DK;aláírásgyűjtés;parlamenti választás;Magyar Kétfarkú Kutyapárt;kispártok;Mi Hazánk Mozgalom;bejutási küszöb;

Ma dől el, hogy a Kutyapártnak sikerül-e összegyűjteni a listaállításhoz szükséges aláírásokat

Ha szoros verseny alakul a Fidesz és a Tisza között, a mérleg nyelvévé válhatnak a kis pártok

Már amennyiben egyáltalán elérik az öt százalékot. Magas részvételnél azonban a Mi Hazánk sem érezheti biztonságban magát.

Ma, pénteken délután négy óráig adhatják le a pártok az egyéni jelöltjeik indulásához gyűjtött ajánlásokat. Országos lista állításához a 106 egyéni választókerületből legkevesebb 71-ben kell a jelölteknek fejenként 500 érvényes ajánlást összeszedniük.

A Fidesznek és a Tiszának ez pillanatok alatt az összes körzetben sikerült, míg a Mi Hazánknak az országos listához nem egészen egy hétre, a Demokratikus Koalíciónak (DK) lényegesen több időre volt szüksége. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) esetében az utolsó napon dől el, összejön-e elegendő támogató a listaállításhoz. A Kutyapárt csütörtök kora este 64 indulásra jogosult jelöltnél tartott, Nagy Dávid pártigazgató jó esélyt lát rá, hogy határidőre meglesz a 71.

A felmérések jellemzően azt mutatják, hogy a kis pártok közül a szélsőjobboldali Mi Hazánk megugorja az öt százalékot, a DK és a Kutyapárt viszont a parlamenti küszöb alatt marad. Az MKKP más választások előtt is az utolsó pillanatokig gyűjtötte az aláírásokat – emlékeztetett Galgóczi Eszter politológus, a Forrás Intézet alapítója. (A Kutyapártnak eddig még nem sikerült bekerülnie az Országgyűlésbe.)

Nyilvánvaló, hogy a mostani választás elsősorban a nagy pártok csatájáról szól 

– hangsúlyozta Galgóczi Eszter. A kis pártok támogatottságára nem lehet pusztán abból következtetni, hogy milyen gyorsan teljesítették az országos lista állításához szükséges feltételeket. Az utcai standokhoz oda kell lépni, ami politikai aktivitási forma a választók részéről. Egészen más az, amikor valaki a „fülke magányában” dönt arról, hova húzza be az ikszet.

Erős kérdés, hogy a kis pártok közül melyik jut be a parlamentbe – folytatta Galgóczi Eszter. A magas részvétel nagyon megnehezíti majd a dolgukat, mindegyiküknél rezeg a léc. Még az elvileg legjobban álló Mi Hazánk is veszélyeztetett helyzetbe kerülhet.

„Lehet, hogy rosszul fog öregedni, amit mondok, de majdnem biztosra veszem, hogy ezen a választáson lesz az eddigi legmagasabb részvétel” 

– fogalmazott. A rekordot a 2002-es választás második fordulója tartja, amelyen a választók 73,5 százaléka jelent meg. 2002-ben amúgy az döntötte el a választást az MSZP javára, hogy a szocialistákkal szövetséges SZDSZ bejutott a parlamentbe, a szélsőjobboldali MIÉP pedig nem.

Másfelől a kis pártok szempontjából biztató lehet,

hogy még mindig vannak olyan választók – a számukat nehéz lenne megbecsülni –, akik sem a Fideszre, sem a Tiszára nem szeretnének szavazni, de a választáson részt akarnak venni.

A magas részvétel megnehezítené az 5 százalékos küszöb átugrását

Galgóczi Eszter szerint a kis pártok „logikai alapon” – feltéve, hogy bekerülnek az Országgyűlésbe –, akár „királycsinálók” is lehetnek. Szoros verseny esetén tehát elképzelhető, hogy a Fidesznek a kormányalakításhoz szüksége lesz a Mi Hazánkra, ahogyan a Tiszának a DK-ra vagy a Kutyapártra. A politológus nyomatékosította azonban:

minél többen mennek el szavazni, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a kis pártok mandátumot szereznek.

Feltűnően sok DK-s molinót látni az utcákon, a napokban óriásplakátokkal is jelentkezett a párt. A plakátok egyik oldalán Orbán Viktor kormányfő, Magyar Péter, a Tisza elnöke, Toroczkai László, a Mi Hazánk vezetője és a KDNP-s Semjén Zsolt közösen látható, a másik oldalán választási lehetőségként Dobrev Klára DK-s pártelnök tűnik fel. A szöveg felidézi, hogy a többiek megtartanák a határon túli magyarok szavazati jogát, míg a DK elvenné azt. Ugyanezt a vizuális elemet megőrizve egy másik változat arra buzdít, hogy „Válaszd A Nőt!”.

A Demokratikus Koalíció kommunikációjának alapját az adja – magyarázta Galgóczi Eszter –, hogy a DK az egyetlen baloldali párt, amellyel szemben csak jobboldali pártok indulnak. 

A DK számára nem az a tét, hogy le tudja-e váltani a Fideszt, hanem az, hogy egyáltalán eléri-e az öt százalékot. Ezért Magyar Pétert a DK ugyanúgy ellenfélnek tekinti, mint Orbán Viktort, és szeretné megmutatni, hogy alternatívát jelent az ellenzéki oldalon. Azt, hogy ez a fajta kommunikáció mennyire szimpatikus a szavazóknak, az április 12-ei választáson fogjuk meglátni.

Ranschburg Zoltán politikai elemző elhibázottnak minősítette a DK stratégiáját. 

A határon túliak szavazati jogának elvételével a párt nem tud új szavazókat megszólítani, ugyanakkor a meglévőket ezzel a negatív üzenettel aligha képes motiválni. A DK-sok gyakran érvelnek azzal, mennyire fontos, hogy általuk a baloldal képviselve legyen az Országgyűlésben. A plakátok szövegének ellenben nincs köze a baloldalisághoz.

Az alapvetően kétpártosodó rendszerben egy kis pártnak az lehet az esélye, ha talál olyan témát, amit a nagyok nem mernek vagy nem akarnak felvállalni. 

Ranschburg Zoltán a határon túli magyarok szavazati jogának ügyét ebből az aspektusból sem tartja jó ötletnek. Bár a DK láthatóan központi szerepet szán a plakátoknak, a köztéri megjelenés csak egyik eleme a kampánynak. A nyilvánosságot, a politikai közbeszédet valójában a két nagy párt uralja – állapította meg a politikai elemző.

Ranschburg Zoltán úgy látja,

leginkább a Mi Hazánknak van esélye arra, hogy „királycsináló” legyen: a maga részéről meg lenne lepve, ha háromnál több párt kerülne be a parlamentbe. 

Nem kizárólag a felmérések legújabb számaiból kell kiindulni – tette hozzá –, hanem abból, hogy a kisebb pártok lefelé menő trendben vannak, miközben a nagy pártok folyamatosan szívják el tőlük a szavazókat. A választásokhoz közeledve szerinte ez még inkább így lesz, ami a Mi Hazánkra nézve is komoly veszélyt jelent.

Péntek reggelre derül ki, hány pszichiáter felmondása válik élessé.