A parlamenti választás miatt pár napra hazatért Büki András, a Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájának korábbi igazgatója, hogy voksával segítse a Tisza Párt győzelmét. A 60 éves idegsebész 2022-ben - második igazgatói ciklusát megszakítva - feleségével és három általános iskolás gyermekével hagyta el Magyarországot.
Távozásában meghatározó szerepet játszott, hogy a pécsi egyetem is alapítványi intézménnyé vált. Büki ellenezte a hatalom által az egyetemekre erőltetett átalakulást, s akkori véleményét ma is érvényesnek tartja. Választás előtt három nappal meg is osztott a Facebook-oldalán egy üzenetet, amelyben arról beszélt, hogy a modellváltó egyetemek elvesztették autonómiájukat, gazdálkodásuk átláthatatlanná vált, hisz arra hivatkozva, hogy nem állami, hanem alapítványi intézmények a civil társadalom immár nem kontrollálhatja tevékenységüket. Az alapítványi egyetemeket a Fidesz közvetlenül irányíthatja az intézmények kuratóriumába „beejtőernyőzött, kikopott pártkatonák” által.
„Az Orbán-kormány hiába adna az EU helyett pénzt, ha az uniós egyetemek nem fognak együttműködni az alapítványivá szervezett egyetemekkel”Ismert, hogy az alapítványivá átszervezett egyetemek nem vehetnek részt az unió Erasmus és Horizon programjában, előbbi az oktatók és hallgatók képzését, utóbbi az európai felsőoktatási intézmények közös kutatásait finanszírozza. Büki András ezzel kapcsolatban így fogalmazott: – A Horizon nemcsak anyagi forrásokat jelent, hanem óriási hálózatépítési lehetőséget, kaput a világra, életpályákat megalapozó nemzetközi kapcsolatokat, lehetőséget arra, hogy a kutatónak oka legyen a hazájában maradni. Az Erasmus program pedig az egyetemi polgárok teljes körének, hallgatótól az adminisztratív személyzetig, biztosítja a nemzetközi továbbképzés, a hosszú távú kapcsolatok kialakításának lehetőségét.
Az idézetteket a HVG is megosztotta Facebook-oldalán, s az idegsebész gondolataihoz mintegy két és félezren fűztek kommentárt két nap alatt. Büki András megkeresésünkre elmondta: meglepte őt, hogy az egyetemi polgárok a hatalom közismert bosszúszomjától nem félve fejezték ki egyetértésüket.
A rangos nemzetközi szakmai szervezetek egész sorának munkájában gyakran vezetőként is résztvevő orvos családjával teljesen beilleszkedett Svédországban, Büki az örebrói egyetemen tanít és végez gyógyítómunkát.
Mint tőle megtudtuk, a skandináv országban mintegy 1300 magyar orvos dolgozik, s kinti munkavállalásukban általában nagyobb szerepe volt a magyarországi politikai viszonyoknak és a hazai egészségügy elhanyagoltságának, mint az anyagiaknak.
Büki András nem titkolta, hogy legfeljebb 10-15 százalékkal keres többet svéd földön, mint itthon keresne, s számára egyáltalán nem a jövedelemtöbblet a vonzó, hanem az, hogy Svédországban jogbiztonság és nyugalom van, s az örebrói egyetemen a magas színvonalú szakmaiság és kölcsönös tisztelet jellemzi a kollektíva munkáját.
A pártokhoz nem kötődő professzort megkérdeztük arról, hogy amennyiben a Tisza alakít kormányt, visszatér-e Magyarországra.
Büki András azt válaszolta, hogy csak akkor, ha a Tisza valóban betartja rendszerváltó ígéretét, s az egyetemek visszanyerik autonómiájukat.
Ehhez nyilván idő kell, és a döntést a hazatérésről feleségével és gyermekeivel közösen kell meghoznia. Büki András egyébként azért is hagyta el családjával Magyarországot, mert nem akarta, hogy gyermekei egy olyan államban nőjenek fel, ahol nem a teljesítmény, hanem a politikai kapcsolatok alapján lehet érvényesülni és ahol a gyűlölet az úr. Ha ez nem, változik, akkor nem tér haza a család.
Büki András szerint a Svédországban élő magyar orvosok közül sokan hazavágynak, ám ők is hasonlóan gondolkodnak, mint ő, ezért ahhoz kötik a visszatérést, hogy történjen meg a rendszerváltás, és utódaik gyűlölködés nélkül, biztonságban élhessenek Magyarországon.
„Nem a kampánytól szorongunk, a szorongásunk áll össze radikális kampánnyá”Súlyos működési zavarokról, orvoshiányról és elöregedett infrastruktúráról írnak a pályázataikban a kórházigazgatók