Amnesztia a politikai foglyoknak Venezuelában

Az új ügyvivő, Laura Dogu és hat másik diplomata január 31-én érkezett meg Caracasba, hogy hét év után újraindítsa a missziót - számolt be a Reuters. A két ország közötti (erőszakkal) elért enyhülést mutatja az is, hogy a 2019-óta szünetelő kereskedelmi repülőjáratokat is újraindították.

Dogu karrierdiplomata, korábban Hondurasban (a Biden-adminisztráció alatt) és Nicaraguában (az Obama-kormányzat idején) is szolgált. Az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának külpolitikai tanácsadója volt, ahol szorosan együttműködött a Maduro elleni akciót irányító tábornokokkal. Korábban az FBI túszmentési egységénél volt helyettes igazgató, része volt Venezuelában fogvatartott amerikai állampolgárok kiszabadításában. Dogu kinevezése azt mutatja, hogy Washington egy „nehézsúlyú” képviselőt küldött az átmenet felügyeletére.

Mindeközben Delcy Rodríguez ideiglenes venezuelai elnök 2026. január 31-én bejelentett egy általános amnesztiatörvényt, amit, állítása szerint, az USA-ban fogva tartott Maduróval is megvitatott. Eszerint az 1999-től (Hugo Chávez hatalomra kerülésétől), politikai alapon bebörtönzött foglyok szabadon bocsáthatók. Ez alól kivételt képeznek a gyilkosságért, kábítószer-kereskedelemért, vagy más, politikától független vádpontban elítéltek - derült ki a hivatalos, caracasi tájékoztatásból. Számos venezuelai ellenzéki vezetőt, akiket a 2024-es választások környékén vagy az azt követő tüntetéseken vettek őrizetbe, már szabadlábra helyeztek. Szabadultak a Foro Penal és más emberi jogi szervezetek által nyilvántartott aktivisták is, akik a humanitárius válság dokumentálása miatt kerültek börtönbe. Az amerikai külügyminisztérium is megerősítette, minden, a Maduro-rezsim által fogvatartott amerikait elengedtek.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kegyelemben részesültek egyelőre nem hagyhatják el az országot, nem nyilatkozhatnak a sajtónak és bizonyos munkakörökből is tiltva vannak. Ez alól csak a külföldi állampolgárok képeznek kivételt. 

A chavizmus (Hugo Chávez által kialakított rendszer) egyébként évek óta cserekereskedelmi eszközként használta a politikai foglyokat. Ennek lehet most (talán) vége, amire utal az is, hogy bezárja kapuit a hírhedt caracasi El Helicoide börtön. Az El Helicoide Caracas egyik legmeghatározóbb, spirális alakú épülete, eredetileg luxus bevásárlóközpontnak épült az ötvenes években, de végül a titkosszolgálat (SEBIN) központja és börtöne lett. Az épület a rezsim elnyomásának jelképévé vált, ahol rendszerszintű kínzásokról (elektrosokk, verés, fullasztás) számoltak be a jogvédők. A kormány bejelentette, hogy az épületet a rendvédelmi szervek állományának és családtagjaiknak szánt kulturális és sportközponttá alakítják át, ezzel is jelezve a korszakváltást.

Annak ellenére, hogy a szabadulások folyamatosak, a Foro Penal arra figyelmeztet, hogy még mindig vannak bizonytalan sorsú foglyok a többi, katonai börtönökben (mint például a Ramo Verdében), így a törvény betartatását a nemzetközi közösségnek figyelemmel kell kísérnie.

Bár 1999, azaz Chávez hatalomra kerülése óta nem volt példa általános amnesztiára, elnöki kegyelmeket korábban is osztottak. A legutóbbi – és egyben egyetlen – ilyen eset a chavizmus alatt 2020-ban történt, amikor Maduro 110 bebörtönzött ellenzékit engedett szabadon, köztük az akkori ellenzéki vezető, Juan Guaidó csapatának jelentős részét. Szintén az egyetlen olyan alkalom volt, amikor a kormány hivatalos listát mutatott be. A jogvédők azonban már akkor bírálták az eljárást, mivel a lista hosszát köztörvényes bűnözőkkel, illetve olyan személyekkel „duzzasztották fel”, akiket korábbi folyamatok során már egyszer szabadon bocsátottak.”

A mostani folyamat is átláthatatlanul zajlik, hivatalos tájékoztatás híján nem lehet tudni, pontosan kik azok (név szerint), akik szabadlábra bocsáthatók. A hozzátartozók egyelőre hiába követelik a névsor közzétételét. Rodríguezen viszont nagy a nyomás, amit a helyi civil szervezetek is egyre nyíltabban mernek gyakorolni.