„A kutatóintézetekben dolgozókat is teljes meglepetésként érte, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerülhet négy humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó intézet” – mondta a Népszavának Gerő Márton a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja.
A HUN-REN irányító testülete pénteken ülésezik, de Gerő Márton szerint mindez már csak formalitásnak látszik, úgy tűnik felsőbb szinten eldöntött tény, hogy az intézetek az egyetemhez kerülnek. „Csak pletykák vannak arról, hogy mindez miért történik, hivatalos indoklás nincs. A jelenlegi információink szerint az intézetekkel együtt átkerülne az ELTE-hez az ez évre esedékes költségvetésük is, és ez így lenne még jövőre is. Ugyanakkor
ennek nincs írásos bizonyítéka, a jövő évi költségvetésben a HUN-REN hálózat számára az eredetileg ígért 84 milliárd forint van előirányozva, vagyis nem csökkent az összeg a négy központ finanszírozási igényével, a felsőoktatási soron pedig nem jelent meg ez a többlet.
Arról viszont már tényleg szintén nem tudni semmit, hogy 2027-től hogyan működne a finanszírozás, könnyen lehet, hogy az ELTE-nek kellene kigazdálkodnia a plusz pénzt. Úgy látjuk, hogy ez nem egy átszervezés, hanem lényegében a bölcsészet- és humántudományi központok a leépítése, kivégzése” – mondta Gerő Márton.
Az ELTE-n körülbelül 4500-an dolgoznak, az érintett intézetekben pedig további 1100 ember, ami nagyságrendileg évente plusz 10-15 milliárd forintos költséget jelentene az egyébként is rendkívül rossz finanszírozási helyzetben lévő egyetemnek. A szakszervezeti képviselő szerint ezt lehetetlen kigazdálkodni, amennyiben az ELTE egyszer csak nem kapna erre a célra több pénzt a költségvetésből. A kutatók félelme az, hogy mindez végül elkerülhetetlenül leépítésekhez vezet a párhuzamosságok megszüntetésére hivatkozva.
Hasonló félelmek fogalmazódtak meg az egyetem dolgozóinak körében is – mondta lapunknak Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE-s elnöke. Ő szintén arról számolt be, hogy eddig csupán mendemondákat lehetett arról hallani, hogy esetleg az egyetemhez kerülhet néhány kutatóintézet, de ezek a pletykák nem tűntek komolynak. Jövő hétfőn lesz az egyetem szenátusi ülése, ahol hivatalosan egyelőre nem szerepel a napirendi pontok között ez az ügy, de várhatóan nagy lesz a felzúdulás. „Nem tudjuk mit jelent, hogy önálló jogi személyként kapcsolnák ezeket a kutatóközpontokat az ELTE-hez. 1100 főnek az integrációja rengeteg jogi kérdést is maga után von, például hogy hogyan lesz bevonva az ő képviseletük a döntéshozó szervekbe.
Munkavállalói szempontból pedig nyilvánvalóan az a kérdés, hogy azon túl, hogy a 2025-26-os költségvetésüket is hozzák magukkal az intézetek, a későbbiekben a fenntartó állam állja-e a működési költségeiket.
Óhatatlanul ez az első gondolatunk, hogy mikor lesznek elbocsátások ennek következtében” – vélte Gregor Anikó, aki szerint nem túl megnyugtató, hogy az egyetem a saját polgáraival is csak azon a közleményen keresztül kommunikál az ügyben, amit a honlapján nyilvánosságra hozott. Nagy kérdés, hogy mi történik majd azokkal a kutatócsoportokkal, amelyek például ugyanabban a témában kutatnak az ELTE-n és valamelyik kutatóközpontban. De sokan vannak olyanok is, akik mindkét helyen dolgoznak, főállásban az ELTE-n is, közben félállásban a vonatkozó kutatóközpontban, vagy éppen fordítva.
A hír azért is ért mindenkit meglepetésként, mert az ELTE éppen egy rektorváltási folyamat közepén jár, a februárban megválasztott Darázs Lénárd augusztus 1-től veszi át a tisztséget Borhy Lászlótól. Az intézetek átvételének kezdeményezését már a leendő rektor „vette a nevére”, ami azért is furcsa Gregor Anikó szerint, mivel Darázs Lénárd rektorjelölti programjában egyetlen szó sem szerepelt erről, és a szenátus sem jogosította fel az egyetem vezetését ilyen lépés megtételére. „Nem tudjuk, hogy valójában ki hozta meg ezt a döntést és milyen felhatalmazással” – tette hozzá.
Gerő Márton nem tartja kizártnak, hogy az ötlet a legfelsőbb kormányzati körökben született meg, ahonnan már hosszú évek óta bírálják a „renitens”, sokszor kritikus véleményeket megfogalmazó bölcsészet- és humántudományi kutatóközpontok kutatóit. „Mi úgy látjuk, hogy ez nem csak nekünk büntetés, hanem az ELTE-nek is. Az egyetem nem tartozik a kormányzat kedvencei közé és komoly finanszírozási problémákkal küzd.
A kutatóintézetek olyan ajándékot jelentenek az ELTE számára, ami kezdetben talán javíthatja például a rangsorokban elfoglalt pozícióját, de utána rettentő nagy tehertételt is jelentenek. Ha nem kap mellé pluszpénzt, ezt lehetetlen finanszírozni.
Akkor lényegében az történik, hogy ezeknek a kutatóközpontoknak a leépítését a kormány a HUN-REN helyett az ELTE-re lőcsöli” – vélte Gerő Márton. Az érintett intézetekben dolgozókkal már közölték, hogy a korábban a HUN-REN folyamatban lévő átalakításának kezdetén ígért 30-40 százalékos fizetésemelésre már ne számítsanak, legfeljebb 10 százalékot kaphatnak majd.
Bár azt a HUN-REN vezetése hangsúlyozta, hogy a többi, többnyire természettudományi kutatóintézet nem érintett az ügyben, Gerő Márton szerint mindenki aggódik, hiszen ez egyfajta precedenst teremthet, hogyan lehet a hálózatból kiszedni egyes intézeteket. Lehet tudni, hogy vannak olyan egyetemek, amelyeknek „fáj a foga” egyes kutatóközpontokra, ezek után az ELTE-hez hasonlóan akár „bejelentkezhetnek” ezekért a jövőben. „Ha ez megtörténik, az a kutatóhálózat megszüntetésének első lépése lehet” – tette hozzá Gerő Márton.
Jelentkezett az MTA is
Szerda délután a Magyar Tudományos Akadémia is „bejelentkezett” az érintett kutatóintézetekért. Az MTA elnöke, Freund Tamás, valamint a főtitkár és a főtitkárhelyettes által jegyzett nyilatkozatban azt írják, a kutatási hálózat egyedülálló érték, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani, „ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására. Amennyiben a kormány ezt nem támogatja, és mindenképpen le akarja választani a HUN-REN-ről a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat, akkor az Akadémia – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – kész a négy kutatóközpont átvételére. Ennek feltétele, hogy a kormány ezt elfogadva a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítson számukra.” A levélben arra is utal az MTA vezetése, hogy a megváltozott helyzetben „meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét.” Vagyis előfordulhat, hogy a friss hírek hatására dugába dől az MTA és az állam között tervezett sokat vitatott ingatlaneladás is.
ELTE: nem elsorvasztani szeretnék az intézeteket
Az ELTE kérdéseinkre azt válaszolta, a megválasztott rektor Darázs Lénárd és a HUN-REN vezetése között több hónapja zajlik az egyeztetés egy stratégiai együttműködés kialakításáról és elmélyítéséről. „ Miközben a kutatási hálózat STEM-területű intézeteivel csak egy erős együttműködés a lehetséges, addig nyilvánvalóvá vált, hogy a humán- és társadalomtudományok területén elmélyültebb kooperáció kívánatos. Ezek a területek nehezen illeszkednek a HUN-REN ipari hasznosítást és technológiai innovációt célzó stratégiájába. Az ELTE azonban, azon kívül, hogy a természettudományos és informatikai kiválóságban kiemelt és fenntartandó eredményeket mutat, komoly humán- és társadalomtudományi kompetenciákkal is rendelkezik. Ezeket erősítené tovább a kutatóintézetek ELTE-hez tartozása, valamint komoly lehetőséget biztosítana az Egyetemnek a nemzetközi rangsorokban való előrelépésre. (…) Az ELTE nem elsorvasztani szeretné az intézeteket, hanem fejleszteni őket, növelve ezzel az egyetem nemzetközi versenyképességét és Magyarországon megkerülhetetlen szerepét.”
Azt is írják, az új rektor pályázata tartalmazta, hogy a megválasztását követően stratégiai tárgyalásokat kezdeményez a HUN-REN vezetésével. Válaszukban kiemelték: az Egyetem egyetlen ELTE-s vagy HUN-REN-es dolgozót sem kíván elküldeni. „A párhuzamosságok ebben az esetben erősítik egymást,
ráadásul az átkerülő négy kutatóközpont és az ELTE között már most is rendkívül erős kapcsolati rendszer van.
A kutatóintézetek valamennyi munkatársa változatlan jogviszonnyal és alkalmazási feltételrendszerrel kerül át az ELTE-hez. Mindegyik kutatóközpont általános jogutódlással kerül át az ELTE-re. Külön-külön önálló jogi személyek lesznek, amelyek közvetlenül a rektor alá rendelve működnek. Így más szervezeti egységekben vagy intézményekben fennálló jogviszonyok is megmaradhatnak” – írták. A hosszú távú finanszírozásra vonatkozó kérdésünkre azt felelték, a kutatóintézetek ELTE-hez kerülése végső soron az egyetem fenntartójának, vagyis az államnak a döntése lesz, neki kell ezt jóváhagynia. „Ezért a fenntartó biztosítja az ELTE részére azt, hogy az állami költségvetés HUN-REN fejezetében az átvett kutatóintézetekre jutó források az ELTE-re kerüljenek. A kutatóintézetek finanszírozása dedikált forrás, nem "keveredik össze" az ELTE általános finanszírozásával. Az ELTE részéről az átvétel feltétele, hogy ezzel kapcsolatban transzparens kormányzati döntés szülessen. Addig az integráció nem valósul meg.”
