Súlyos visszaélés gyanúja merült fel az egyik legnagyobb fővárosi cégnél: a Budapesti Közművek (BKM) nemrég egyik napról a másikra megszüntette a teljes belső ellenőrzési osztályt, szinte mindenkit kirúgtak – közölte Vitézy Dávid, a fővárosi Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a Facebook-oldalán. Bejegyzésében hozzátette, a tegnapi bizottsági ülésen az is kiderült, semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megkezdett belső ellenőrzések az új rendszerben is folytatódnak.
Vitézy kiemelte, a hozzá eljutó információk szerint a BKM nemrég a felügyelőbizottság javaslatára, azonnali hatállyal szüntette meg gyakorlatilag a teljes belső ellenőrzési osztályt, az ott dolgozók túlnyomó többségét elbocsátotta, majd biztonsági őrökkel kísértette ki őket a munkahelyükről.
„Amikor a bizottsági ülésen rákérdeztem az okokra, mindenki össze-vissza beszélt és hárította a felelősséget: a városvezetés szerint a felügyelőbizottsági tagok magánemberként döntöttek az átszervezés mellett, a cég vezetése egyik percben költségcsökkentésről beszélt, de pontos számokat nem tudott mondani, majd azt állította, hogy a menedzsment tulajdonképpen csak végrehajtotta a felügyelőbizottság döntését. Kiss Ambrus főigazgató pedig elhatárolódott a Főpolgármesteri Hivatal vezetőitől, akik a felügyelőbizottságban ülnek. A hivatal gazdasági igazgatója például a felügyelőbizottság elnöke” – írta a politikus.
Vitézy megjegyezte, a BKM felügyelőbizottságában január óta a városháza alkalmazottai, „a főpolgármester emberei” ülnek, erről Karácsony Gergely két ülés között, a Közgyűlés jóváhagyása nélkül döntött az év elején, azzal indokolva a lépést, hogy a pártok nem akartak tagokat delegálni, de a törvény értelmében a felügyelőbizottságnak működnie kell.
„Érdemi választ tehát nem kaptunk a miértekre. Amikor pedig arra kérdeztem rá, hogy az átszervezés veszélyeztetheti-e a meglévő belső vizsgálatok folytatását, a cég jelen lévő képviselője – Mártha Imre helyettese, mivel a vezérigazgató sokadszorra sem tartotta elég fontosnak a bizottsági ülést a személyes jelenléthez – annyit tudott mondani, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy erre választ tudjon adni” – hangsúlyozta Vitézy. Bejegyzésében úgy vélte, a mellébeszélést és felelősséghárítást látva joggal merült fel az emberben a gyanú, hogy itt a cél nem a hatékonyság növelése volt, hanem inkább a folyamatban lévő ügyek eltusolása.
