tiltakozás;kereszt;Szabadság-szobor;Gellért-hegy;

Tavaly augusztusban már zajlott az építkezés

A sok tiltakozás ellenére mégis lesz egy óriási kereszt a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatán

Ahogy a NER-ben szokásos, nem vették figyelembe az újbudaiak, a polgármester és a főpolgármester véleményét, de a művészek, írók, közéleti szereplők tiltakozását sem. 

Egyértelműen látszik az átalakítás megléte azon a fotón, amelyet a 24.hu-nak küldött a portál egyik olvasója, így szinte biztosra vehető, hogy hamarosan egy óriási kereszt emelkedik majd Budapest fölé a Gellért-hegyen, a Szabadság-szobor talapzatán, amelyen korábban egy szovjet katona szobra volt. Az ügy tavaly nyár végén nagy port kavart, amikor a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-posztjából kiderült: a szobor felújításához kapcsolódva elhelyeznek egy keresztet, „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát”. Még azt is hozzátették, hogy egy szerethető helyszínt adnának vissza az embereknek, ahol a hazai és a külföldi látogatók is tartalmasan tölthetik el az időt.

A jelek szerint éppen csak az embereket felejtették meg megkérdezni, a véleményüket figyelembe venni. Az ügyben népszavazást is kezdeményeztek akkor művészek, írók, közéleti emberek, tiltakozások szerint a keresztnek a Szabadság-szobor talapzatán nincs helye, mert „politikai kihasználása számtalanszor ellentétbe került egy éppoly jelentős európai hagyománnyal, a vallásszabadsággal, gondolatszabadsággal.” Hofher József katolikus, jezsuita szerzetes is ellenezte a keresztállítást, mert véleménye szerint az elképzelés „tovább mélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között”. Még a Demokrata főszerkesztőjének, az azóta „kegyvesztetté” vált Bencsik Andrásnak sem tetszett az ötlet.

Karácsony Gergely főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy Budapest nélkül nem lehet átalakítani a Szabadság-szobrot. Az ügyben a Gellért-hegy jelentős részének „tulajdonosa”, a XI. kerületi önkormányzat is tiltakozott, de ők még szavazást is rendeztek arról, hogy legyen-e kereszt a Szabadság-szobor talapzatán.

László Imre, a kerület DK-s polgármestere 2024. szeptemberében jelentette be, hogy az emberek túlnyomó többsége ugyanarra jutott: nem kell a kereszt. – Közel 7000 szavazó mondta el ebben a formában a véleményét, közülük 85 százalék nyilatkozott így. Ezért minden olyan kezdeményezést támogatok, amely megvédi a szobrot – tette hozzá akkor Újbuda polgármestere.

Úgy vélik, hogy az átszervezés terve kidolgozatlan, rögtönzött, és nem garantálja a kutatóközpontok autonómiáját.