178 éve történt a legendás győzelmünk Mexikó felett – állt Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatában, amit a Fehér Ház adott ki múlt hétfőn a mexikói–amerikai háború évfordulóján és amivel kivívta maga ellen nemcsak a mexikói nép, de több történész haragját is. Utóbbiak szerint Trump egyenesen át akarja írni a történelmet, hogy ezzel legitimálja a jelenlegi külpolitikai lépéseit.
Az évfordulóra időzített nyilatkozatban az áll, hogy a „győzelem biztosította az amerikai délnyugatot”, megerősítette az amerikai szuverenitást és kiterjesztette az amerikai függetlenség ígéretét a „fenséges” kontinensen. A közlemény párhuzamokat vont az akkori, vagyis az 1840-es évek és a mostani agresszív Latin-Amerika politikája kapcsán, amit azzal magyaráz, hogy így biztosítja a „félteke biztonságát”. „A Mexikó elleni győzelmünk által vezérelve erőt és energiát nem sajnálva védtem meg az inváziótól a déli határunkat, megvédve hazánkat az erőszak, gonosz és pusztulás ereje ellen” – áll a közleményben, ami ugyan nincs aláírva, de egyes szám első személyben íródott.
A szöveg többeket is egy kis történelmi áttekintésre késztetett. Mi is adunk egy kis emlékeztetőt. A háború gyökerei az amerikai oldalról a terjeszkedési vágyban, az úgynevezett manifest destiny eszméjében rejlettek, vagyis
az amerikaiak kvázi isteni küldetésnek tekintették, hogy kiterjesszék országukat az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig.
Texas (akkori nevén Coahuila y Tejas államból a Tejas) 1835-ben szakadt el Mexikótól, a miértek pedig nagyon összetettek. A latin-amerikai ország 1829-ben eltörölte a rabszolgaságot, ami gondot jelentett a Texasban (Tejasban) élő rabszolgatartó, gyapottermesztő amerikai telepeseknek, vagyis bevándorlóknak. A tilalmat különféle jogi kiskapukkal (például élethosszig tartó munkaszerződésekkel) próbálták kijátszani, de Antonio López de Santa Anna elnök erősen központosított kormányának szigorítása fenyegetést jelentett a vagyonukra. Santa Anna intézkedései egyébként a többi, addig nagyobb szabadsághoz szokott államnál is kivágták a biztosítékot, lázadások törtek ki.
A telepesek tömeges áramlása miatt a mexikóiak megijedtek a kulturális, nyelvi (spanyol, angol) és vallási (katolikus, protestáns) különbségektől, ezért 1830 áprilisában törvénnyel próbálták megállítani a további bevándorlást az Egyesült Államok felől. Később a mexikói kormány egyenesen be akarta szüntetni – a korábban támogatott – nem spanyol nyelvűek betelepülését az országba. A telepesek ezen bedühödtek, a feszültség végül 1835-ben fegyveres felkelésbe csapott át, amely 1836 áprilisában, a San Jacintó-i csatában aratott texasi győzelemmel és a független Texasi Köztársaság kikiáltásával zárult.
Donald Trump lazán semmibe veszi más országok szuverenitását, Orbán Viktor és az európai szélsőjobb azt se tudja, mit válaszoljonTexas kilenc évig önálló állam volt, saját elnökkel, alkotmánnyal, valutával. Mexikó soha nem ismerte el Texas függetlenségét, azt Santa Anna csak kényszer hatására (fogságban) írta alá. Mivel Texas területén többségben voltak az amerikai bevándorlók, ezért nagy részük valójában északhoz akart tartozni. Az Egyesült Államok azonban sokáig ezt halogatta, nem akart háborút déli szomszédjával. Mindez megváltozott, amikor James K. Polk került az elnöki székbe, aki a Manifest Destiny álomképét ringatta. Polk 1895 decemberében befogadta Texast 28. tagállamként, a lépés Mexikóváros pedig hadüzenetnek vette.
Texas határát másként határozta meg az Egyesült Államok és Mexikó. Előbbi szerint a Rio Grande az, utóbbi szerint az északabbra fekvő Nueces folyó. Polk elnök csapatokat küldött a vitatott területre, ekkor a mexikóiak rátámadtak az amerikaiakra, kitört a háború. Az amerikai erők két év alatt elfoglalták Mexikóvárost, a latin-amerikai ország békekötésre kényszerült. Az 1848-as Guadalupe Hidalgó-i béke óriási veszteséget jelentett Mexikónak.
A határt a Rio Grandénál húzták meg, és elvesztett még 1,36 millió négyzetkilométernyit is a területéből.
Ez magában foglalta a mai Kalifornia, Nevada, Utah, valamint Arizona és Új-Mexikó nagy részét, továbbá Colorado és Wyoming egyes részeit. Cserébe Mexikó 15 millió dollár kártérítést kapott, ami egy semmi habbal az elvesztett területhez képest.
A történészek szerint a Trump-közlemény nemcsak a dátumokat mossa össze, hanem tudatosan hallgat a háború mögött álló rabszolgatartó törekvésekről is. Azzal, hogy a közlemény a szomszédos ország lerohanását az „amerikai szuverenitás megerősítéseként” tálalja, burkoltan ma is alárendelt szerepbe kényszeríti Mexikót. Ez a birodalmi retorika az, ami igazán felháborította a közvéleményt: a múlt átírása itt nem csupán emlékezetpolitika, hanem a jelenlegi agresszív határpolitika igazolása.
De miért kell a világ összes nagyhatalmának az Északi-sarkvidék?Donald Trump elkészítette a vádiratot Európa ellen, a kárörvendő Orbán Viktor politikájával Magyarország a maradék súlyát is elveszítheti