Csehország;tüntetés;közmédia;jogállamiság;Andrej Babis;illiberalizmus;

Több százezer ember tüntetett Prágában a Babiš-kormány ellen a közmédia és a jogállamiság védelmében

A Babiš-kormány egy sor olyan törvénytervezettel állt elő, amely kísértetiesen emlékeztet Orbán Viktor Magyarországára.

A cseh főváros utcáin az 1989-es bársonyos forradalom óta nem látott tömeg gyűlt össze, hogy tiltakozzon Andrej Babiš miniszterelnök politikája és a kormány tervezett intézkedései ellen. A szervezők becslései szerint mintegy kétszázötvenezer ember töltötte meg a Letná-parkot, Csehország minden szegletéből érkeztek a helyszínre, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek a demokratikus intézményrendszert érintő átalakítások miatt. A tüntetéshullám közvetlen kiváltó oka a közmédia finanszírozásának tervezett megváltoztatása, valamint egy olyan új törvényjavaslat, amely a kritikusok szerint az állami ellenőrzés kiterjesztését szolgálja a civil szervezetek és a politikai ellenzék felett.

A megmozdulás résztvevői cseh és uniós zászlókat lobogtatva vonultak végig a városon, transzparenseiken a jogállamiság védelmét és a kormányfő távozását követelték. A tiltakozás középpontjában Andrej Babiš személye áll, akit politikai ellenfelei az összeférhetetlenség és a korrupció vádjával illetnek, utalva üzleti birodalmának illegálisan felhasznált uniós támogatásaira. A tömeg szerint a kormányzati lépések szisztematikusan gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, a javasolt ügynöktörvény pedig a személyes szabadságjogok korlátozásának eszközévé válhat. A tervezett jogszabály jól ismert már Magyarországon: minden olyan szervezetnek és egyénnek, amely külföldi finanszírozásban részesül (legyen az támogatás, ösztöndíj vagy adomány) és „politikai tevékenységet” folytat, regisztrálnia kell magát a cseh igazságügyi minisztérium által vezetett nyilvántartásban. A „politikai tevékenység” és a „külföldi kapcsolat” fogalma a tervezetben meglehetősen homályos, így az nemcsak a lobbiszervezetekre, hanem az emberi jogi csoportokra, kutatókra, egyetemekre és az oknyomozó médiára is kiterjeszthető.

A szombati eseményen felszólaló értelmiségiek, művészek és diákok hangsúlyozták, hogy a jelenlegi politikai irányvonal eltávolítja az országot a nyugati demokratikus értékektől, és egy oligarchikus berendezkedés felé tereli a cseh államot.

A kormányfő a megmozdulást politikai támadásnak minősítette, és kijelentette, kormánya stabil, a demokratikus választásokon szerzett felhatalmazása pedig megkérdőjelezhetetlen. Andrej Babiš szerint a tüntetők „félreértelmezik” a kabinet szándékait, az intézkedések célja pedig kizárólag a hatékonyság növelése. Ezzel szemben a Millió pillanat a demokráciáért nevű szervezet, amely a tüntetést koordinálta, további országos akciókat helyezett kilátásba, ha a kabinet nem vonja vissza a vitatott törvénytervezeteket. 

Dánia, ha GDP-arányosan nézzük, az ukránok honvédő háborújának legnagyobb támogatói közé tartozik, évente nagyjából a a bruttó nemzeti terméke 1,5 százalékának megfelelő segítséget nyújt Ukrajnának különféle formában. Jó oka van rá: az apró északi ország két évtizede folyamatos orosz provokációk közepette él, ráadásul Donald Trump elnökké választása óta a legnagyobb patrónusukkal, az USA-val is megromlott a viszonyuk, így még inkább kiszolgáltatva érezheti magát.