Európai Bizottság;Orbán Viktor;migráció;

Menedékkérők várakoznak a partraszállás után Görögországban

Üzent az Európai Bizottság, a migrációs szabályokat mindenkinek be kell tartania

Az elfogadott szabályok több lehetőséget adnak a tagállamoknak, hogyan járuljanak hozzá a migrációs helyzet megoldásához.

- A „migrációs szolidaritásra” vonatkozó szabályokat minden tagállamnak be kell tartania – ezt mondta lapunk kérdésére Magnus Brunner, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor közölte: nem fogja végrehajtani a „migrációs paktumot”.

Az EU tagállamai hétfőn elfogadták a migrációs szolidaritási mechanizmust, amely alapján a tagállamok megosztanák egymás között a migráció okozta terheket. Vagyis a déli államok, ahova a legtöbb menedékkérő érkezik - Spanyolország, Görögország, Ciprus és Olaszország - segítséget kapnának a többiektől. Ez a segítség lehet, hogy átvesznek menedékkérőket az adott országból, de pénzt vagy egyéb támogatást is nyújthatnak. Az egyezség alapján a korábbi terveknél kevesebb, mindössze 21 000 fő áthelyezéséről állapodtak meg a tagállamok 2026-ra vonatkozóan. Orbán Viktor egyből reagált a döntésre, Facebook oldalán azt írta, Magyarország nem vesz át migránsokat és nem is fizet.

Magnus Brunner a tagállami kormányokat képviselő Tanács ülése után elmondta, sajnálja, hogy Magyarország nem akarja végrehajtani a törvényeket. Az elfogadott szabályok több lehetőséget adnak a tagállamoknak, hogyan járuljanak hozzá a migrációs helyzet megoldásához, de valamit mindenkinek tennie kell. 

Brunner ugyanakkor úgy nyilatkozott, örül, hogy a hétfőn elfogadott migrációs előírások felét a magyar kormány is támogatta.

Azok a tagállamok, amelyek maguk is „migrációs nyomással” néznek szembe, a kirótt kvótánál kevesebbet kell teljesítsenek, ilyen kivételt kapott többek között Ausztria, Csehország és Lengyelország is. Az Európai Bizottság novemberben közzétett értékelése szerint Magyarországon nincs olyan migrációs nyomás, ami ezt indokolná.

Mindeközben az EU menekültekre vonatkozó szabályai egyre szigorodnak, hétfőn több készülő jogszabály részleteiről is kialakította a véleményét a Tanács, ami még később az Európai Parlament (EP) véleményével is egyeztetve fogja véglegesíteni a részeltszabályokat.

Silvia Carta, a migránsok segítésével foglalkozó szervezeteket összefogó brüsszeli PICUM szakpolitikai munkatársa a Népszava kérdésére elmondta, a mostani tervek a migrációt egyre inkább egy biztonsági és rendészeti kérdésként fogják föl. Szerinte a most tárgyalt tervek olyan elemeket tartalmaznak, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna. Ilyen például az új lista, amely alapján ha valaki egy biztonságosnak ítélt unión kívüli országból érkezik, akkor az ő menedékkérelmének elbírását gyorsított eljárásban hajthatják végre. Ilyen biztonságos ország lesz többek között Marokkó, Banglades és Tunézia is. Emellett a jövőben azokat a menedékkérőket, akik nem jogosultak menekültstátuszra, sokkal könnyebben lehetne kitoloncolni az EU-ból. A korábbiaktól eltérően ha valakit deportálnak az EU-n kívülre, nem szükséges, hogy olyan helyre küldjék, amelyhez a személynek van bármi köze. Ezzel akarják legalizálni azokat a terveket, amik alapján Olaszország Albániában, Hollandia pedig például Ugandában szeretne táborokat nyitni.

Carta szerint a tagállamok politikai prioritása egyre inkább a probléma EU-n kívülre helyezése és a deportálások felgyorsítása. Igaz szerinte az Albániához hasonló megoldások inkább tekinthetők propagandának, mint valódi megoldásnak.

Állítása szerint lejárató kampány indult ellene.