A Perzsa-öböl több országában pénteken is légiriadók voltak az iráni rakéta- és dróntámadások miatt. Kuvaitban kigyulladt a Mina al-Ahmadi olajfinomító, s egy vízsótalanító és energiatermelő üzem is találatot kapott. Közben Izrael és az Egyesült Államok is fokozta az Iszlám Köztársaság elleni támadásait. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt állította, hogy megsemmisítették Irán acéltermelő kapacitásának mintegy 70 százalékát, megfosztva az Iszlám Forradalmi Gárdát pénzügyi és katonai erőforrásaitól. Az izraeli hadsereg pedig bejelentette, hogy „terrorista infrastruktúra” elleni támadásokat kezdett a libanoni fővárosban, Bejrútban.
A mélyülő válság közepette azonban váratlan béketervvel állt elő Dzsavad Zarif volt iráni külügyminiszter. A Foreign Affairs folyóiratban megjelent tervét pénteken az X-en ismertető Zarif felháborodását fejezte ki Donald Trump felelőtlen agressziója miatt, de meggyőződését fejezte ki, hogy a háborúnak Irán nemzeti érdekeivel összhangban lévő feltételek mellett kell véget érnie. Azt javasolta, hogy Irán „hirdesse ki győzelmét, és kössön egy olyan megállapodást, amely véget vet ennek a konfliktusnak, és megakadályozza a következőt”.
A terv szerint Irán kötelezné magát arra, hogy soha nem törekszik atomfegyverek megszerzésére. Uránkészletét 3,67 százalék alatti dúsítottságúra hígítaná, és berendezéseivel együtt egy Kína és Oroszország bevonásával létesített telephelyre szállítaná. Az USA és szövetségesei feloldanák az összes Irán elleni szankciót, hogy az ország teljes mértékben részt vehessen a globális gazdaságban. Újra megnyitják a Hormuzi-szorost, Irán és az USA pedig megnemtámadási egyezményt írnak alá. A brit Guardian szerint az amerikai elnök reagálásának akadálya lehet, hogy Zarif az amerikai-iráni tárgyalásokat a háború előtt vezető Steve Witkoffot és Trump vejét, Jared Kushnert Zarif „teljes analfabétaként” említi mind a geopolitikában, mind a nukleáris technológia kérdéseiben.
Csak annak a részvénynek az ára nem esik, amelyik nem létezik, Donald Trump rakétái eltalálták a luxusipart isElőzőleg csütörtökön az amerikai erők lebombázták a Teherán és Karadzs közötti 136 méter magas B1 függőhidat, nyolc ember halálát és több mint száz sebesülését okozva. A támadás egy nappal azután történt, hogy az amerikai elnök a Fehér Házból elmondott beszédében azzal fenyegette meg Iránt, hogy „visszabombázza a kőkorszakba”, ha nem születik megállapodás az általa és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által öt hete indított háború lezárásáról. Az elnök a háborút „befejezéshez közeli” sikernek nevezte, de kevés konkrétumot közölt arról, hogyan tervezi lezárni a konfliktust a következő „két-három hétben”. Trump fenyegetésére az iráni hadsereg szóvivője azzal reagált, hogy minden eddiginél szélesebb körű és pusztítóbb támadásokat fognak végrehajtani.
Hogy Teherán erre miként lenne képes, arra vonatkozóan a CNN hírtelevízió három, az amerikai hírszerzéshez közel álló forrásra hivatkozva pénteken úgy becsülte, Irán ballisztikusrakéta-indító állásainak mintegy fele még mindig ép, annak ellenére, hogy az amerikai és izraeli légierő az elmúlt hónapban állításuk szerint 15 ezernél is több katonai célpontra mért csapást az országban.
Az USA-ban közben több mint száz nemzetközi jogi szakértő írt alá egy nyílt levelet, amelyben azt állítják, hogy az Irán elleni amerikai csapások háborús bűncselekménynek minősülhetnek. A Just Security folyóirat weboldalán közölt levél aláírói súlyos aggodalmukat fejezik ki „az iskolákat, egészségügyi intézményeket és otthonokat sújtó csapások miatt”, megemlítve a háború elő napján egy iráni lányiskolát ért, 175 halálos áldozatot követelő támadást is.
Brit kezdeményezés a Hormuzi-szoros újranyitására
Yvette Cooper brit külügyminiszter csütörtökön több mint 40 ország diplomáciájának vezetőjét vagy meghatározó személyiségét, valamint nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet képviselőjét hívta meg online megbeszélésre, hogy kidolgozzák a Hormuzi-szoros újranyitásának módját, biztosítva ezzel a hajózás szabadságát.
A tanácskozás egy nappal követte Sir Keir Starmer komor hangvételű sajtótájékoztatóját, amelyen igyekezett megnyugtatni a brit közvéleményt, hogy az Egyesült Királyság nem hagyja magát belerángatni a közel-keleti konfliktusba, mondván, hogy ez nem a mi háborúnk. Ahogy erről több cikkünkben is említést tettünk, Donald Trump az elmúlt hónapban szüntelenül kifigurázta és bírálta a brit kormányfőt, amiért kezdetben ellenállt a szigetország bevonására tett kísérleteinek.
Yvette Cooper szavai szerint Teherán a Hormuzi-szoros szinte teljes lezárásával túszul ejtette a világgazdaságot, ám a szövetségre lépett országok készek akár szankciókkal is sújtani Iránt, amely az ellene indított háborúra válaszul kétezer hajó áthaladását blokkolja. Cooper hangsúlyozta, hogy a világ egyik legkritikusabb tengeri folyosóját az olaj-, olajtermékek és földgáz mellett olyan áruk szállítására is használják, mint például a műtrágyák, amelyekre Afrika mezőgazdaságának sürgős szüksége van. A hajózás megzavarásának a globális ellátásra, az árakra és a gazdasági stabilitásra egyaránt hatása van. London kész a válaszlépésekre tett kezdeményezések élére állni.
Brit lapértesülések szerint a találkozón nem kapott központi szerepet a katonai akciókhoz való hozzájárulás, és a szigetország közölte: csak egy tűzszünet esetén nyújtana gyakorlati segítséget.
A két nagy brit jobboldali párt vezetője, Kemi Badenoch és Nigel Farage is súlyos kétségeket fogalmazott meg Donald Trump iráni céljaival, motivációjával kapcsolatban. Az ellenzék vezére szerint az amerikai elnöknek "nem szabadna most hátat fordítania az általa teremtett káosznak". – R. Hahn Veronika (London)
