Brüsszel;sajtótájékoztató;Ukrajna;Orbán Viktor;EU-csúcs;

Orbán Viktor: Ukrajna villamosenergia-ellátásához még hozzá se nyúltunk

A miniszterelnök péntek délelőtt sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben a csütörtöki uniós csúcstalálkozó után. Orbán Viktor szerint tartós energiaválságra kell felkészülni, ezért Magyarországon összeül a gazdasági főtanács és az energiabiztonsági tanács. A kormányfő kiakadt a német kancellárra, és szerinte a Benes-dekrétumok megkérdőjelezéséről szóló szlovák törvény nem életképes.

„Meg lehet kerülni Magyarországot abban az értelemben, ahogyan azt én magam javasoltam. Adják oda a pénzt nemzeti alapon, az ukránokkal a vitákat pedig elrendezzük máshogy, vannak más eszközeink is. Ukrajna villamosenergia-ellátása Magyarországon keresztül megy, ahhoz még hozzá se nyúltunk. A következő hétéves költségvetésben Ukrajnának pénzt akarnak adni, majd nem hagyjuk jóvá” – jelentette ki Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatóján péntek délelőtt.

A miniszterelnök elsőként a csütörtöki uniós csúcstalálkozó nemzetközi reakcióit kommentálta. Elmondása szerint az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós kölcsön ügyében azért változott meg a kormány álláspontja, mert az ukránok olajblokád alá vettek bennünket. „Az a dilemma volt előttem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna, vagy mondjam azt: ha nincs olaj, nincs pénz. Miután meggyőződtünk róla, hogy a Barátság-kőolajvezeték működőképes, és a döntés politikai természetű, innentől kezdve, miután még nem zárult le a hitelezés folyamat, és még egy formális döntés szükséges, ezért bejelentettem, hogy ezt meg fogjuk tagadni” – fejtette ki Orbán, hogy miként állt elő a tegnapi helyzet.

Majd azzal folytatta, hogy bár megpróbálták rávenni a tagállami vezetők, álljon úgy hozzá, „mintha mi sem történt volna”, elmagyarázta nekik, nem csak elvi kérdés, hogy bár decemberben megállapodtak, ahhoz tartják is magukat.

„Dögönyözések, szurkálások és trancsírozási kísérletek ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett. Látom, hogy ez nem tetszik. A német kancellár erőseket mondott, nem vall jó ízlésre a mondandójának időzítése. Igazán várhatott volna egy napot, Magyarország Németország általi megszállásának napján nem érdemes fenyegetni azt, akit korábban megszálltunk, a zsidókat deportáltuk, az országot elfoglaltuk és kifosztottuk”

– szúrt óda Friedrich Merznek.

Orbán úgy látja, azért engedték csak annyiban, mert úgy gondolják, hogy „ezt a kis időt, ami még hátra van, féllábon is kibírják”, mert a miniszterelnök szerint „abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a Brüsszel- és ukránbarát kormányt, ami végrehajtja azt, amit itt kérnek”. Szerinte az első csatát megnyerték, „de van egy másik csata, április 12-én lesz”.

A közel-keleti helyzet pénzügyi és gazdasági következményeiről szólva Orbán elmondta, az iráni háború elérte az energialétesítményeket, és a világ ellátásának tekintélyes részét garantáló források semmisültek meg, amelyeknek helyreállítása 4-5 év. Ez azt jelenti, hogy egy tartós energiaválság bontakozik ki a világgazdaságban, ezért

ma délután Magyarországon összeül a gazdasági főtanács és az energiabiztonsági tanács, már készítik az előterjesztéseiket.

A belga miniszterelnök a hadikölcsönnel kapcsolatban Orbán Viktor megkerüléséről beszélt, a Politico pedig diplomata forrásokra hivatkozva arról számolt be, amennyiben újra nyer a választásokon, sor kerülhet Magyarország szavazati jogának elvételére is. Magyar Péter esetében pedig arról írtak, az Európai Unió kivár – hangzott el a HírTV kérdése. „A mi pozíciónk morálisan, jogilag és politikailag is helyes, megállja a helyét. Kifogytak az érvekből, nem volt olyan szempontjuk, amire ne kaptak volna kielégítő és számukra is elfogadható választ, innentől marad ez a típusú fenyegetés” – mondta Orbán a következő uniós költségvetés megalkotásának ügyében.

Hozzátette, a korrektség azt követeli, hogy elmondja, mindenki, aki megszólalt, függetlenül, hogy a hitel blokkolásának ügyében nem értett velük egyet, azt kivétel nélkül elismerték: elfogadhatatlan, hogy egy unión kívüli ország megfenyegessen egy uniós tagállamot, illetve annak vezetőjét.

„Az európaiaknak az a céljuk, hogy előbb vagy utóbb európai vagy európai uniós felségjelzésű katonák legyenek Ukrajna területén. Ezt ők eldöntötték. Erről döntés van. Ezt nem fontolgatják, erről megállapodtak egymással. Hogy melyik időpillanatban történik ez meg, ebben a pillanatban nem tudjuk megmondani, de döntésük van rá. Ezért Ukrajnát finanszírozzák és támogatják azért, hogy folytatni tudja a háborút” – magyarázta.

Orbán szerint az ukránok három terrorista akciót hajtottak végre: fölrobbantották az Északi Áramlatot, lezárták szerződésszegő módon a magyar gázvezetéket, és lezárták az olajvezetéket. „Már csak egy maradt hátra, hogy totálisan elvágjanak bennünket a saját energiaellátásunktól, ez pedig a magyar gáz betiltott vagy blokád alá vett magyar gázvezetéket kiváltó és ahelyett déli irányból Oroszországból olcsó gázt Magyarországra hozó vezeték a déli áramot. (…)

Magyarországnak van teendője, folyamatosan elrettentő megfigyelő akciókat kell végrehajtani, hogy az ukránok megértsék, nincs semmi esélyük arra, hogy ezt a vezetéket fölrobbantsák, ha pedig fölrobbantják, akkor mi nem úgy fogunk viselkedni, mint a németek, hanem ezt állami terrorizmusnak fogjuk nyilvánítani, és nemzetközileg fellépünk vele szemben”

– mondta a miniszterelnök.

A Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséről szóló törvényre vonatkozó kérdésre arról beszélt, egyelőre nem tűnik működőképesnek a nemrég megalkotott szlovák törvény. „Azt látom, hogy a Benes-dekrétumot szabadon, nyilvános rendezvényeken, sőt gyűléseken egyfolytában bírálják. És a törvény, amely ezt büntetni rendeli, egyszerűen nem működik, nem büntetnek meg senkit. Nem mondom, hogy ez a bizonytalan helyzet jó, ez rossz természetesen, de más minőségű lesz a helyzet, hogyha az első magyart jogi atrocitás éri azért, mert el merte mondani a véleményt egy történelmi tényről, de ilyen még nem történt” – fogalmazott.

Kitért arra is, az amerikaiakkal a viszonyunk az ellenséges, hiszen az európaiak nem támogatják az amerikai elnököt az orosz-ukrán háború lezárásában vitt politikájában, miközben ellenséges viszonyban vannak az oroszokkal, akiknek energiája kellene, de Vlagyimir Putyin orosz elnököt háborús bűnösnek nyilvánították. „Mármint ők, mi nem” – jegyezte meg Orbán. Hozzátette, a Közel-Keleten sincsen semmilyen befolyásunk az események alakítására, a kínaiakkal pedig folyamatosan vámháborút, vagy ugyancsak ellenséges viszonyt tart fönn az Európai Unió.

„Ilyen stratégiailag elhibázott helyzetben még nem láttam Európát az elmúlt 30 évben”

– jelentette ki a kormányfő, aki szerint a kialakult helyzeten változtatni kell.

Az Orbán Viktort ért ukrán fenyegetésekről szólva azt mondta: „Nem szabad elviccelni a fenyegetést, nem szabad félvállról venni, de vannak Magyarországnak biztonsági szervei, akiknek az a dolguk, hogy akár objektumokról, akár személyről legyen szó, a védelem szintjét beállítják és garantálják a munkánk föltételeit. Engem nem azért védenek, mert nincs jobb dolguk, hanem azért, hogy nyugodtan tudjak dolgozni, és én nyugodtan is dolgozom.” Ezt követően a válaszlépésekre tért ki. 

„Minden olyan ukrán személyt, aki túllép egy bizonyos határon és fenyegetést jelent nemcsak magyar vezetőkre, hanem bármelyik magyar állampolgárra, azokat listára vesszük és kitiltjuk Magyarországról. Most is hármat vagy négyet a múlt héten kitiltottunk”

– ismertette a kormány terveit Orbán.

Majd azzal a gondolatmenettel zárta: „Két lehetőség van. Az első, hogy mi nyerjük a választást, és akkor az ukránok újraindítják az olajszállítást, mert egyébként nem jutnak pénzhez, a mi kezünkben vannak a jobb lapok. A másik, hogy nem mi nyerünk, nem nemzeti kormány lesz, és akkor örökre elfelejthetjük az orosz energiát, meg a Druzsbát, meg mindent, mert a következő kormányt nem is fogja követelni, hogy nyissák meg. Hiszen nekik az a programjuk, hogy váljunk le az orosz energiáról, az ukránok erre játszanak.” A sajtótájékoztató itt véget ért, kizárólag a fideszes propagandisták és a kormányközeli média munkatársai kaptak szót. 

Mint arról beszámoltunk, az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján tagállami vezetők sora hangoztatta, hogy a korábbi döntéseket végre kell hajtani, márpedig Orbán Viktor is a nevét adta decemberben, hogy utat enged az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós kölcsönnek. Mivel ez alól felmentés kapott Cehország, Szlovákia és Magyarország, vagyis nem jár pénzügyi teherrel, a kormányfő ugyanakkor határozottan kitart amellett, hogy ameddig nem érkezik kőolaj Ukrajna felől a Barátság kőolajvezetéken, addig nem hajlandó semmilyen támogatást átengedni.

Szerinte ugyanis Ukrajna politikai okokból zárta el a Barátság kőolajvezetéket, amivel a magyar választásokba akar beavatkozni. Ukrajna állítása szerint viszont a január végi orosz támadás miatt komoly sérülést okozott a vezetékhez tartozó infrastruktúrában, és a javítás időbe telik. Orbán Viktor szlovák kollégájával és szövetségesével, Robert Ficóval közösen blokkolta a decemberben elfogadott döntés végrehajtását az Ukrajnának szánt hitelről.

A lapunknak nyilatkozó tagállami diplomaták szerint nem várható gyors megoldás az ügyben. A héten az Európai Bizottság felajánlotta, hogy fizeti a Barátság kőolajvezeték helyreállításának költségeit, emellett szakértőket is küldenének az ukrajnai Brodi városa melletti területre, hogy megvizsgálják az infrastruktúra állapotát. Azóta a szlovák és magyar kormány jelezte, nekik nem elég az uniós vizsgálat, saját szakértőiknek is látniuk kellene a helyszínt.

Négy év alatt Magyarország nagyon messze került a széles középosztály kialakulásától.