A hazai műtrágyapiacon szinte tapintható feszültség érzékelhető, aminek a hátterében nem csupán az egyre intenzívebb nemzetközi hatások húzódnak meg. A Nitrogénművek Zrt.-nél tavaly nyáron történt hatósági felügyeleti probléma áll a háttérben, amely mögött szándékosságot lehet fellelni – mondta a Népszavának Bige László, a hazai igényeket akár teljes egészében lefedni is képes cég tulajdonosa. Ennek következtében a honi gazdák jelenleg sorban állnak a műtrágyáért, és nem alakult ki a korábbi években megszokott ellátási biztonság, amikor a Nitrogénművektől mindenki azonnal tudott annyit vinni, amennyit szeretett volna – tette hozzá. A történet háttere, hogy az üzemben minden évben van egy 30 napos technológiai karbantartási szünet. Az elmúlt év során viszont az elkészült munka után a hatósági üzembehelyezési ellenőrzések egyszerűen nem történtek meg a megfelelő időben. Késett a szakhatósági jóváhagyás – aminek okát nem tudták a Nitrogénműveknél –, így az üzemet nem lehetett újraindítani, ezért a leállás 66 napig tartott. Ennek következtében a magyar piacról kiesett 250 ezer tonna – a cég vezetője szerint mintegy 49 milliárd forintnyi – műtrágya. Ez pedig az a pufferkészlet lett volna, ami biztosítaná, hogy aki vásárolni szeretne, azonnal elvihesse a szükséges mennyiséget. Most az a helyzet, hogy a cég által naponta előállított 4,4 ezer tonnát gyakorlatilag azonnal elviszik. Miután nincsenek készletek a rendszerben, így valóban nem túlzás: sorban állnak a műtrágyáért a gazdák. Ez nem jelenti azt, hogy egyes termelők nem kapnának árut, hanem arról van szó, hogy várakozási idővel kell számolniuk – hangsúlyozta. Mindez azért különösen érzékeny, mert a műtrágya szezonális termék, és a legnagyobb igények februártól április végéig jelentkeznek, vagyis éppen most tapasztalható az említett feszültség, amikor a legintenzívebb a kereslet.
Az árakkal kapcsolatban kifejtette, hogy
a termeléshez szükséges földgáz ára az elmúlt hetekben lényegében 100 százalékkal emelkedett.
Ezt nem lehet nem érvényesíteni az értékesítés során, ám olyan ütemben és mértékben változnak a gázjegyzések, hogy maguk is lényegében napi árakkal dolgoznak, és azok alapján alakítják ki az értékesítési árakat. Ez most különösen nehéz helyzetet okoz – folytatta. Lapunknak egy nyilatkozó hajdú-bihari gazdaságvezető azt mondta, hogy
a közelmúltban vásároltak nitrogénműtrágyát tonnánként 189 ezer forintért, miközben alig néhány hete még valamivel 130 000 forint alatt is meg tudták venni.
A drágulás egy másik oka – tette hozzá Bige László – a cégükre kivetett két különadó, illetve illeték. Az egyik a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett tétel, a másik pedig a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetett díj. (Előbbit egyébként Európai Unió Bíróságának megtámadta a cég, és a bíróság főtanácsnoka, Tamara Capeta szerint az adónem ütközik az uniós joggal.) Ezek együttes összege éves szinten eléri a 20 milliárd forintot, amely teher óhatatlanul megjelenik az árakban – jelezte a cégtulajdonos.
Bige László felvetésünkre hozzátette, hogy a hazai műtrágyaigények jelenleg éves szinten 1,1–1,2 millió tonnára tehetők. Ez szerinte alacsony, és sajnos az elmúlt években sem volt nagyobb. Az e mögött húzódó gondot, vagyis a termelés hatékonyságának alacsony szintjét tartja a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémájának. Ez túlmutat az időjárási nehézségeken vagy a természeti károkon – mondja. Ha ugyanis kevés műtrágya kerül ki a földekre, akkor ott a hozamok is alacsonyak lesznek. Szerinte a hatékonyság esetében el kellene érni a vezető európai uniós országok szintjét. Az lenne a cél, hogy egy hektárról annyi búzát, kukoricát vagy éppen árpát takarítsanak be itthon, mint a legjobb eredményeket felmutató európai országokban.
Veszélybe került az élelmiszer-ellátás a Hormuzi-szoros blokádja miattA műtrágyapiachoz visszatérve: ha az említett fejlemények nem lennének elegek, nemzetközi szinten is kihívásokkal néz szembe a szektor. Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása „kényelmetlen” helyzetet teremtett Európában – írja a The Guardian. A nitrogénműtrágyák esetében a lap is a fő költségtényező, a földgáz árrobbanására mutat rá, míg a foszfor- és összetett NPK (Nitrogén-Foszfor-Kálium) műtrágyák tekintetében az alapanyag-ellátással akadtak súlyos gondok. Utóbbinál maradva, ennek magyarázata, hogy a foszfor- és az NPK-műtrágyák gyártásához, valamint a nyersfoszfát feltárásához elengedhetetlen a kénkészletek folyamatos biztosítása.
A világ kénkereskedelmének mintegy fele viszont a Közel-Keletről származik. A Hormuzi-szoroson keresztül zajló szállítások leállása miatt a globális kénexport nagyjából fele került veszélybe, ami azonnali ellátásilánc-szakadást idézett elő. Mindez közvetlenül érinti az európai piacot, ahol a helyi finomítók kéntermelése eleve csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években, így nem, vagy csak nehézkesen képesek pótolni a kieső importot. (Magyarország számára a fejlemények alakulása azért is érzékeny, mert a foszfor- és káliumalapú műtrágyákból itthon nincs érdemi előállítás, így a szükséges készletek jellemzően importból érkeznek.)
Ennek fényében aligha meglepő, hogy utóbbi műtrágyák ára alig néhány hét alatt mintegy 30 százalékkal drágult. Olyan alapanyagokért pedig, mint a karbamid, az ammónia vagy a kén, most tonnánként 600–720 dollárt kell fizetni, míg alig néhány hete ezt a feldolgozók még 500 dollár alatti áron is megkapták.
Ennek árnyékában a hazai Agrárminisztérium – a Politico és a Reuters beszámolója szerint is – a múlt héten levelet írt az európai biztosoknak. A miniszter figyelmeztetett: az iráni válság ellátási bizonytalanságot okoz és tarthatatlan nyomást gyakorol a gazdákra, ezért sürgette az Uniót, hogy azonnali hatállyal függessze fel az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező műtrágyaimportra, valamint az ammóniára és kénre kivetett vámokat és többletvámokat. Akadnak olyan elemzések, amelyek úgy vélik: túl sok idő nincs a piaci egyensúly megteremtésére, mert ha az ellátási zavarok több mint két hónapig fennállnak, az közvetlenül érinti olyan stratégiai növények termelését, mint a kukorica, a szójabab vagy a búza.
