Március 23-a óta már zajlik a levélben szavazás, a Nemzeti Választási iroda /NVI honlapján március 31-én közzétett adatok szerint eddig 1857 szavazat érkezett be. Ezeket a levélcsomagokat mind közvetlenül /azaz postán/ juttatták el az NVI-hez.
A levélben szavazók ugyanis több lehetőség közül választhatnak. A világ bármely sarkából ingyen feladhatják postán a szavazólapokat tartalmazó válaszborítékot az NVI-hez vagy térítés ellenében postázhatják az adott ország magyar külképviseleteire címezve. Mindkét esetben a levélcsomagnak a szavazás napján 19 óráig, a szavazás lezárultáig be kell érkeznie. A külképviseleteken, ha oda kérte a szavazó a levélcsomagját, személyes átvétel esetén helyben le is adhatja a voksát tartalmazó levélborítékot.
Önmagában sem a kettős állampolgárság, sem a kettős állampolgárok szavazati joga, sem a levélszavazás nem ördögtől való, világszerte, fejlett demokráciákban alkalmazzák az Egyesült Államoktól Spanyolországon és Franciaországon át Romániáig, a magyar választási rendszer vonatkozó része mégis több sebből vérzik. A külföldön élő magyarországiakat sújtó diszkrimináción túl, a levélszavazás intézménye kezdettől fogva számos visszaélésre ad lehetőséget, ami egy esetleges szoros eredmény esetén a teljes választás tisztaságát is megkérdőjelezheti. A levélszavazatok célba juttatásának tisztasága a leginkább megkérdőjelezhető, de a tíz évig érvényes regisztráció is könnyen manipulációs forrássá válhat, hiszen valóban, akár elhunytak nevében is lehet voksokat leadni egy esetleges jól szervezett választási csalás keretében.
Nincs garancia, hogy a külhoni magyar voksok leadásánál nem történik szavazatvásárlásA jelzett célbajuttatási módozatok mellett ugyanis a szomszédos országokban, ahol a legtöbb választó él, változatlanul a helyi pártok, egyházak, civil szervezetek és aktivisták gyűjtik a borítékokat és juttatják el a külképviseletekre, „segítenek” a szavazólapok kitöltésében, és sok anyagai ráfordítással (például minden elérhető platformon, helyi magyar portálokon, lapokban és közösségi médiában futó hirdetésekkel, helyszíni kiszállásokkal), sok energiát fektetnek be annak érdekében, hogy a szavazásra jogosultak ne az adott ország postáját vegyék igénybe, hanem az ő személyes szolgáltatásukat.
A Romániában és Szerbiában pártalapítványok évi több száz millió forintos magyarországi támogatással végzik a teljes ügyintézést, az egyházak szintén a budapesti támogatások kiemelt kedvezményezettjei.
A kolozsvári székhelyű Eurotrans Alapítvány 2025-ben 950 millió forint támogatásban részesült a Bethlen Gábor Alapon keresztül. Feladata az egyszerűsített honosítás ügyintézése, a választási regisztráció felpörgetése és segítése, illetve a Magyar Igazolványok ügyintézése. Szerbiában a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) alapítvány a honosítási és választási ügyintéző. Tavalyi támogatási összegére vonatkozóan nincs adatunk, de a CMH sem panaszkodhat a Budapestről beérkező forrásokra, az elmúlt években rendre több százmilliós támogatásban részesült.
Szervezetten gyűjti az erdélyi levélszavazatokat az RMDSZ, Hadházy Ákos szerint az a cél, hogy minél több jusson a FideszhezKisded játékok tévészereplésért – Az RMDSZ már csak sodródik az Orbán-kormány árnyékában, saját ötletei sincsenekAz eredmény összességében nem áll egyenes arányban a ráfordítással. A könnyített honosítás 2011. januárja óta lehetséges, első alkalommal 2014-ben élhettek a levélszavazás lehetőségével a külhoni állampolgárok, akik csak a pártlistákra szavazhatnak. Az állampolgárság kiterjesztése nemcsak a szomszédos államok magyarjai, hanem a világ bármely sarkán élő, magyar felmenőiket igazolni tudók számára adott. A környező országokban összességében mintegy 1700000 magyar él, a diaszpóra száma pontosan nem ismert, de százezrekben mérhető. Azt, hogy hányan éltek a könnyített honosítással, az Orbán-kormány nem szívesen veri nagydobra, sőt, már-már titokként kezeli. 2017-ben a Sándor-palotában ünnepélyes keretek között adták át az egymilliomodik állampolgárságot, azóta csak nagy általánosságban, több mint egymillió új állampolgárról beszélnek. Az egyetlen konkrét adatot 2024. márciusában közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció) parlamenti képviselő írásbeli kérdésére, aki a Népszava akkori vonatkozó cikke nyomán érdeklődött a nemzetpolitika (névleges) felelősénél. Semjén Zsolt válasza szerint 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot, az ezt követő növekedésről nincs nyilvános adat. Vagyis
az állampolgársággal is a potenciális érintettek mintegy felét érte el ez Orbán-kormány, mint ahogy a választásra regisztráltak száma is nagyjából ugyanezt az arány tükrözi.
Az idei levélszavazással kapcsolatos adatok a Political Capital és a TASZ fellépésének köszönhetően egyértelműbbek. A két szervezet ugyanis elérte, hogy az NVI ne az értesítési cím, hanem lakóhely szerinti bontásban tegye közzé a levélben szavazásra jogosultak névjegyzéket.
Lezárult a levélszavazási regisztráció a parlamenti választás előttA Nemzeti Választási Iroda elnöke szerint jó és megbízható a levélszavazás intézményeAz NVI adatai szerint 496 342 fő regisztrált az idei levélszavazásra. 2022-höz képest, amikor 453412 regisztrált volt, ez 42930 fős, mintegy 9,4 százalékos növekedést jelent. És bár leginkább a szomszédos államokban dübörög a kampány, ahol a legnagyobb magyar közösségek élnek, a növekmény nagyobbik része a nyugati országokból jött össze. A szomszédos országokban, beleértve a kettős állampolgárságot tiltó Szlovákiát, Ukrajnát és Ausztriát is, 16388 új regisztrált van, a legnagyobb erősítés a nyugati diaszpórából, elsősorban Németországból, Nagy-Britanniából, USA-ból, Svájcból és Hollandiából érkezett. Bár a nyugati diaszpórában is jelentős erőket dobott be a kormány, az MCC és a Körösi Csoma Sándor program erre a szegmensre összpontosít, a nyugat-európai növekmény nagy része valószínűsíthetően olyan Magyarországról kitelepedettekből áll össze, akik már itthoni lakcímüket feladva élnek ott. Az EP-választás adatai pedig azt sejtetik, hogy ők nem a Fideszre kívánnak voksolni,
2024-ben a Tisza már több voksot gyűjtött külföldön, mint a korábbi ellenzéki pártok együttesen.
A korábbi választásokon a regisztráltak csupán mintegy fele adta le szavazatát, 2022-ben például 267834 érvényes levélszavazat érkezett be. Ez is jelzi, mennyire erőltetett a regisztráció, hogy azt automatikusan összekötik a sokak számára csupán érzelmi, szimbolikus jelentőséggel bíró honosítással. Kérdés, sikerül-e idén feltornázni a külhoni szavazókedvet, de ennek nincs nagy valószínűsége. Az is megkockáztatható, hogy csökkenni fog, ha nem is jelentősen, a Fideszre voksolók aránya. Reprezentatív adataim erre vonatkozóan nincsenek, de külhoni ellenzéki közösségi médiás csoportokban érezhetően nőtt azok száma, akik arról érdeklődtek, hogyan lehet garantáltan tisztán célba juttatni ellenzéki pártra leadott szavazatukat. Többen jelezték azt is, hogy meggyőződésük ellenére, életükben először szavazni fognak abban a reményben, hogy segíthetik a magyar demokratikus jogállam visszaállítását. A kiélezett helyzet, a helyi potentátok által tolt kampány nyilván az Orbán-hívők táborát is mozgósítja.
Az eddigi választások során, 2014-ben 1, 2018-ban 0, 2022-ben 2 mandátumot hoztak a Fidesznek a levélszavazatok.
Csak a Fidesz!
Komplett logisztikával gyűjti máris az erdélyi levélszavazatokat az RMDSZ, a cél, hogy minél több jusson a Fideszhez, számolt be a Transtelex kolozsvári portál. Az RMDSZ képviselői nyíltan kampányolnak a Fidesz mellett, Kelemen Hunor pártelnök a Maszol podcastjében azt mondta: „Mindenkit arra biztatok, hogy szavazzon, és vigyázzon, hogy ne hibázzon… És ha azt kérdezik, hogy én kire szavazok, egyértelmű, hogy én a Fidesz–KDNP listájára fogok szavazni”.
A párt teljesen átvette az erdélyi szavazatok begyűjtésének irányítását, helyi képviselői és aktivistái révén. A falusi kisboltoktól, a kocsmákon át a templomok kijáratáig gyűjtőpontokat állítottak fel, de házhoz is mennek. A segítség nemcsak a begyűjtésre, hanem a szavazólapok kitöltésére is vonatkozik.
A Karmelitában ukázba adták, hogy kötelező két mandátumot szerezni a levélszavazatokból, a fideszes Zsigmond Barna Pál idegesRomániában a regisztráltak száma 10 358 fővel bővült 311 357-re. Ez mintegy fele a kettős állampolgárságú romániai magyarokénak, az Eurotrans Alapítvány 2024-es felmérése szerint meghaladta a 60 százalékot a felnőttkorú, azaz szavazásra jogosult kettős állampolgársággal rendelkezők aránya, ami körülbelül 600 000 embert jelent.
Kelemen Hunor pártelnök a jelzett podcastben azt is elmondta, nincs semmiféle tervük egyelőre egy esetleges kormányváltásra. Úgy fogalmazott, a Tisza határon túli politikája nem ismert, nem létező füstjelekből pedig nem tud jósolni.
A kampány eközben teljes gőzzel dübörög. Minap adták át a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp új, 500 millió forintos ökocentrumát, amelyet a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökség finanszírozott. Az avatóünnepségen a létesítményt megvalósító egyesület elnöke a Jóistennek és Orbán Viktornak mondott köszönetet.
A román politika ezúttal is hallgat, de idén első alkalommal civil szervezet tiltakozott a szavazási eljárás ellen. A Declic a román hatóságok közbenjárását követelte a levélszavazatok begyűjtésének felügyeletére annak érdekében, hogy biztosítható legyen a magyarországi levélszavazás tisztasága.
Szerbiában még nagyobb a politika beavatkozása. A VMSZ politikusai aktívan kampányolnak a Fidesznek, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke videót tett közzé arról, hogy kell szabályosan szavazni, a felvételen jól láthatóan a Fideszre ikszel.
Nem bízzák a véletlenre a szavazást a Fidesz vajdasági szövetségesei semSzájbarágó videón mutatja be a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogyan kell behúzni az X-et a FideszreA vajdasági magyarok meg sem tudják kerülni a VMSZ alapítványát. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint annak ellenére, hogy az NVI a Szerb Postával kötött szerződést, hogy kézbesítse a levélszavazatokat, a posta ezt a munkát kiszervezte, és odaadta a CMH-nak. Így az ő aktivistái viszik házhoz a borítékot, és ha valaki mégis a szerb postával kívánja továbbítani, levele végül mindenképpen a vajdasági magyar alapítványnál köt ki.
Szerbiában 184 ezer a magyar él, a levélszavazásra regisztráltak száma pedig 84 637, 2022 óta 2279 fős növekedést jelent.
