A Tiszától várnak segítséget Balatonaligán a civilek, hogy ne veszítsék el végleg a tópartot a NER-es vállalkozóval szemben

Ha tényleg feláll egy a balatoni beruházásokat vizsgáló testület, talán sikerül végre megakadályozni a Club Aliga beépítését és lezárását – mondta lapunknak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnöke. – Ez persze hosszabb idő, elsődlegesen az lenne a legfontosabb, hogy a kormány vonja vissza rendeletet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúvá minősítette a területet, szabad kezet adva ezzel a Club Aliga tulajdonosának, a Pro-Mot Kft.-nek, vagyis a NER-közeli Balázs Attilának. Egyrészt szeretnénk, ha a település vezetése hivatalosan is jelezné mindezt, másfelől civil szervezetként is az Országgyűléshez fordulunk - mondta.

Hogy a balatonvilágosiak – a település része Balatonaliga – mennyire bíznak a Tisza pártban, jól mutatja, hogy az április 12-i parlamenti voksoláson 59,9 százalékban szavaztak a kormányváltó formációra – Balatonfüred (61 százalék) után a második legmagasabb arányban támogatták a változást a tóparti települések közül –, ezzel több, mint 28 százalékot verve a helyben korábban rendre egyeduralkodó Fidesz-KDNP-re. Láthatóan immáron a helyiek nagyobb része megértette, miért is küzd több, mint tíz éve az AFE: a tét a település tópartja, amely a rendszerváltásig el volt zárva a köz elől, hiszen itt működött az MSZMP pártüdülője. Utána végre szabadon lehetett használni a partot, ám a Pro-Mot, illetve a remek kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Balázs Attila – őt dobta ki nemrég polgármesteri irodájából Baranyi Krisztina, a IX. kerület vezetője – a bukott hatalom segítségével a civilek tiltakozása és nyertes perei ellenére, ám a helyi polgármester, Takács Károly, valamint a képviselő-testületi többség támogatásával-asszisztálásával szép lassan elfoglalná az aligai partot.

Ahogyan arról a Népszava az elmúlt években folyamatosan beszámolt, az eredetileg izraeli tulajdonú, majd Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, onnan Jellinek Dánielen keresztül végül Balázs Attilánál landoló Pro-Mot luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani az egykori pártüdülő területén, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázta és – mint arról a lapunk anno elsőként beszámolt – eladta, miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több, mint 7 milliárd forintnyi bevételhez. A cég a társasházak mellett apartmanfalut és szállodát is építene a magaspartra, az AFE szerint a beruházás nemcsak tájidegen, de a löszfal mozgása miatt veszélyes is. Ráadásul a Pro-Mot érdemben nem tárgyal a civilekkel, noha az eredeti, izraeli tulajdonosokkal a 2010-es évek elején még egyezség született, mely területek maradnak önkormányzati kézben, s milyen jogokat biztosítanak a helyieknek. Tiborczék, majd Balázs Attila érkeztével, és persze a támogató kormányrendelet birtokában viszont a Pro-Mot a korábbi vállalásait sem tartja be, és bár az AFE pereivel például sikeresen akadályozta meg a kikötő lezárását és magánkézbe kerülését, illetve különböző tájidegen ingatlanok – például egy a magaspartra tervezett szálloda – építését, a helyiek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

Kérdés például, hogy a magasparti utcákból hogyan tudnak majd lejutni a tóhoz, hiszen bár a helyi építési szabályozás (hész) öt gyalogutat jelölt ki erre a célra, a valóságban csak egy, a Deák Ferenc utcai lépcsőt építette meg még 2009-ben az izraeli tulajdonos. A lejárónál az AFE minden tavasszal elvégezte a szükséges felújítási és karbantartási munkákat, két éve viszont Balázs Attila éppen a veszélyességére hivatkozva megtiltotta a használatát. Azóta tehát illegálisan járnak erre a magaspartiak, akik viszont még a korábbi karbantartásokat sem végezhetik el. Ha ez a lejárati lehetőség végleg megszűnik, akkor csak a Club Aliga főbejáratán keresztül a betonúton lehet majd lejutni a partra, ami több kilométeres kerülőt jelent a magaspart északi részén élőknek.

A másik négy, eredendően kijelölt nyomvonal kialakítására esély sincs, ugyanis a Pro-Mot el akarja adni a magaspart alatti telkeket, méghozzá úgy, hogy nem jelöl ki köztük egy szorgalmi sávot, ahol le lehetne menni a partra – tette hozzá Bukovszki András. – Azt szeretnénk, ha a telkeket addig nem értékesítenék, amíg nem tisztázódnak egyértelműen a lejárók nyomvonalai.

A parti sétány visszaszerzésében is a Tisza-kormánytól várnak segítséget a civilek: noha a hész szerint egy 20 méteres parti sáv a köz tulajdona, a Pro-Mot az Aliga-II. telkeit egészen a tómederig adta el. Az AFE kierőszakolta, hogy az önkormányzat jelezze a szabálytalanságot az új tulajdonosoknak, ám ettől még a partszakaszt lezárta a Pro-Mot.

- Azt is szeretnénk megakadályozni, hogy a cég szennyvízátemelőt építsen a kikötő melletti, hivatalosan közpark besorolású területre, cirka 45 méterre a tómedertől – tette hozzá az AFE elnöke. – A magaspartra tervezett öt, hatemeletes társasház vízjogi engedélyét sikerült megsemmisíttetni a Pécsi Törvényszéken, ahogyan a magaspartról levezető csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos csatornaépítés engedélyét is, és egy másik per lezárultáig a Pro-Motnak fel kellett függesztenie az Aliga II. szennyvízhálózat-építését is. Fontos megjegyezni, nem a teljes Aligaliget néven futó beruházást akarjuk megakadályozni, csak annyit szeretnénk, hogy a magaspartról levezető betonút és a parti utak, a lejárók, a parti sétány, a mólók és a strand köztulajdonban maradjanak, ez ugyanis azt jelentené, hogy nem tudják elzárni előlünk a saját partunkat – tette hozzá.