oktatás;megállapodás;Ukrajna;EU-csatlakozás;UMDSZ;KMKSZ;kárpátaljai magyarok;nemzeti kisebbségek;magyar kultúra;anyanyelvi oktatás;anyanyelv;Magyar Péter;Andrij Szibiha;magyar-ukrán kapcsolatok;

Magyar Péter Berlinben, 2026. június 2-án

Hatalmas külpolitikai siker lett a megállapodásából Ukrajnával, Orbán Viktort három éve a kárpátaljai magyarok is hiába kérték, hogy egy hasonlót hagyjon jóvá

Messzire visszhangzó külpolitikai sikert aratott Magyar Péter kormánya a kárpátaljai magyarság helyzetének gyors rendezésével. A bolgárok és a románok jegyzetelnek. 

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke csütörtökön a Népszavának nyilatkozva a magyar kormányváltás kínálta helyzet „racionális kihasználásaként” értékelte a fejleményt, elhallgatva, hogy az Orbán-kormány évekig zsarolási alapként használta a magyar kisebbség ügyét.

Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy megállapodásra jutottak Ukrajnával „a százezres magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítése kapcsán”. Párizsból megosztott videoüzenetében a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez az intenzív szakértői tárgyalások eredménye, amelybe bevonták a kárpátaljai magyarság politikai szervezeteit és az egyházakat is. – Három hét alatt sikerült elérnünk azt, amit Orbán Viktoréknak tíz év alatt nem – dicsekedett a Volodimir Zelenszkij urán elnökkel jövő hétre tervezett beregszászi találkozója előtt.

Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti jogrendjébe... – hangoztatta az alig egy hónapja beiktatott miniszterelnök. Közlése szerint az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is – kormánya ehhez kötötte hozzájárulását az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitásához.

Az EU soros ciprusi elnöksége még szerdán bejelentette, hogy megkezdte az előkészületeket az ukrán és (az ahhoz kötődő) moldovai csatlakozási tárgyalások első klaszterének hivatalos megnyitására. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter válaszul háláját fejezte ki a brüsszeli intézmények „rendíthetetlen támogatásáért”, egyúttal nagyra értékelte „Magyarország konstruktív együttműködését” is. „Új fejezetet nyitunk az ukrán-magyar kapcsolatokban – egy olyan fejezetet, amely a kölcsönös tiszteletre, a bizalomra és a közös európai jövőnkre épül” – írta X-bejegyzésében.

Kárpátalján százezres magyar kisebbség él, az ő jogaik bővítéséről született megállapodás

Zubánics László UMDSZ-elnök a Népszavának nyilatkozva jelezte, a szövegről nem nyilatkozhat, de a megállapodás „a mindennapi élet valamennyi szegmensére kitér (…) és mindent szabályoz, ami eddig függőben volt vagy több értelmezésű is lehetett”. 

Megerősítette, hogy ugyanarról a 11 pontról van szó, amely már régen az asztalon volt, s „jelentős részben ki is lett tárgyalva” az elmúlt két év szakértői egyeztetései során.

Az kárpátaljai magyarság két politikai szervezete, az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (a KMKSZ-t nem sikerült elérnünk) Zubánics szerint egyaránt jelezte az őket tájékoztató magyar Külügyminisztériumnak, hogy az ukrán fél által előzetesen jegyzékben benyújtott törvénymódosítási tervek „kielégítőek a számukra, és üdvözlik az előrelépést az ukrán-magyar kapcsolatok rendszerében”. Véleményüket egyébként a kisebbségi törvény 2024-s módosítását követően már kikérték korábban is a különböző ukrajnai tanácsadó testületekben. „Természetesen, ha a végrehajtás kapcsán – amely elég hosszadalmas folyamat lesz – még kérdések merülnek fel, akkor (Ukrajna) EU-s tárgyalási sorozatában fel fogják vetni” – mondta.

Az UMDSZ vezetője a megállapodáshoz vezető fordulatot annak tulajdonította, hogy a magyarországi választási kampányban Ukrajnát egyfajta „bokszzsákként" használták, amit a kijevi kormányzat egy darabig tűrt, aztán úgy döntött, megvárja a parlamenti választást és a tétjét a Tiszára teszi. Az új magyar vezetés pedig már az első hetekben jelezte, hogy ezt a témát fontosnak tartja. A kedvező helyzethez szerinte hozzájárult a közelgő EU-csúcs is, ahol előkerül az ukránok első tárgyalási klaszterének az ügye. „Tehát itt most egy ilyen kegyelmi idő adódott, amit mind a két fél racionálisan kihasznált” - fogalmazott.

Zubánics László kitért arra is, hogy az Ukrajnával elért magyar megállapodás közvetve az összes olyan kisebbséget is érinti, amelynek hasonló intézményrendszere és háttere van. Emiatt az, hogy mi közbenjárók voltunk, mindenképpen pozitívum és szerintem előremutató.

Itt főleg a román, a bolgár, a moldáv közösségre gondolok, amelyek hasonló nagyságrendűek (…) és a magyar kormány most gyakorlatilag mindenkinek kijárta a helyzet javulását 

– mondta.

Lapunkban nemrég felidéztük, hogy miután az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele éppen a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása volt, az ukrán parlament 2023 decemberében el is fogadta a jogszabályt, amely már figyelembe vette az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek szervezeteinek és az Európa Tanács szakértőinek véleményét. Ekkor Zubánics László, az UMDSZ elnöke azt állította: az előzmények ismeretében maga se hitte, de a törvénycsomagban a magyar és más nemzeti kisebbségek szervezeteinek javaslatai is helyet kaptak.

Miután ezzel okafogyottá vált az Orbán-kormány álláspontja, több magyar közszereplő is nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, kérve, hogy ne akadályozza tovább Ukrajna uniós csatlakozását. A levelet nemcsak az Orbán-kormány által mellőzött UMDSZ vezetője írta alá, hanem a stratégiai partner KMKSZ több tagja is. Arra hivatkoztak, hogy bebizonyosodott: a nemzeti kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésének elsődleges garanciája az Európai Unió és az uniós nyomás. Orbán Viktor ugyancsak nyílt levélben válaszolva utasította el a kárpátaljai magyarok kérését, és tartotta fenn az ukrán EU-csatlakozás bojkottját.

A miniszterelnök elmondása szerint centrista kormányt vezet, hiszen minden oldalról vannak benne szereplők.