Libanon;Egyesült Államok;Donald Trump;háború Iránban;

Iránnak egy hét után láthatóan fogy az ereje, ennek ellenére változatlanul rakéta- és dróntámadások sorát méri Izraelre és az Öböl menti arab országokra

Donald Trumpot nem érdekli a demokrácia, csak olyan teheráni vezetést akar, amely vele van jóban

Egy hete tart a háború.

Csak akkor kötünk megállapodást Iránnal, ha feltétel nélkül megadja magát - mondta Donald Trump amerikai elnök pénteken. A teheráni rezsim megdöntésére indított izraeli-amerikai támadás egy hete tart, az Egyesült Államok elnöke pedig hajthatatlan: a háborút addig vívja, amíg el nem éri céljait. "Azután nagyszerű és elfogadható vezetőkkel és a szövetségeseinkkel azon dolgozunk majd, hogy visszahozzuk Iránt a pusztulás széléről, gazdaságilag nagyobbá, jobbá téve mint amilyen valaha volt" - írta Truth Socialön. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is azt mondta, fokozni fogják a harcot Irán és a Hezbollah ellen.

Donald Trump arra is kitért csütörtökön, hogy Teheránnak fogy az ereje, és erről írt a Reuters is, amely szerint az Irán által évek óta támogatott iraki milíciák sem mutatnak hajlandóságot arra, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak a konfliktusba. Bár ezek egy része lojális Teheránhoz, a többség az amerikai megtorló csapásoktól tartva távol maradna a nyílt háborútól. Ugyanakkor az USA Perzsa-öböl menti szövetségesei, amelyek korábban szintén ki akartak maradni az összecsapásokból, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint most újragondolják álláspontjukat azután, hogy Teherán őket is megtámadta.

Donald Trump a CNN-nek kifejtette, nem érdekli, hogy Iránban demokrácia lesz vagy sem, olyan teheráni vezetést akar, amely az Egyesült Államokat, Izraelt és közel-keleti szövetségeseiket jól kezeli.

Teheránban egy nehéz, rakétabecsapódások robajától visszhangzó éjszaka után vonultak utcára a helyiek. Többen Izrael és az Egyesült Államok ellen tüntettek, mások nyíltan ünnepelték Ali Hamenei ajatollah halálát. Irán közben amerikai bázisokat támad, Szaúd-Arábia, Katar és Bahrein is azt jelentette, hogy csütörtök éjjel iráni drónokat és rakétákat fogtak el. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) pénteken virradóra Libanonra fókuszáltak, pontosabban a Hezbollah terrorszervezet bázisaira. A libanoni egészségügyi minisztérium 123 halottról és 683 sérültről számolt be. Bejrút déli részén több ezer civil volt kénytelen elhagyni otthonát, miután az IDF evakuálta őket.

Ami Európát illeti, továbbra is a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez az, aki egyedüliként nyíltan szembement Trump akaratával. Sánchez pénteken megerősítette döntését, hogy hadihajót küld iprus partjaihoz az ország védelmére. "Ugyanazzal az elhatározással, amivel nemet mondunk az iráni háborúra mutatjuk ki szolidaritásunkat egy uniós országnak, amely a konfliktus áldozata." Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság is ajánlott fel katonai eszközöket a nicosiai kormánynak védelemre. Friedrich Merz német kancellár pénteken azt mondta, hogy Iránnak saját sorsát kell meghatározza, nem szabad hagyni, hogy egy proxy háború színterévé váljon. Éppen ezért Németország csak kockázatokat lát a harcok folytatásában.

Egyre nő a valószínűsége annak is, hogy a Közel-Keleten humanitárius válság alakul ki Irán széleskörű válaszlépéseire - ezt az ENSZ menekültügyi főbiztosának (UNHCR) szóvivője mondta. Az iráni hatóságok becslése szerint legalább 100 ezer ember hagyta el Teheránt a háború első két napján, de az UNHCR szerint a valós szám ennél magasabb.

Az ukránok szóltak az Europolnak is.