kezének mutatóujjával tartania kellett a szállításbiztosító sasszeg húzókarikáját. Ezután a dobókezet távolítva ki kellett azt húznia. A sasszeg eltávolításával élesedik a gránát, ugyanakkor a biztosító kar leszorításával az még nem lép működésbe. A dobónak tehát a biztosító kart leszorítva kellett tartania, majd felvennie a dobópozíciót, és a dobató „Tűz!” vezényszavára a kijelölt célcsoportra el kellett dobnia a kézigránátot. A gránát eldobása után a gyújtófejben lévő forgatórugó a biztosítókart legalább 50 fokos szögben elfordítja, beindul a robbanási folyamat, és a 3,2-4,2 másodperces késleltetési idő letelte után bekövetkezik a robbanás – ismertették.
A baleset részleteiről a főügyészség azt írta: „A sértett kormánytisztviselő a kiadott »Kézigránát!« vezényszóra megpróbálta kihúzni a szállításbiztosító sasszeget, mely elsőre nem sikerült. Miután sikerült a szállításbiztosító sasszeget kihúznia, közben a biztosító kart felengedte, melynek következtében az a gyújtó forgástengelyétől számított 50 fokot meghaladó mértékben elfordult a gránáttesttől, és a gyújtási folyamat beindult. A sértett a biztosítókart ezután már hiába nyomta vissza a gránáttesthez.” Felidézték:
a dobó észlelte, hogy valami nem megfelelően történt, megkérdezte a dobatót, hogy „Ez így jó?”, aki a gránátért nyúlt, azonban a robbanás az előírt késleltetési időtartamon belül, 3,94 másodperc alatt bekövetkezett.
A robbanás következtében a kormánytisztviselő sértett maradandó fogyatékossággal és súlyos egészségromlással járó sérüléseket, míg a mellette álló lőgyakorlat-vezető sértett nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett – közölték. Majd úgy folytatták: „A kiterjedt nyomozás eredményeként a felrobbant kézigránát esetében műszaki hibát, illetve a gyújtószerkezet hibáját kategorikusan ki lehetett zárni.”
Az eljáró ügyészség megállapítása szerint a baleset a kormánytisztviselő sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibájából – a biztosítókart az eldobás előtt oly mértékben engedte eltávolodni a gránáttesttől, hogy a gyújtási folyamat beindult és a robbanás bekövetkezett – fakadt, amely közvetlen ok-okozati összefüggésben állt a veszélyhelyzet kialakulásával és a baleset bekövetkezésével. Büntetőjogi felelősség – szándékosság és gondatlanság hiányában – ugyanakkor nem terheli – emelték ki.
Jelezték: a biztosítókar szorító fogásának lazítása ugyanis a részéről nem volt tudatos, akaratlagos mozdulat, és így az eredmény – közvetlen veszélyhelyzet, illetve sérülés – tekintetében a gondatlanság sem róható a terhére. A lőgyakorlat-vezető sértett (a dobató) sem sértett a dobatás során foglalkozási szabályt, tőle elvárható magatartást tanúsított – állapították meg. „A dobató így is 1-2 másodpercen belül felismerte a veszélyhelyzetet, és a gránát felé nyúlva megpróbálta a balesetet elhárítani, de az ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt” – közölték.
Az ügyészség vizsgálta a kézigránát dobógyakorlat fő foglalkozásvezetőjének cselekvőségét is. Esetében megállapította a szabályszegést, mivel a kormánytisztviselő sértettet az éles kézigránátdobásból ki kellett volna zárnia, tekintettel arra, hogy az előírt minimum távolságra a gyakorló gránátot nem tudta eldobni – írták, hozzátéve: a baleset ugyanakkor nem emiatt következett be, a gránát még az eldobás előtt felrobbant, így büntetőjogi szempontból ezen korábbi, az eredménnyel közvetlen összefüggésbe nem hozható szabályszegés nem vehető figyelembe. „A büntetőjogi felelőssége a testi épség elleni bűncselekményben nem állt fenn” – olvasható a közleményben.
Hozzátették: a feltárt hiányosságok és szabályszegések miatt az ügyészség szignalizációval élt a Honvéd Vezérkar Főnöke felé, jelezve, hogy a mulasztások jövőbeni kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
