Diplomáciai jelentések szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett telefonon Szergej Lavrovval az uniós tanácskozások szüneteiben

A The Washington Post által feltárt diplomáciai jelentések szerint Szijjártó Péter az elmúlt években sajátos információs csatornát épített ki Moszkva felé: a beszámolók alapján a magyar külügyminiszter az uniós tanácskozások szüneteiben rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrovval. Egy európai biztonsági tisztviselő közlése szerint Szijjártó Péter  élőben tájékoztatta orosz kollégáját a zárt ajtók mögött zajló vitákról és a formálódó döntési javaslatokról, amivel gyakorlatilag az uniós tárgyalóasztal mellé ültette a Putyin-rezsimet.

A tárcavezető reakciójában hangsúlyozta, hogy Magyarország – úgymond – szuverén külpolitikát folytat, és a Szergej Lavrovval való kapcsolattartás nem titkos jelentéstétel, hanem a magyar nemzeti érdekek, különösen az energiaellátás biztosításának eszköze. Szerinte az ilyen vádak csak „a nyugati liberális sajtó” kísérletei a magyar kormány lejáratására.

Oroszországához való közelségének egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor 2021 decemberében Moszkvában átvette Szergej Lavrovtól a Vlagyimir Putyin által neki adományozott Barátságért kitüntetést. Ez a legmagasabb állami kitüntetés, amelyet Oroszország külföldieknek adományozhat, és a miniszter azután sem látta indokoltnak a visszaszolgáltatását, hogy az orosz hadsereg 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát. Arra hivatkozott, hogy a kitüntetést nem érinti a fegyveres konfliktus.

A bizalmi viszonyt jól szemlélteti a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereit ért orosz hackertámadások ügye is. 2022-ben, majd 2024-ben napvilágot látott dokumentumok igazolták, hogy az orosz titkosszolgálatok, köztük a GRU és az FSZB, éveken át teljes körű hozzáféréssel rendelkeztek a magyar külügyi hálózatokhoz, beleértve a bizalmas diplomáciai levelezéseket is. Szijjártó Péter a támadások tényét kezdetben kampányhazugságnak nevezte, később pedig a nyilvánosságra hozatalt tartotta kockázatosabbnak, mint magát a behatolást. Míg más EU-tagállamok ilyen esetekben nyilvános tiltakozást fogalmaztak meg és szankciókat sürgettek Moszkva ellen, a magyar tárcavezető nem hívatta be az orosz nagykövetet, és az incidens nem rontotta a kétoldalú tárgyalások dinamikáját.

Az energiaügyi döntések szintén az orosz kapcsolat betonozását szolgálták. 2021-ben ő volt az, aki 15 éves hosszú távú gázvásárlási szerződést kötött a Gazprommal, amely az Európai Unió közös diverzifikációs törekvéseivel ellentétben évtizedekre rögzítette az orosz függőséget. A miniszter rendszeresen látogatott oroszországi energetikai fórumokra, például Szentpétervárra vagy Moszkvába, hogy a Paks II. beruházás felgyorsításáról és a gázszállítások volumenének növeléséről egyeztessen. Ezek a találkozók gyakran olyan időpontokra estek, amikor az uniós külügyminiszterek éppen az Oroszország elleni közös fellépésről vagy az energiafüggőség felszámolásáról tanácskoztak Brüsszelben.

A szankciós politika terén Szijjártó Péter rendszeresen a vétó eszközéhez nyúlt vagy annak ígéretével ad kibúvót az orosz gazdaság kulcsszereplőinek a védelmében. Több alkalommal ellenezte orosz egyházi vezetők, például Kirill pátriárka vagy bizonyos üzletemberek listázását, és következetesen hangoztatta, hogy a büntetőintézkedések kudarcot vallottak.

Míg az EU tagállamai minimalizálták a magas szintű diplomáciai érintkezést a Putyin-rezsimmel, a magyar külügyminiszter az Ukrajna elleni háború kezdete óta legalább tizenötször járt Oroszországban. Látogatásai során nem csak az energiaellátásról, hanem stratégiai és gazdasági kérdésekről is tárgyalt. 2025 végén például egy nagyszabású üzleti delegáció élén tért vissza az orosz fővárosba, 2026 márciusában Vlagyimir Putyinnal is találkozott.