Új időszámítás indul a fővárosi közösségi közlekedésben. Szerdától elérhető a Pay&GO bankkártyás fizetési rendszer a fővárosi metróvonalakon. Mostantól nem kell előre bérletet váltani, applikációt letölteni, jegyautomatát keresgélni, elég ha a bankkártyánkat (Mastercard, Visa) okostelefonunkat, okosóránkat hozzáérintjük a metróbejáratoknál lévő sárga kártyaleolvasókhoz és már utazhatunk is a fővárosi metróvonalakon. Ez még könnyebbé, egyszerűbbé teszi a közösségi közlekedés igénybevételét.
Az új rendszer a közösségi közlekedés versenyképességének fenntartását, növelését szolgálja – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester, aki büszke arra, hogy a 2022-ben bevezetett BudapestGo applikációt már 1,5 millió ember használja. 2023-ban pedig pilotprogramként elindult a Pay&Go jegyvásárlási rendszer az M1-es metróvonalon és a 100 E reptéri járaton.
Az utasok nagyon gyorsan elfogadták az új rendszert, eddig 2 millióan használták és közel 8 milliárd forint bevételt termelt
– összegzett Karácsony Gergely főpolgármester, ki szerint itt az ideje, hogy nagyobb fába vágják a fejszéjüket. Egy csippantással egy vonaljegyet vásárolhatunk, amellyel bármelyik metróállomásra elmehetünk és át is szállhatunk, hiszen a vonaljegyek erre lehetőséget biztosítanak. Kifelé – ellentétben például a londoni rendszerrel – nem kell újra csippantani, mivel ez még nem időalapú rendszer. Az ellenőröknek a vásárláshoz használt bankkártyát, okoseszközt kell bemutatni, azon tudják ellenőrizni, hogy van-e érvényes vonaljegye az utazónak. A szolgáltatás igénybevétele nem jár semmiféle kényelmi díjjal. Azt viszont fontos észben tartani, hogy egy bankkártyával csupán egy vonaljegy váltható, így az egész családnak nem veheti meg egyetlen személy ugyanazon bankkártyával vagy okoseszközzel a jegyet. Ez egyúttal védelmet is ad: kétszer ugyanott nem vonhatja le a vonaljegy árát a rendszer. Az előzetes felmérések szerint gyorsan felfut a rendszer: az utasok 85 százaléka már most bankkártyával vesz jegyet, bérletet.
Egyelőre nincs napi limit és nincs lehetőség arra sem, hogy a bank az utazó számára mindig azt a terméket számítsa fel ami a legjobban megérte, legyen az vonaljegy, 24 vagy 72 órás jegy. A távoli cél ezeknek a bevezetése, de ahhoz még sok fejlesztésnek kell lefutnia a BKK-nál, beleértve az összes jármű kártyaleolvasóval való felszerelését. Az e-jegyrendszer bevezetésének előkészítését már meg is kezdte a BKK. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében április elején ki is írták az új „e-jegy” tendert.
A csúfos kudarc már a múlté, Budapest újra nekifut az e-jegyrendszer bevezetésénekA projekt számított költségei egyelőre nem nyilvánosak, de a BKK abban bízik, hogy a bevételek 3 százalékos várható növekedése ellensúlyozza majd a kiadásokat. A beruházás finanszírozási igénye 2027-ben jelentkezik először. A metrókon most induló Pay & Go szolgáltatás egy speciális beszerzési forma keretében valósul meg, amelynek lényege, hogy a szükséges validátorokat és a szoftverfejlesztést a Mastercard biztosítja, cserébe a BKK fizet a kártyahasználatért, ahogy minden cég fizet a kártyás fizetések után.
Az első, csúfos kudarcot vallott próbálkozás után tehát újra nekiveselkedett az elektronikus jegyrendszernek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), ha nem is pontosan abban a formában, ahogy több mint 10 évvel ezelőtt tervezték. A kockázat mindenesetre jóval kisebb, hiszen akkor még úttörő jellegűnek számító egyérintéses bankkártyás jegyvásárlási rendszer azóta széles körben elterjedt, így jelentős tapasztalat gyűlt fel a kiépítés és az üzemeltetés terén is. A 2012-ben elsőként Londonban bevezetett elektronikus jegyrendszer – erősen leegyszerűsítve a bankkártyák jegyként történő elfogadása – ma már Európa 211 városában, illetve New Yorkban, Szingapúrban és Sydney-ben is működik.
A BKK a 2021-ben 10 milliárd forintos veszteséggel lezárt e-jegy projekt óta keresi a működőképes megoldást. A kísérleti program részeként terjesztették ki most a bankkártya elfogást a teljes fővárosi metróhálózatra a hagyományos jegyvásárlási és érvényesítési lehetőség mellett.
„Ez még csak néhány eszközt jelent állomásonként. De már ezzel nagyon sok utast érhetnek el, hiszen a metrókon napi 800 ezer utazás valósul meg, ami bővíti a felhasználói bázist és nagy mennyiségű üzemeltetési tapasztalatot biztosít majd a projekt élesítéséhez”
– válaszolta a Népszava kérdésére Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese.
A BKK tervei szerint 2028-ben várhatóan a buszokkal kezdik el a rendszer kiterjesztését Budapest teljes – fővárosi önkormányzat által üzemeltetett - közösségi közlekedési hálózatára, ami 8000 validátor felszerelését jelenti. Várhatóan 2029-re valósul meg a teljes lefedettség a villamosok bevonásával. Ekkor válhat elérhetővé a napi, heti limitek számítása, így mindig az utas számára legkedvezőbb díjtételt számítanák fel – ha egy napon belül többször is utazik és eléri a napi jegylimitet, akkor az annak megfelelő kedvezőbb díjtételt számítják fel automatikusan – és lesz mód a különféle kedvezmények (diák, nyugdíjas) beszámítására is. A rendszer megkönnyíti a járművezetők dolgát is, hiszen egyszerűen ellenőrizhetővé válik az utazási jogosultság, ráadásul a BKK függetlenedni tud a mobil applikáció használatáért jelenleg jelentős felárat felszámító állami cégtől, a jövőben pedig könnyen módosíthatóvá és variálhatóvá teszi a tarifa-rendszert, méghozzá az utazási szokások pontos monitorozása révén.
Felmerült az is, hogy a főbb metróállomásokon (Deák tér, pályaudvarok, Batthyány, Blaha, Örs Vezér tér) – a forgalom cirka negyedét lefedően 10-15 helyen - 2029-re kapukat is felszerelnének. A rendszer később kiterjeszthető a HÉV-járművekre, míg a MÁV-vonatok és Volán-buszok esetén csak az ellenőrzésre lesz mód.
